Már egy ideje taposom a saját ösvényem. Közben itt-ott elágazásokba
botlok, ahol újabb élmények várják, hogy bekebelezzenek és magammal
vigyem őket a további útra.
A hosszú bolyongás során utam elvezetett az égig érő erdőbe.

Itt újra megláttam az égig érő fát is. Azonban arra lettem figyelmes,
hogy ez a fa már nincs egyedül. Több fával összekapaszkodva, erdőként
hirdeti az áramlást, a változást, a közösség erejét és persze magát az
életet.
Amíg be nem léptem ebbe az erdőbe, addig azt hittem, hogy életem

Egy új könyv látott napvilágot 2009. december 15-én. Talán a maga nemében formabontó is egyben. Abban az értelemben, hogy az embert és környezetét jeleníti meg, de egyszerre kívülről és belülről is.
Az egész egy égig érő fából nőtt ki, mely termést hozott, majd magjait szétszórva egy egész erdőt teremtett maga köré: Az égig érő erdőt.


Nem akarok kusza köröket leírni a könyvről. Álljon itt helyettük egy ajánló:

Olvasó Odú HTML Ha csak ezt az oldaldobozt látod, akkor egy olyan sablont választottál, amiben csak balhasáb van, az oldaldobozaid viszont alapértelmezésben a jobbhasábba kerülnek. Menj be az Oldaldobozszerkesztőbe (Megjelenítés / Oldaldobozok), és kattints a Hasábcsere gombra! Olvasó Odú Könyvtesztek,vélemények Keresés Friss topikok Linkblog Blogajánló Botrány: 400-an beszéltek magyarul egy szlovákia.. van benne egy elég vicces irónikus álújságcikk szlovák nyelvtörvény témában. :) magyarinfo.blog.hu blog.hu Archívum

Gondolkoztál már rajta, hogy vajon miért teszünk néha olyan dolgokat, amelyek valójában nem jók a számunkra? Miért vannak negatív gondolataink? Miért vannak rossz szokásaink, miért süllyedünk néha komor tétlenségbe, miért nem tudunk másokkal szót érteni? Miért van az, hogy nem vagyunk képesek saját magunkat elfogadni, s talán még szembenézni sem önmagunkkal?