Gödör? Mókuskerék? Zsákutca? Szorítanak a határidők? Unod a
taposómalmot?

2011. augusztus 13-14.
1094 Budapest, Angyal u. 26. a Corvin Hotel Főnix terme

Mindennapjainkban gyakran találkozunk ilyen és ehhez hasonló „akadályokkal”. Metaforikus leírásaink azonban nem a véletlenek szüleményei, sőt nem is csak az aktuális nyelvhasználat követését jelentik. Metaforáink a tudattalanunkban jönnek létre és ezen a szinten hatnak ránk, tudattalanunk kincsestárának, nyelvi mintáinak a része.

Amikor olyanokat mondunk, hogy „be vagyok havazva”, „elúsztam a munkámmal”, „rám telepszik a főnököm” vagy „a munkatársaim levegőnek néznek”, ilyenkor egy mélyebb tudatbeli „elképzelésünknek” adunk hangot.

Vajon teljesen bele kell-e törődnünk abba, hogy „összecsapjanak felettünk a hullámok”? Csak nem eleve elrendeltek a „zsákutcák, az „útvesztők” és a „kutyaszorítók”? Nem tehetünk semmit, ha „levegőnek néznek minket”? Tényleg csak az
előttünk álló hét „túlélése” lehet a célunk?

Szeretnéd érteni, hogy „merre mozdulj”?

Andrew T. Austin ezen a 2 napos tréningen megmutatja, hogyan vedd észre saját magadnak állított korlátaidat és a belőlük kivezető utat. Hogy hogyan is csinálja azt itt meg is nézheted:
DVD of Andy Austin doing a client session using Metaphor of Movement

Sikerült beindítani a fantáziádat?
Ha igen akkor azért, ha nem, akkor pláne ott a helyed!

::Jelentkezési lap::

2011. augusztus 13-14.
1094 Budapest, Angyal u. 26. a Corvin Hotel Főnix terme

Részvételi díj: 200,- Euro

Jelentkezési határidő: 2011. július 31.

Tom Dotz, az NLP Comprehensive igazgatója ezekkel a szavakkal vezette be a következő írást:
“A megfelelő hozzáállás az egyik alapvető tétele az NLP-nek. Ebben a kedves történetben Steve Andreas elmondja, hogyan lehetséges a tapasztalatainkból és lehetőségeinkből a lehető legtöbbet kihozni a megfelelő hozzáállással és személyes szűrőink beállításával.“

És valóban, a saját nézőpontunk jelentősen formálja életünk, hiszen ez dönti el, hogy valamit lehetőségként vagy veszteségként, örömként vagy fájdalomként élünk meg. Kérlek, fogadd szeretettel a most következő rövid történetet!

Szűcs Tibor

Hálaadás

Írta: Steve Andreas

Van egy történet egy öreg földművesről az 1860-as évekből, akinek a földje a nyugati út mentén feküdt a Közép-nyugaton, amelyen a bevándorlók is érkeztek. Mivel az útnak ezen a részén az öreg földműves birtokán átfolyó kicsiny patak volt az egyetlen vízforrás, a kivándorlók sokszor lefékezték poros szekereiket az öreg nyárfák alatt, hogy megitassák lovaikat, hogy hűsöljenek, és megpihenjenek egy ideig, felfrissüljenek a csörgedező patak hangjától, miközben a nyári bogarak szelíden zümmögtek a sűrű árnyékban. A későn érkezők gyakran tábort vertek éjszakára, mielőtt szekerükkel újra nyugat felé vették az irányt.

Mivel estére az öreg földműves végzett a munkájával, gyakran lesétált a mezőn a patakhoz, hogy meglátogassa a bevándorlókat. Szeretett velük beszélni, hallgatni az éjszaka hangjait és megnézni, vajon tudja-e könnyíteni valami aprósággal az utazók nyugatra tartó útját.

Az öreg lassú, megfontolt modora és lágy, mély hangja még az ijedt gyereket is rövid idő alatt megnyugtatta, és a legtöbb felnőtt is örömmel töltötte vele az időt. Mélyen barázdált arca a nyárfák kérgére emlékeztette őket, a szeme pedig úgy csillogott, mint amikor a patak megcsillan a napfényben, miközben átgördül egy kavicson vagy faágon. Legalább annyira a része volt a földnek, mint a zöld és sárga zuzmóba öltözött kövek a patak mellett, amelyeket 15 ezer évvel azelőtt hordtak ide a gleccserek.

A metafora csodája

Történetek a változáshoz

Folytatjuk az előző történetet. Amíg abban a nyelvi kétértelműséget használták fel a szerzők, most egy kedves metaforával érnek el fantasztikus változást.

Esettanulmány #7: A keréknyom fogságában

Phillip: Bejött hozzánk egy nő, aki nem orvosi eset volt, hanem elvált. Teljesen leblokkolt, nem tudta, mit tegyen. A válása után rászállt az üzlet - a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Azelőtt sosem foglalkozott az üzlettel, de most az övé volt, és fogalma sem volt, mit kezdjen vele, vagy hogyan kezelje a felmerülő helyzeteket, az összes pénzügyet, pedig az emberek elmondták neki, hogy mit is kellene tennie.

Voltak emberek, akik tanácsokkal látták el, hogy ebben vagy abban a helyzetben mit tehet. És még mindig nem tudott továbblépni.

Így elmeséltem neki a béka történetét, aki az úton ugrándozik. A béka meghall egy hangot: "brekeke", és megáll. Így szól: "Valahol a közelben kell lennie egy másik békának, mert ez békahang volt, és nem én adtam ki."

Aztán ugrik még egyet, és megint hallja, hogy "brekeke", de még mindig nem találja a másik békát. Gyorsan ugrik egyet aztán megáll, és fülel, és hallja, hogy "brekeke", s a hang irányába fordulva észrevesz egy lyukat az úton.

A PÉNZ METAFORIKUS JELENTÉSE

Biztosan sokszor hallottad már azt a kifejezést, hogy "az idő pénz".

Lehet, hogy most is azon töprengsz, vajon értékes módon töltöd-e az idődet.

Hadd kérdezzek valami mást. Mi is a pénz? De tényleg.

„Nem tudok bánni a pénzzel.” „Nincs egy vasam sem.” „A bőre alatt is pénz van.” „Minden és mindenki megvehető.” „Pénz beszél, kutya ugat.”

Megfigyelted-e már, hogy az ilyen és ehhez hasonló gondolatok hogyan hatnak?

Filmajánló: Tigris a hóban

Roberto Beningni, Jean Reno, Nicoletta Braschi, Tom Waits...

Úgy van az, ami tetszik az egyik embernek, nem biztos, hogy a másiknak is tetszik. És olvasgattam a neten, mit mondanak ez emberek erről a filmről. Na hát vannak azok, akik azt mondják: hát ez a Beningni, most nem volt valami vicces. Az elején még csak-csak, de aztán nem volt egy nagy durranás. Meg hogy mennyire melléfogott, meg hasonló beszólások. Na hát... Ezek az emberek egy kukkot sem értettek az egész filmből.