Kedves Laci, bár ez nem a mi anyagunk, de jó szívvel ajánlom neked, ha az érvelés technikája érdekel:
https://sikerrevezeto.hu/erveles-videokurzus-2/

Kedves Márt!

Köszönöm a kedves hozzászólásod! 😊

Kérdésedre válaszolva: Nem, ebben a helyzetben nem számít, hogy mennyit fizetnek a mostani tevékenységedért. Hiszen az ajándékért nem kell fizetni. Sőt, szerintem nyugdíjasként az volna a normális, hogy az embernek már ne kelljen pénzt keresnie, csak élhesse az életét.

Ha azonban valaki nem elégedett a rendelkezésre álló összeggel, és van ilyen, akkor sajnos neki továbbra is fontos lehet, hogy valamiféle jövedelemre tegyen szert nyugdíjasként is. Ez nem szerencsés – de van ilyen.

Tibi

Kérdésedre „…melyik területen…”
„Amiért fizetnek.”
Ez a kérdés számomra mára elveszítette jelentőségét, mivel elértem a nyugdíjas korhatárt és fix jövedelemmel rendelkezem.
Megengedtem magamnak, hogy kevés morfondírozás után átírjam az addigi életem és egészen új, korábban csak vágyott tartalmakkal töltsem meg a napjaim.
Szerepeim, úgy mint anya, társ, feleség (és nem feleslegesség 🙃 ) stb. természetesen megmaradtak, viszont a szakmám helyére, (amit boldogan, elkötelezetten, hivatásként gyakoroltam, helyes döntéssel befejeztem átadva a fiataloknak a stafétát) bekerült a rajzolás, festés, írás, kertészkedés.
Kérdeznék tőled:
” Ebben az élethelyzetben is fontosnak tartod azt, mennyit fizetnek a mostani tevékenységeimért – egy képért, egy művészien festett kavicsért, egy novelláért, egy segítő beszelgetésért?”
Magam úgy vagyok ezzel, hogy teljesen normálisnak tekintem és szabadon gyakorlom az ajándékozást, hiszen a megélhetésem amit sok -sok éves munkával megteremtettem, stabil.
Te mit gondolsz?

Barátsággal: Márt

Szia Kriszta!

De jó, hogy ezt írtad! ❤️
Titkon én is ezt gondoltam 😊, hogy azért valamilyen módon jó az másnak is, ha olvasok. És abban is igazad van, hogy a jó íróknak sokat kell olvasni.

És nagyon teszik ez is: „Bármire szüksége lehet a világnak, amit szeretünk csinálni, és ezért értünk hozzá:”

Ezt elrakom magamnak! 👍🏼

„Én például szeretek olvasni – de a világnak tökre nincs szüksége rá, hogy én olvassak. Csak nekem. Ez tehát nem igazán tartozik ide.”

Szerintem pedig ide tartozik. 🙂 Ha nem szeretnél olvasni, akkor nem olvasnád el azt a csomó mindent, ami táplálja a kreativitásodat, vagy amiből ihletet merítesz, vagy ami arra késztet, hogy a jobbnál jobb online műhelyeidet megalkosd, vagy a könyveidet megírd. Illetve régóta tudjuk, hogy azok írnak igazán jól, akik sokat olvasnak, szóval emiatt is szükség van rá.

Sőt: én olvasok olyan hírleveleket is, amik abból állnak (vagy egy részük abból áll), hogy az írójuk kilistázza, hogy miket olvasott mostanában, és melyiket miért ajánlja (vagy nem ajánlja). Mivel én is szeretek olvasni, és a kíváncsiságom gyakorlatilag kielégíthetetlen, számomra rendkívül hasznosak ezek az ajánlók.

Szóval szerintem bármire szüksége lehet a világnak, amit szeretünk csinálni, és ezért értünk hozzá. 🙂

Szeretettel,

Kriszta