A kreativitás mint teremtés (2.)

A kreativitás mint teremtés (2.)

- Jupó elmélkedései a világról és önmagáról -

Az írás első felét IDE kattintva olvashatod.

Gyermekeimen figyelhettem meg a legjobban, hogy miként is használják saját kreativitásukat. Norden ugyan nem nagyon szeretett egyedül ügyködni dolgokon, de ha vele voltam, akkor egészen elképesztő dolgokat hozott ki magából. Egy dolgot több szemszögből is végigmért, és ezt szó szerint kell érteni. Viccesen hatott, ahogyan az a csepp emberke körbejárta például a húga eltörött bölcsőjét. Éppen a közepén hasadt ketté. Én magam kidobtam volna, de Norden nem engedte, mondván, azzal ő még játszik. És csakugyan. Nézegette egy darabig a törött bölcsőt, billegette fejét ide-oda, majd segítséget kért tőlem és láss csodát, tényleg játékot készíttetett velem a bölcsőből, melyet még a húga, Tilda is szívesen használt a későbbiekben. Azt találta ki, hogy ha már úgyis megvan a bölcső két széle, ami íves lábazattal rendelkezett, hogy lehessen ringatni a benne lévő gyermeket, akkor ha rövidebbre vágom neki és rakok rá egy deszkát, amin ülhet és egy seprű fejét, akkor neki éppen jó lesz hintalónak. Egyszer látott egy ilyen hintalovat az egyik vásárban és megragadt a pici fejében, és lám, nem hiába.

Csupán remélhetem, hogy a sok-sok év alatt nem vesztette el a széles látás képességét, mert bizony a kreativitás is képesség, mely ugyanúgy fejleszthető, mint minden más.

Játszani kell. Sokat és mindig. Jómagam is rengeteget játszom. A játék éppen azért ad olyan jó felületet a kreativitásnak, mert a fantáziánk által felszabadítjuk a bennünk rejlő, de a sok év alatt ránk rakódott ideák fogságában nyugvó igazi lényünket. Megtapasztalhatjuk, hogy milyen is egyszerre több nézőpontból látni a dolgokat, mely nélkül nem lehet megoldani azokat a problémákat, melyek újként lebegnek előttünk. Az új dolgokra ugyanis nem vehetjük elő a régi módszereket, mert akkor nem fogjuk tudni megoldani őket. Új problémákhoz új megközelítés kell és a kreativitás titka éppen a szemléletmódok megváltoztatásában, kitágításában rejlik.

Fel kell adnunk a régi mintákat, hogy újakat fogadhassunk be, s ha ez sikerül, akkor már tényleg közelebb kerülünk a teremtéshez, mert a kreativitás maga a teremtés egyik eszköze.

Maga a nyelv is lenyűgöző tud lenni, ami a kreativitást illeti, hiszen olykor-olykor éppen elég annyi, hogy másképp fogalmazunk meg bizonyos dolgokat, amik addig egészen lenyomtak minket és máris, mintha egy egészen más helyen, más helyzetben találnánk magunkat. Magam is észleltem már a nyelvi megfogalmazás fontosságát. Volt, hogy nagyon rosszul éreztem magam, szinte évekig. Nem tudtam miért. Folyton csak a hiányosságaimat láttam és a korlátaimat, melyek állandó jelleggel megkeserítették az életem minden egyes pillanatát. Egyszerűen nem tudtam ezektől szabadulni. Aztán egyszer csak ez megváltozott bennem. És nem is kellett sok hozzá. Egyszerűen csak elkezdtem jobban figyelni és megérteni másokat, hogy mit miért csinálnak. Aztán pedig ezt magamra fordítottam. Felfigyeltem az alapvető különbségre, ami nem volt más, minthogy másként beszéltek önmagukról. Elemezni kezdtem a saját beszédemet, a szavakat amiket használok és hogy miként alkotok belőlük mondatokat, s azok hogyan hatnak rám.

Érdekes felismerés volt, amikor a nyelvben felfedeztem a kreatív erőket. Amit addig korlátnak mondtam ki, az mára áldássá vált. És elengedő volt csupán a nyelvben újrateremteni dolgokat, azok visszahatottak a gondolatokra, az érzéseimre. És mindettől egészen másként kezdtem érezni magam. Más viszonyban álltam önmagammal és a világgal. S minél kreatívabban figyeltem a világot, annál többet láttam meg magamból is.

Érdemes játszani a szavakkal, mert rengeteg lehetőség van bennük. És ha jobban körbenézek, akkor az egész világ tele van kreativitással, csupán a számunkra éppen megfelelő mintát kell megtalálnunk, amit persze a játék során ugyancsak változtathatunk. Az egész élet, a teremtés sokszínűsége éppen ennek a mindenhol megtalálható kreativitásnak köszönheti létét, hiszen a kreativitás maga a mozgás, rezgés, hullámzás, ki hogyan nevezi épp. Az állandó nem élhető, míg a változó igen. Sőt!

Regőczi Lalus
www.egigeroerdo.hu

Az összes Jupós cikk itt.

Megosztás