Ericksoni Hipnózis
Szöveg

NLP - Varázsigék

53 Lecke None

A tanfolyamról

I. A varázsigékről

Mi a varázsige?

Korlátozó meggyőződések meglazítására, átalakítására való nyelvi módszer. Mintegy húsz varázsigét ismerünk. Angol neve, a  sleight-of-mouth,  a  sleight-of-hand -ból, „bűvészmutatvány”-ból ered. „Szóbeli bűvészmutatványnak” fordíthatnánk, ugyanis ügyes alkalmazáskor néhány, ártatlannak tűnő szó látványos átalakulást válthat ki valakiből.

A nyelvi minták tanulmányozása során Robert Dilts 1  azt figyelte meg, hogy az emberiségre nagy hatást tévő egyének beszédében a különböző tartalom mögött hasonló alakzatok rejlenek. Jézus, Einstein, Gandhi, Karl Marx, Abraham Lincoln, Martin Luther King ugyanazokkal a fajta logikai módszerekkel érvelt és győzött meg embereket. Az itt következő formulák nagy részét Dilts írta le. Connirae Andreas némileg másféle módon közelíti meg a varázsigéket; kettejük munkáját hangoltam össze és egészítettem ki a saját megértésemmel. Léteznek más szerzők is, én az említett tanáraimat különösen rendszerezettnek, elmélyültnek és tiszteletteljesnek találom.

Noha az egyes varázsigéknél azt fogjuk hangsúlyozni, hogy miképpen tudunk vele meggyőződést  megváltoztatni , tartsd észben, hogy épp így alkalmazható kívánt, hasznos meggyőződés megerősítésére is.

Hogyan működik a varázsige?

Minden varázsige egy bizonyos módon változtatja a hallgató perspektíváját, amellyel az adott témára tekint. Úgy is mondhatjuk, hogy a keretet módosítja: gyakran kitágítja valamerre, új információt hozva be, amely más összefüggéseket mutat. Az is előfordul, hogy egy részletre fókuszál, vagy a már meglévő információt teszi más megvilágításba.

Ez az ágon üldögélő illető elég nyugodtnak látszik – bár a vonalkák valami mozgást jeleznek. Talán kupát tart a kezében, és az italtól izzadt? Vagy cidrizik a leeséstől, azért nem nyitja ki a szemét?

Némileg tágabb környezetben másképpen fest a helyzet:

Alkalmazás

A varázsigék alkalmazását szisztematikus, kifinomult érvelésnek is nevezhetjük, bár tulajdonképpen több ennél. Az érvelés alapjának ugyanis többnyire a logikus meggyőzést szokták tekinteni, a varázsigék pedig számos, tudattalanul ható elemet is tartalmaznak. Ebben hasonlítanak az ericksoni nyelvi mintákra 2 , amelyekkel jól kombinálhatók – a kettő együtt még erősebb hatást vált ki. A varázsige túlmutat a szóbeli mintákon, az előadás (a hangszínünk és az arckifejezésünk megfelelő alakítása) a beavatkozás szerves része. Ideális hatást akkor érhetünk el varázsigével, ha az NLP-ből ismert egyéb kommunikációs eljárások közegébe ágyazzuk be. Azaz a páciens vagy ügyfél javára meghatározott, ökologikus cél érdekében vetjük be, megfelelő rokonszenvet alakítunk ki a hallgatóval, kiváltjuk az alkalmas tudatállapotot (meghökkentés stb.). Miután egy varázsigét bevetettünk, megfigyeljük a hatását és megfelelő módon alkalmazkodunk hozzá; gyakran szükséges további varázsigékre vagy egyéb nyelvi mintákra váltanunk. E módszerek szervesen illeszkednek egyéb NLP-s eljárásokba, amelyek a pácienst különösen fogékonnyá teszik a varázsigékre (például összekötés). Transzban szintén nagy hatásfokkal vethetjük be őket.

Mindemellett a varázsigék jól alkalmazhatók írásban is, ahol nem, vagy kevésbé állnak rendelkezésünkre az említett lehetőségek. A már említett egyének mellett e mintákat felfedezhetjük számos más nagy hatású történelmi személyiség, szónok, prédikátor, előadó, filozófus érvelésében is.

Sokféle szempont

A varázsige-kategóriák nincsenek kőbe vésve, egy-egy mondat gyakran több osztályba is besorolható. A különböző szerzők sem teljesen ugyanazt értik a címszavak alatt. (Itt ezért a lehetőségek széles körét megengedjük egy-egy kategóriánál.) Ráadásul számos kijelentés egyszerre több varázsigét is tartalmaz, például a legtöbb minta jobban működik, ha átnevezéssel vegyítjük, illetve tulajdonképpen valamennyi eljárást beágyazhatjuk analógiába.

