Miben vagyok jó?

Miben vagy még jó?
- kérdezte Tibi.
Miben vagy annyira jó, hogy modellként szolgálhass mások számára?

Elgondolkodtam, és arra jutottam, hogy amit modellezni lehetne rólam, az a

Kapcsolatteremtés

Honnan tudom, hogy ebben jó vagyok?

A reakciókból, a visszajelzésekből. Abból, hogy általában szívesen beszélgetnek velem barátaim, barátnőim, kollégáim, tanítványaim, sőt sokszor ismeretlenek, vagy épp vadonatúj ismerősök is. Életkortól, nemtől, nemzetiségtől és érdeklődési körtől függetlenül.

Nem volt ez mindig így. Az általános iskolában a tanár néni lányaként nem volt egyszerű jó kapcsolatba kerülni az iskolatársakkal. Mindig jó kislánynak kellett lennem, de a jó kislányok nem népszerűek a vagány rosszcsontok körében. Márpedig ebben az életkorban ők vannak többen – legalábbis a tanárok szemszögéből. Pedig akkoriban még tolerálták, hogy szünetekben az iskolaudvaron rohangáltunk és hangoskodtunk, hogy aztán a következő órán megint viszonylag nyugodtan tudjunk ülni 45 percig.
(Nemrég hallottam egy iskoláról, ahol azzal büntetik az órai rendetlenkedést, hogy a gyerekek a szünetben nem mehetnek ki az udvarra… Remélem, ez nem általános szokás.)

Szóval, én nagyon igyekeztem rossz gyerek lenni….Csak azért, hogy befogadjanak a többiek. Ehhez nagyon jól meg kellett figyelnem és át kellett vennem a viselkedésüket, a szokásaikat, szóhasználatukat, a beszédstílusukat, részt kellett vennem vagány játékaikban, (Anyukámnak nem kis bosszúságot okozva, amiért ezúton kérek elnézést tőle).

NLP-sen úgy is mondhatnám: elkezdtem őket tükrözni, rámentem a térképükre. Pedig akkoriban még hírét sem hallottam az NLP-nek:)
Ezzel elértem, hogy velem is játszottak, és nem akarták minden áron rajtam megbosszulni az iskolai kudarcaikat. (Értsd: Nem zártak be többé a pincébe, és nem dobtak több döglött macskát az erkélyünkre…)

Később, a gimnáziumban és az egyetemen már könnyen ment a kapcsolatteremtés, már csak azért is, mert megtanultam, nem lehet az ember mindenkivel egyformán jóban, hiszen különbözőek vagyunk. De rossz viszonyban, haragban senkivel sem voltam. Rájöttem arra is, hogy valódi érdeklődéssel kell az emberek felé fordulni. Elsősorban arra vágyik mindenki, hogy meghallgassák, és együtt érezzenek vele, nem pedig arra, hogy ítélkezzenek felette.

Miután friss tanári diplomával kezemben beléptem az első órámra egy érettségiző osztályba, ( „Sziasztok, de jó, hogy végre itt vagyok! Nagyon jól megértjük majd egymást, hisz én még jól emlékszem, milyen gimnazistának lenni, és én majd úgy tanítalak benneteket, hogy ti is jól érezzétek magatokat…..”) olyan légkör fogadott, mintha egy tetőtől talpig páncélba öltözött sereg állna velem szemben, kivont kardokkal („Mit akar ez itt? Azért, mert fiatal, csak nem képzeli, hogy barátként fogadjuk?”) Ők voltak a sereg, és én voltam AZ ELLENSÉG.
Pedig még meg sem szólaltam.
Vagyis kezdhettem elölről, és kezdem azóta is, minden tanfolyamon és minden tréningen a kapcsolatteremtési stratégiák bevetésével.

A következő lépés pedig (amiben szintén jó vagyok) a

Csoporttá alakulás

Mivel bizonyos számú emberek együtt még nem alkotnak csoportot, nem is tudnak hatékonyan együttműködni. Első lépésként meg kell ismerkednünk, jó kapcsolatba kell kerülnünk egymással.

Sok kollégánál voltam az évek során órát látogatni, és előfordult, hogy a tanár ugyan tudta a hallgatók nevét, de ők egymásét már kevésbé. Számomra elképzelhetetlen, hogy hogyan tudnak így együtt dolgozni, tanulni? Meg kell ismerniük egymást ahhoz, hogy ne legyenek gátlásaik, ha egymás előtt meg kell szólalniuk, hogy ne jöjjenek zavarba, ha hibáznak. (Hiszen ki nem hibázik?)
Persze, hogy mennyit árul el magáról, azt mindenki maga dönti el. A lényeg az, hogy közösen kitűzzék a tanfolyam, vagy tréning célját, hogy támogathassák egymást a cél elérésében.

Az ismerkedésre páros vagy csoportos gyakorlatok, szerepjátékok adnak lehetőséget, a legjobbak a játékos, vicces feladatok.
Mert nevetni is szabad, nemcsak hibázni, sőt, a nevetés, a jó hangulat csak fokozza a csoport teljesítményét!

És mindez természetesen nemcsak tanuló-, és munkahelyi csoportok, hanem sport- és egyéb egyesületek, sőt lakóközösségekre vagy akár családokra vonatkoztatva is érvényes!

A kapcsolatteremtés és csoporttá alakulás modellje tehát a következő:
1. Őszinte érdeklődéssel fordulj az emberek felé, akiket meg akarsz ismerni.
2. Tükrözd őket minél több szinten, hogy megismerd térképüket.
3. Fogadd őket a bizalmadba, és mondj el magadról minden fontos információt, ami a közös cél eléréséhez szükséges!
4. Figyeld meg pontosan a viselkedésüket, de ne ítélkezz!
5. Feltételezések helyett inkább tegyél fel kérdéseket!
6. Tűzzétek ki a közös célokat, és határozzatok meg az oda vezető utat!
7. Tisztázzátok, ki milyen módon tud a legtöbbet hozzátenni ahhoz, hogy mind saját célját, mind a csoport közös célját elérje.
8. Gyűjtsetek ötleteket, hogyan lehet a célhoz vezető utat minél kellemesebbé, vidámabbá tenni!

Dinnyés Márta

Tréningjei:
NLP-s kommunikációs tréning
Időgazdálkodás tréning
Párkapcsolati NLP tréning


Megosztás

Hozzászólás

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><p><br><img><table><tr><th><td><tbody><theader><sub><sup>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről

A képen látható karaktereket kell begépelni. (ellenőrzés hang használatával)
A képen látható karaktereket kell megadni. Ha olvashatatlan, akkor egy üres beküldéssel lehet új képet kérni. Nem betűérzékeny.