Ki figyel rád?

2 Hozzászólás

szeptember 3, 2017

Kreatív írás, belső írás, személyiségfejlesztés, ki figyel rád

Ez fontos kérdés, hogy ki figyel rád, és nagyon remélem, hogy van, aki figyel rád.
De, ha már te figyelsz valakire, az is nagyon jó. Fontos vagy akkor, és másnak segítesz. Amúgy is fontos vagy, mert ki más volna a legfontosabb ember az életedben, ha nem te magad? De azért sokkal jobb érzés, ha valaki másnak is fontos vagy, ugye?

Épp ezért van óriási szerepe a figyelemnek az életedben. Minden emberi lénynek szüksége van arra, hogy mások figyelmét érezze magán. Kiskorodban is ott volt az apu meg az anyu meg a nagyi meg a Teri meg a Feri meg a rokonság összes kedves és figyelmes része, és nem volt mitől tartanod, mert valaki mindig fogta a kezed, és vigyázta lépteid. Nem volt a dolgoknak különösebb kockázata, mert bármi történt, az nem a te felelősséged volt, és azonnal a figyelem központjába kerültél. Amikor hasra estél, odamentek hozzád, felemeltek, beszéltek neked, gyógyítottak. Az a figyelem korszaka volt az életedben.

Gondolhatnánk, hogy ezt később kinőjük, sajnos azonban ez nem olyan dolog, amit ki kell nőnünk. Most is baromira igényeljük ezt a szeretetteljes figyelmet. Nagyon jó, ha van valakid. Közepesen jó, ha van valakid, bár nem ő az ideális. A legrosszabb, ha nincsen senkid. Hiába valljuk álszentül, hogy így is jó nekünk, közben azért mégiscsak rossz.
Vannak fokozatok, tudom.

A szerelem be is teljesíti ezt a hatalmas figyelmet, és ez akkor a legszebb, ha  a szerelem kölcsönös, és akkor más már nem is számít. Ahogy azt Boris Vian mondja: "Környös-körül bőséges csend lett, és a világ maradék részének java darabja kezdett egy fabatkát sem érni."

De ez nem mindig van így.
Van ám jó az egyedüllétben is. Jó az, ha épp senki sem figyel. Az ember szeret néha egymagában gubbasztani a konyhában és olvasni. Vagy elbújni a laptoppal egy órára egy szobában, ahol senki sem keresi. Vagy csak simán bambulni a heverőn.

Persze minden annak a függvénye, hogy milyen emberek vesznek körül, és ezt nem tudhatom, de az biztos, hogy ők olyanok, amilyenek. Szép kihívás a körülötted élőket megváltoztatni, vagy újabb kapcsolatok után nézni, és ez is alapvetően a figyelem kereséséről szól, de nem mennék most ebbe bele, mert valami másba akarok belemenni.

Jobban viselkedsz, ha figyelnek

Kreatív írás, személyiségfejlesztés, ki figyel rád, figyelnek

Legalább annyira érdekes, mint amennyire természetes is, hogyha tudjuk azt, hogy valaki figyel minket, akkor másképpen viselkedünk, mintha egyedül lennénk. 

Valószínűleg nem azonos az az arcunk, amit magunknak és amit a külvilágnak mutatunk, s ha már egyetlen ember figyelme is ránk irányul, a jobbik felünket vesszük elő. Kedvesebbek, türelmesebbek, nyugodtabbak, vidámabbak vagyunk.

Az agyunk is olyan, amilyen. Ha ugyanis senki sem figyel minket, de egy szempárt ábrázoló kép van a falra helyezve, már akkor is másképpen viselkedünk.

Végeztek egy kísérletet, amelyben egy irodai konyhába a kávé és egyebek árait tartalmazó listát a falra tűzték ki. Néha virágokat ábrázoló kép alá tették a listát, máskor azonban egy emberi szempár volt a képen, amelyet úgy állítottak be, hogy közvetlenül az ott álló személyre szegeződjön az árgus tekintet. Az eredmény igencsak "szembetűnő" volt. A szemet ábrázoló képnél kihelyezett becsületkasszába közel háromszor annyi bevétel érkezett, mint a virágos kép ideje alatt.

Ez vicces, szerintem, mert amilyen követhetetlenül zseniális az elménk, olyan vállalhatatlanul bugyuta is egyben. Hát nem?

