Azon gondolkozom, mit is küldhetnék neked jó szívvel erre a hétre. Talán dolgoznod kell, és épp a munkahelyeden tolod a szekeret. Vagy otthon vagy, akármilyen okból is kifolyólag. Vagy épp ügyintézel.
Hát, én épp az autóban ülök. (Ne aggódj, nem vezetek, parkolok.)
Meséltem már, milyen remekül sikerült a múlt heti autózásom? Ha címet adnék neki, és pesszimistán gondokodnék, akkor “A balszerencse áradása” pont jó volna. Ha felvennék egy külső nézőpontot, semlegeset, tárgyilagosat, akkor mondjuk azt választanám, hogy “Szívás”. De én, tudod, pozitívan szemlélem a világot, és vidáman az arcába nevetek a nehézségeknek, mire azok vidáman beintenek nekem.
Mindezek a kedves gesztusok az alábbiakban testesültek meg.
(Csak röviden, az események láncolata.)
(És nem adok neki címet, így a legegyszerűbb.)
Vasárnap hajnali tíz órakor útra keltünk, hogy a nagyfiam Budapestre költöztessük.
Pár órán belül majdnem meg is érkeztünk, amikor arra lettem figyelmes, hogy a hűtővíz nulla fokos. Illetve benne volt a kékben a mutató.
Nos, itt el kell mondanom, hogy az autókhoz körülbelül annyira értek, mint a berzengő küzdér otthoni tartásához (tudod, az az a madár, aminek a közismert neve a pajzsos cankó). Tehát egyből arra gondoltam, hogy a víz befagyott. Aztán lévén kb. 30 fok hőség, arra gondoltam, biztosan kifolyt. És ezért az első adódó helyen leparkoltam. A motorháztető felnyitásával tulajdonképpen véget is ért a szakértelmem. Azt viszont láttam, hogy van benne víz. Valahol. Több helyen is voltak ilyen tartályfélék, és ezt jó jelnek vettem.
Azonban az autó többet nem indult el.
Nem baj, közel voltunk a célhoz, felcuccoltunk a fiam albérletébe, majd visszatértünk. Megfigyeltem, hogy a műszerfalon egy narancssárga kamera világít, amelybe belecsapott egy villám. Hm… Mi lehet az?
Nem volt mit tenni, felhívtam egy kedves urat, aki egy igazi angyal volt (sárga), majd a helyszínre érkezvén megállapította, hogy a generátor bekrepált. Egy kedves vezetékpárral, amely a bika csillagjegyében született, jól bebikázta az autót, és egy darabig így járattuk a motort. Majd, mivel vasárnap délután már a generátor se nő, tovább kellett állnunk az autóval. Kedves akkumulátorunknak ez nem okozott nagy feszültséget, így csak öt percnyire jutottunk, szerencsére pont egy ingyenes parkolóig. Aztán hazajöttünk vonattal.
Keddre megjavították a generátort, ezért visszavonatoztunk Budapestre, és örömmel indultunk tovább. (Bár a szerelő elmondta, hogy folyik a benzin az injektorból (mert az is van az autóban), de efelett most szemet hunytunk.) Az Opel sose kop el, csak leszakad a kipufogója. Erre a földön fekvő rendőrök figyelmeztettek szörnyű csikorgással, így, miután meglátogattuk a nagylányom, felkerestünk egy jóravaló idős urat és Frakk nevű kutyáját, aki megjavította a kipufogónkat (nem a kutya, bár okos volt az is). Így hazafelé már könnyed szívvel látogattuk meg a nagymamát, ahonnan végül is koromsötétben indultunk el hazafelé. Alig láttam valamit. Aztán kiderült, hogy csak két lámpánk ég. Egy elöl és egy hátul. Közben vissza kellett fordulnunk, mert egy táska ott maradt a nagyinál. Minekutána kezdtek kigúvadni a szemeim, elhatároztam, hogy megjavítom a lámpát. Ezt a lámpa fölötti területre mért erős ütésekkel próbáltam kivitelezni, és magam is csodálkoztam, de működött a technika.
Azóta még nem kellett az autó sötétben. És a benzinfolyást sem orvosoltuk.
Most esik az eső, és az ovi előtt ülök az autóban. A kislányok csak egy órát maradnak még ott. De nagyon ügyesek.
Nos, mit is tanulhatunk a fenti történetből? Szerintem egyrészt azt, hogy nem kell mindenhez érteni. Sokkal egyszerűbb segítséget kérni. Te szoktál segítséget kérni? Póbáld csak ki! Én folyton ezt teszem. Persze az is hozzátartozik, hogy szívesen segítek magam is másoknak. Így ha segíthetek neked, kérlek, szólj. A kocsidat nem vállalnám be, de egyéb ügyben állok a rendelkezésedre.
Ja igen, és hogy mit is küldenék neked erre a hétre? Mert ha az autómat nem mindig tudom elindítani, legalább a hetet indítsuk el.
Szerintem kuckózzunk be.
Ilyen esős időben az a legjobb. Oké, hogy dolgozni kell. Tudom, hogy muszáj intézkedni. De akkor is. Ha van egy kis időd, ha máskor nem, hát este, főzz egy kávét, egy teát, de azt sem bánom, ha lecsúszik egy Unicum. Takarózz be, vackolj be egy puha kuckóba. Olvasgass, írogass, nézz filmet, tanulj, vagy csak simán bóbiskolj egy kicsit. Én egészen biztosan ezeket fogom tenni. Mindegyiket.
