Anita (igazából nem így hívják) szomorú és magányos volt, amikor eljött hozzám. Az ősbizalom korán kiveszett belőle, a világot sötétnek, hidegnek és fenyegetőnek érzékelte, önmagát pedig semmirevalónak. Kudarcot kudarcra halmozott az egyetemen. Félt a terápiával járó szenvedéstől, és a visszautasítástól. Nem először járt pszichológusnál, és eddigi tapasztalatai – mondjuk így - vegyesek voltak.

Az első találkozás során döbbenten vette tudomásul, hogy egy-két kör kopogtatás EFT-vel feloldja izomfeszültségeit, és megszünteti gyomorfájását. A második ülésre ébredező bizalommal jött el. Belement a játékba, hamar megtanulta az alapszabályokat. Ekkor a jutalma egy mély belátás volt, rájött, hogy az egyik kínzó és folyton visszatérő betegsége voltaképpen védekezés a szorongást okozó helyzetek elkerülése végett. Ezek a tünetei megszűntek, és nem is tértek vissza. Az alvása is rendeződött, végre el mer aludni. Elmúlóban az évek óta halmozódó kialvatlansága.

A legutóbbi találkozásunk során, mint már többször is, a védtelen, gátlásos kicsi lány nevében kopogtattunk, konkrét emlékek kapcsán. A vége felé egyszer csak döbbenten azt mondja: „Úristen, mennyi negatív kötöttséggel és hiedelemmel korlátozom magam!”
Nagyszerű, ezzel lehet dolgozni.

A következő bevezető mondatot javasoltam neki: „Noha feszengek, mert megkötnek a régi hiedelmek, mégis mélyen és teljesen elfogadom és szeretem magamat.” Ezt Anita kiegészítette egy félmondattal: „… és megengedem, hogy megértsem magamat.” (Gyakran használom ezt a megfogalmazást, és a klienseim szívesen átveszik.)

Ezután hagytam, hogy az intuicióm vegye át a vezetést. Miközben Anita folyamatosan kopogtatott önmagán, és én is magamon, folytattuk, körülbelül így. (Nem szó szerint – mindketten transzállapotban voltunk, nem jegyzeteltem, és hangfelvételt sem készítettem. Amellett az ülés spanyol nyelven folyt.)

„Feszengek a régi kötöttségeim miatt. Kinőttem a régi ruháimat. Már felnőttem. Ezek a régi ruhák jók voltak rám. Megvédtek. Védtek a hidegtől. Védtek a bántástól. Szükségem volt rájuk. Hálás vagyok nekik. De most már szorítanak. Nem hagynak szabadon mozogni. Most már felnőtt vagyok. Meg tudom védeni magamat. Már nincs szükségem a régi kötöttségeimre. Kinőttem a régi ruháimat. Már én választom a ruháimat. Olyan ruhákat választok, amilyeneket akarok. Olyan ruhákat, amelyek lazák. Amelyekben szabadon tudok mozogni. Szabad vagyok. Én választok.”

Mély sóhaj… Ellazultan, szó nélkül üldögéltünk egy-két percig, ahogy nagy energiamozgások után szokott történni. Ekkor kinyújtózkodott, és felkiáltott: „Hihetetlen! Sokkal szabadabbnak érzem a testem! Úgy érzem, mintha megnőttem volna!” És csakugyan, szemmel láthatóan nőtt…

Miró Kiss Ida

Miró Kiss Ida klinikai pszichológusként végzett az ELTÉ-n, 1976-ban. 1996-ban végezte az NLP practitioner és master tanfolyamot dr. Hermann Istvánnál. Az EFT-t autodidakta módon tanulta és tanulja.

Jelenleg Chilében él, és tanácsadóként praktizál. Tanfolyamain művészeknek, jogászoknak, tanároknak segít megszabadulni a lámpaláztól.

Legújabban Betty Edwards könyve alapján tanul jobb féltekés rajzolást, és benyomásait, valamint rajzait blogon rögzíti, melyen nyomonkövethető fejlődése, és ellenőrizhető a módszer hatásossága.
http://jobbrajz.wordpress.com/
Címe: idakiss@exito-con-eft.com