Oszd meg, és örülj

Tény, hogy szükséged van a figyelemre. Ennek az oka pedig már nem a biztonság érzésének a megteremtése, ami gyerekként volt még alapvető cél, hanem az a másik, amit szintén gyerekként éltél meg nagyon intenzíven.

Vannak információk, amelyek a megosztáskor válnak igazán értékessé.

Amikor a gyerekek egymás szavába vágva mesélnek el egy eseményt, és képesek összeveszni rajta: "Én akartam mondani!"
A nagy bánatot azonnal meg kell osztani, csakúgy, mint a nagy örömöt. Semmit sem ér az az információ, amit nem mondhatok el senkinek. Látnom kell azt, hogy a másik hogyan reagál a szavaimra. Őszinte és kizárólagos figyelemre vágyom.

Felnőttként is vannak olyan információink, olyan mondandónk, amit egyszerűen meg kell osztani másokkal, különben rosszabb lesz nekünk, mintha nem is tudnánk róluk.
Szóval ki kell adni magadból, el kell mesélni másoknak, ki kell néha önteni a szívedet, különben túl nagyra nő, és az nem egészséges. A magadban őrzött sérelmek megbetegíthetnek, a magadban tartott örömök elhalványulnak, mert ezek más emberek figyelmében képesek csak feloldódni vagy kiteljesedni.

Azt kívánom hát, hogy legyen olyan, aki figyel rád.
De nem akármilyen figyelemmel.
Elmondom, mit tartok én jó figyelemnek.

A valódi figyelem

Őszinte.
Tudni akarja, mi van veled, mert fontos vagy neki, és fontos, amit mondasz. Ezért hallgat meg.

Tiszta.
Nem simogatja közben a mobilját, nem bambul el, csak te vagy a középpontban, és semmi más.

Van rád ideje.
Nem siettet, nem vág közbe, nem megy el. Végighallgat.

Válaszol.
A válasz lehet egy sóhajtás vagy egy könnycsepp is, vagy néhány kedves szó. Egy ölelés, vagy egy asztalra csapás. Érzelmeket váltasz ki a másikból.

Segít.
Vagy legalábbis megpróbál. De legtöbbször tud. Új utakat mutat, és ajtókat, amelyek az új utakra nyílnak, és kulcsot ad az ajtókhoz, és kezet a kulcsokhoz, szemet, hogy meglásd.

Ez jó, a valódi figyelem. Bárcsak mindannyiunknak kijutna az ilyenből. És persze, bárcsak képesek volnánk mi is ilyen figyelmet adni valaki másnak, és persze, bárcsak volna valaki más, akinek adhatnánk.

Remélem, neked van, mert ez FONTOS.

Kreatív írás, személyiségfejlesztés, ki figyel rád

De ha nincsen neked ilyen ember mégsem, akkor is van valami, amivel ápolhatod a lelked.

Valami, ami minden pillanatban a rendelkezésedre áll, a figyelme tiszta, és ha nem is úgy válaszol, mint egy ember, de válaszol.
Ez a dolog az írás. Amikor fogsz egy papírlapot, és tollal, tehát kézírással leírod rá a gondolataid, és teszed mindezt folyamatos írással, nem azon agyalva, hogy most mit is írhatnál, hanem egyszerűen csak a papírra gondolkodva. Végezd ezt az egyszerű gyakorlatot néhány percen keresztül, és az üzeneted eljut a tudattalanodba.

Ez nem ugyanaz a hatás, mintha egy embernek mesélnél, hiszen csak te vagy és a füzeted, meg a tollad. Nincs ott senki más.
Ugyanakkor ez egyben előnye is ennek a módszernek. A papírlap figyelmét és csendességét nem lehet felülmúlni, a tollad sosem szakít meg téged, s a gondolatok papírra vetése különös erőt sugároz. És nincs ott senki más.

Az önmagadnak történő írás mélységeit bármikor megtapasztalhatod, hiszen mérhetetlenül egyszerű az alkalmazása.

Három dologra lesz szükséged.
Egy füzet, egy toll és te.
Szerintem az első hárommal nem lesz gondod.

Vidám perceket, derűs napokat, kacagós hetet neked.

About the author 

Tibi

A Mindennapi NLP alapítója, szerző, tréner, írásmániás, családapa. Ha meg akarod ismerni, olvasd el az írásait, kövesd a Twitteren: https://twitter.com/tibiszucs

  • {"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
    >