Vége az Alaptanfolyamnak.
Irány tovább!

Fantasztikus volt az Alaptanfolyam záró hétvégéje.

Henrik Lell-t csak egy kicsit ismertem meg, (bár elmondta az élete történetét), de úgy hiszem, remek ember. Leginkább alternatív gyógymódokkal foglalkozik, ezzel vegyíti az NLP-t.
Az enelpés anyagon kívül átadott nekünk egy kevés kineziológiai ismeretet is. Engem mindig érdekelt ez a "tudomány", igazán örültem, mikor belelapoztam a jegyzetbe és láttam, hogy mi is vár ránk még. Hihetetlen és csodálatos dolog. Annyi minden van bennünk, amiről nem is tudunk.

Meg persze az is egy nagy kérdés, mi az, amiben ez van. Henrik némileg munkásságába is bekukkantást engedett és életfilozófiájába. Élmény volt hallgatni, milyen lelkesedéssel beszélt arról a világról, amit ő sejt a világ szó alatt. A világról alkotott képünk más és más. A térkép nem a terület. Nagyjából tudjuk mindannyian, hogy mi alakította ki világképünket. Egy részét tudatos elménk irányítja.

De milyen izgalmas az, amit nem is tudunk. Tudattalan elménk másodpercenként százmillió információt fogad be körülbelül. Ebből kihagy, általánosításokat használ és torzít, ahhoz, hogy ne őrüljünk bele az első másodpercbe. És félelmetesen gyorsan tanul. Hiedelmeink nem csak úgy vannak, hanem megtanuljuk őket, és akár észre sem vesszük, csak ha elkezdünk foglalkozni vele. Lehet, hogy az egész világunkat csupán közös, mély hiedelmeink tartják össze?

Biztos láttatok már mátrixhoz hasonló filmeket, vagy olvastatok könyveket ebben a témában. Mi van, ha a világ csupán az, aminek mi gondoljuk? Láttátok a Hétfői lány c. filmet? Hal Hartley rendezte, szeretem őt. Azt a (lány)lényt nevezi így, amely hétfői napon érkezett a mi világunkba, és elkezdi megismerni az "emberi" viselkedéseket, és az emberi szervezetet. Nem akar visszamenni, mert annyira tetszik ez a sok élmény, amit itt kap. Jó dolog lehet "magasabb rendű" lénynek lenni, de hiányzik talán belőle az élvezet.

Lehet, hogy mi mindannyian "csupán" energiák vagyunk, de azt hiszem, még ragaszkodunk a testünkhöz. De biztos van, aki nem annyira. Ezek az emberek azok, akik talán könnyebben változtatják súlyukat, stílusukat. Lehet, hogy át tudnék menni a falon, hiszen bizonyítottan 0,999 százalékban üres tér, de mégse teszem.

"Mit tehet a sejt, aki mit se sejt?" - szól az ismert nóta.
Mert sejtjeink olyan információkat hordozhatnak, amikről nekünk sejtelmünk sincs.

Leírok nektek egy történetet, amit elmesélt a csoportnak. Biztos van, aki már hallotta.
Egy kis faluban lakott egy Öregember, akinek volt egy lova. Egyszer egy este, nem jött haza a ló. A falubeliek elkezdtek beszélni, arról, milyen szerencsétlen ez az Öregember, hisz csak az az egy lova volt. Milyen rossz dolog történt vele. Az Öregember csak annyit mondott, nem rossz ez, csak megtörtént. Teltek a napok, egyik délután az Öregember lova hazatért, magával hozva sok vadlovat. Az Öregember befogta őket a karámba. Az emberek elkezdtek arról, beszélni, hogy milyen igaza volt az öregnek, nem volt rossz dolog, sőt jó volt, hogy elment a lova, mert most sokkal több jószága van. Az Öregember csak annyit mondott: Nem jó dolog ez, csak egy dolog. Az emberek legyintettek. Majd idővel az Öregember fia gondolta betöri a vadlovakat. Az egyik lõ levetette a hátáról magát, és a fiú olyan szerencsétlenül esett, hogy nyomorék lett egész életére. A falubeliek kezdtek megint beszélni, hogy igaza volt az Öregembernek, nem hogy jó volt, hanem szörnyű, hogy sok lova lett, mert most nyomorék a fia. Az Öregember, azt mondta, nem rossz ez, csak úgy van ahogy van. Az emberek gondolták, beleőrült az öreg a fájdalmába, rá se hederítettek mit mond. Majd pár évvel később a szomszéd falu háborúba kezdett velük. A háború végkimenetele teljesen egyértelmű volt, a szomszéd falu többszörös túlerőben volt. A falu összes ifját behívták. Csak az Öregember fia maradhatott otthon, hiszen nyomorék volt. Ekkor az emberek rájöttek, megint igaza volt az Öregnek. Hisz az, hogy nyomorék lett, jó dolog volt, mert így otthon maradhatott a fia. Az Öregember csak legyintett.

Nincsenek jó és rossz dolgok. Az, hogy valami jó-e vagy rossz-e csak aktuális helyzetnek a függvénye. Hogy valóban milyen, az csak a folyamat végén derülhet ki.

Elő a zseblámpákat, nézzetek körbe a pince minden részén!

Bürge Viki, aki megkapta a Nemzetközi NLP Művelői oklevelét, Henrik Lell és Stenger Györgyi aláírásával.

ps.: Hétvégén Tom Best-tel folytatom