Éjszakai séta. Ma már elkezdtük érzékelni az energiákat. Adtunk, kaptunk energiát. Nagyon érdekes volt. Mindekttőnk érzékelése hasonló volt ebben a folyamatban. Éreztük, mikor adunk, és mikor kapunk. Kapcsolódtam egy fának az energiájához is. Annyi mindent mesélt.

Aztán este, mikor alkonyodott már kint voltunk az erdőben. Tom elmesélte, mit tartanak a peruiak a nap keletkezéséről. Először csak a hold volt itt, ő adta az összes fényt, ami volt. Az ő gyermekei sokan voltak, és itt éltek a földön. Aztán egy nap jött valami nagyon fényes, ez volt a Nap. A nap is hozta a gyermekeit. Nagy harcok dúltak a gyermekek között. Aztán úgy döntöttek, hogy az éjszaka a hold gyermekei játszhatnak a földön, és nappal pedig a nap gyermekei. Így kerültek a hold gyerekei a földön lévő természetes dolgokba. Fákban, levelekben, kis állatokban élnek ezek a szellemek.... akik az alkonyatkor kezdenek életre kelni, kezdenek láthatóvá válni, ha nagyon kiélesítjük perifériás látásunkat. (Ekkor a pálcikák működnek aktívan szemünkben.)
Csak azt tudom leírni én mit éreztem.