Hozzászólások ehhez: Van kiút

Szerző: Ági

Ági — Wed, 01 Sep 2010 06:17:54 +0000

Márti, így, így! :)Tibi, ugye?! 🙂

Szerző: Tibor Szűcs

Tibor Szűcs — Tue, 31 Aug 2010 21:17:21 +0000

Zita, ha megértetted valamiről, hogy nem lehet rajta változtatni (mert nem is akarsz), akkor azt könnyű elfogadni, hiszen még logikus is :o) A gravitációt is könnyű elfogadni, bár a Holdon meg lehet változtatni… Ági, ez tényleg jó, hogy csak fölfelé lehet nézni! :)Márti, neked is igazad van! És odalent az embernek még a kreativitása is fokozódik :o)

Szerző: Névtelen

Névtelen — Tue, 31 Aug 2010 20:18:25 +0000

Ági, egyetértek veled is! Az az egy biztos jó a gödör aljára kerülve, hogy más szemszögből látva a világot rögtön átértékelődnek a fenti dolgok. Az ember rájöhet például, hogy míg "odafent" volt, észre sem vette, milyen sok értékes ember van "idelent". Sem azt, mennyivel nagyobb a nyugalom itt lent, mint a streszes-hajtós-könyöklős-taposós fenti világban….És azt is megtapasztalhatja az ember, hogy mennyire jól tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez -vagy mennyire késztetik ezek a körülmények változtatásra. Még az is kiderülhet, hogy sokkal több vésztartalék-erőforrása van, mint valaha gondolta, s talán a gödörből kimászva még arra is lesz ereje, hogy a maga kedvére alakítsa ki új életét…

Szerző: Ági

Ági — Mon, 30 Aug 2010 19:07:21 +0000

Néhány napja azt írta nekem egy barátom, hogy "a gödör aljáról való figyelésben az a jó, hogy onnan csak felfelé lehet nézni…" És tényleg. Ott fent pedig fény van, ami – ha jól szétnézünk, meglátjuk (ebben pedig jó segítség, ha elfogadtuk a tényt, hogy gödörben vagyunk) – megvilágítja a gödör oldalán lévő kiugró részeket és jobban látszanak a sötét bemélyedések is. Ezekbe kapaszkodva elkezdhetünk felfelé mászni. Aztán ahogy mászunk és mászunk, és egyszercsak megint felnézünk, a gödör széle már sokkal közelebb van, mint gondoltuk és a mászás egyre örömtelibb tevékenységgé válik. Lehet, hogy még abban a rosszban is valami jó, ha a gödör alján vagyunk? 🙂

Szerző: Zita

Zita — Mon, 30 Aug 2010 09:14:04 +0000

Szia Tibi! Szuper volt ezt olvasni, köszönöm. Hogy lehet elfogadni? Ez csak egy döntés, érzések nélkül? Azt mondom hogy elfogadtam és akkor utána automatikusan nem zavar, mert amikor elkezdene zavarni, akkor emlékeztetem magam rá, hogy elfogadtam? 🙂 ez ennyire egyszerű volna? lehet, de akkor jobban bele kell másznom az NLP-be, mert ott minden változás könnyen megy… 😀