Stratégiák

“A stratégia cselekvések egy hosszabb
távú terve egy bizonyos cél elérése érdekében, ami gyakran az úgymond „győzelem”
vagy probléma megoldás. Megkülönböztetjük a taktikától és az azonnali akcióktól,
mivel a stratégia a cselekvések és azok végrehajtásához szükséges erőforrások
biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg.” 
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Na most rengetegféle stratégia létezik. Több csoportba oszthatók, vannak az ásik meg az ésik és az ósok, meg a többi. Néhány példa ezekre.

Szóval ezek a stratégiák azt jelentik, hogy direkt kitalálod, hogyan tudnál a legjobban megcsinálni valamit, és aztán pontosan úgy teszel. Vagy ösztönösen jó vagy benne és szinte észre sem veszed.

Kérdés, hogy neked milyen stratégiára van szükséged. Vagy mit alkalmazol épp. Gondolkozz el például azon, mi az, amiben eleve nagyon jó vagy.
Jól tudsz főzni, bevásárolni, énekelni, beszélni, hallgatni, vagy bármi mást csinálni? Vajon miért vagy ezekben olyan jó? Pontosan, mit csinálsz, amitől jó vagy ebben a dologban?

A stratégia nem csak előre eltervezett cselekvések sorozata.
A grízes tésztát például le lehetne írni egész egyszerűen, mondjuk receptben, a recept is egyfajta stratégia. Főzd meg a tésztát, pirítsd meg a grízt, keverd össze. Ez egy elég fapados stratégia, a minimum volna a végére egy jó étvágyat, az elejére meg egy csipet sót. Ez így inkább csak algoritmus. Van erre egy szó… ja igen, hát a recept.

Tételezzük fel, hogy javítani akarsz egy nem jól működő stratégiádon. Miben nem vagy jó? Válassz ki egyet, és gondold át, mit teszel! Például ha rossz döntéseket hozol, akkor nem jó a döntési stratégiád. Miért nem? Mert nem jönnek be a dolgok. Elvállalsz valamit, és csak a baj van vele. Elutasítasz valamit, és utána valaki más hasznot húz belőle. Ha túl sokszor kerülsz abba a helyzetbe, hogy magadat hibáztatod valamiért, akkor valószínűleg másféle döntésekre van szükséged. Gondolkozz el rajta: pontosan mit csinálsz? Mire figyeltél, amikor meghoztad a döntést? És mire nem? Írd le azokat a dolgokat, amik benne vannak a stratégiádban, és azokat is, amik hiányoznak abból. Például eddig mindig azt nézted, hogy a pillanatnyi helyzeted javul-e, ha meghozol egy döntést, meg hogy megteheted-e azonnal. Ezek benne voltak a stratégiádban, sőt csak ezek voltak benne, és hiányzott belőle az, hogy egy hónap múlva vajon mit hoz ez a döntés. Ha ezt beletennéd, jobb lenne?

Ha összeírsz minden fontos szempontot, ami számít, és alaposan átgondolod, mit és mennyire vettél eddig figyelembe, akkor már ki is rajzolódhat egy újabb terv a fejedben. Bizonyos dolgokat másképpen fogsz értékelni, és persze csinálni.

Mivel ezek gondolkodási és viselkedési stratégák is egyben, ezért úgy képzeld el, hogy egy jól átgondolt terv szerint haladsz, de közben használod a fejedet, és te magad irányítod a folyamatot.

Például egy hölgy könnyen ismerkedik férfiakkal, vagyis nincsenek párkapcsolati problémái, legalábbis nem pasashiányból eredően. Lehet, hogy úgy kezdi, hogy minél több emberrel beszélgetésbe kezd, közben figyeli azt, hogy miként reagálnak rá a potenciális áldozatok, és kellő kalibrálás után lecsap. A stratégia azonban ennél sokkal összetettebb. Lehet, hogy azt is figyeli, hogy a pasik kinek a társaságában vannak épp, mit isznak, dohányoznak-e, stb. Lehet, hogy ha a pasi rámenős, akkor ő szándékosan visszahúzódik, persze csak a játék kedvéért. És persze ez csak a kezdet, hiszen egy kapcsolat nem feltétlenül egy este alatt épül ki. A stratégia része még, hogy megadom-e a számomat, mikor tűnök el, mikor jelentkezem, küldök-e sms-t, és még ezer dolog.

Az NLP-ben nagyon fontos, hogy a stratégiák nem csupán egymást követő cselekvések, hanem a belső megjelenítő rendszereink tapasztalásai, vagyis a belső képek, hangok, érzések is éppúgy benne vannak.

Dolgozz ki te is egy tuti stratégiát arra, amire a legnagyobb szükséged van!