Mindegyik varázsige másfelé irányítja a hallgató figyelmét. A legtöbben ösztönösen alkalmazunk néhány fajtát, melyek minket is erősen megérintenek. Más embereket egyéb minták befolyásolnak erősen, ezért érdemes valamennyit megismerni, külön-külön gyakorolni, és így a tudattalan képességeink részévé tenni. Miután némi gyakorlatra tettünk szert az alkalmazásukban, sokféleképpen kombinálhatjuk őket egymással, ezzel tovább erősítve a hatásukat.

II. A meggyőződésekről

Mi a meggyőződés?

Meggyőződésnek vagy hiedelemnek okozásra, jelentésre vagy kiterjedésre, határokra vonatkozó általánosítást nevezünk az NLP-ben. Mind az egyéni, mind a másokkal közös hiedelmeink rendkívül erősen befolyásolják az érzelmeinket és a viselkedésünket. Ha valakinek egészségügyi problémája van, ám  kellően mély szinten  hisz abban, hogy meg fog gyógyulni, akkor meg fog gyógyulni. A nyugati társadalomban erős társadalmi megegyezés van arról, hogy a dohányzásról nehéz leszokni, így az emberek sokat kínlódnak a leszokással. Más társadalmakban ez a meggyőződés nem annyira egyértelmű – ezekben jóval több embert találunk, aki hol dohányzik, hol meg nem.

Az emberek a meggyőződéseiket általában nem meggyőződésnek gondolják, hanem valóságnak. A hiedelmeik-teremtette korlátokat pedig a világ korlátainak tekintik. Mások egyéni hiedelmeiről könnyebben észrevesszük, hogy mennyire szubjektívek; a saját világunkból kevésbé látunk ki. A társadalmi hiedelmek szintén igen kényszerítők lehetnek, hiszen a körülöttünk élők is támogatják őket.

A meggyőződések természete

A felvilágosodás óta logikus lényeknek hisszük magunkat. Pedig a hiedelmek – látszólagos logikájuk ellenére – alapvetően nem racionálisak. Nagyapám sokat szidta „a tótokat”, akik elűzték szülőföldjéről, a Felvidékről, közben minden hónapban drága gyógyszereket küldött Svatopluk nevű, távoli rokonának, akit személyesen nem is ismert. Egy marslakó különösnek találná, hogy a földiek olyan dobozokban közlekednek, amelyek minden méteren halálos gázokat bocsátanak ki. Autóval mennek a kórházba, ahol a tüdőrák ellen „küzdenek”. Egyáltalán nem ritka, hogy egy emberben (vagy társadalomban) egymással homlokegyenest ellenkező hiedelmek éljenek egyszerre, amelyek más-más kontextusban jönnek elő.

A hiedelmek szűrőként, önbeteljesítő jóslatként működnek. Jellemzően csak azokat a tapasztalatokat engedik át, amelyek egybevágnak velük, a többit pedig elsüllyesztik. Ha valaki gyávának hiszi magát, azokat az élményeit fogja szem előtt tartani, amelyekre ez igaz(nak tűnik), a többit pedig elbagatellizálja. Még ha látványos bátorsággal is viselkedik, a körülményeknek fogja betudni, kivételnek tekinti vagy valamilyen más módon magyarázza, visszatérve ahhoz a meggyőződéséhez, hogy márpedig ő gyáva. Ha valaki meg van győződve arról, hogy a Föld lapos és valamennyi űrből készített fénykép hamisítvány, különféle logikai tekervényeket fog kieszelni, melyekkel fenntarthatja ezt az elképzelését és elháríthatja az ellenkező bizonyítékot. Ezen nevetünk, hiszen a mostani, közös társadalmi hiedelem más, de ezt közben hasonló szerkezetekkel tartjuk fenn magunkban, mint az említett illető a Föld laposságát. Száz éve egészségesnek tartották a dohányzást, egyes ausztrál törzsek pedig nem hisznek abban, hogy a szex és a gyermeknemzés összefügg. „Hiszen a férfiak majd’ minden éjszaka együtt vannak a feleségükkel – mondják –, gyermek pedig csak néhány születik. A vak is látja, hogy ezeknek nincs közük egymáshoz.”

Korlátozó és megengedő meggyőződések

Felmerül a kérdés, hogy akkor végül is tulajdonképpen melyik meggyőződés „helyes”, vagy melyik „igazabb”. Nos, bármennyire szeretnék, erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Ám abban van különbség, hogy egy hiedelem mennyire merev vagy rugalmas, mennyire nyitott a visszajelzésre, mennyire árnyaltan tekint a világra. Ezekből elég jól megjósolhatjuk egy-egy hiedelemrendszer  következményeit . Ha valaki azt hiszi, hogy egy új nyelvet lehetetlen magas szinten elsajátítania, akkor nagy valószínűséggel nem lesz rá képes. Ezt korlátozó hiedelemnek nevezzük. Ha azt hiszi, hogy lehetséges új nyelvet megtanulnia, még mindig szüksége lesz megfelelően hatékony tanulási folyamatra, ám ennek birtokában képes lesz megtanulni. Az ilyen meggyőződést megengedőnek nevezzük.

Egyes hiedelmek merevek és korlátozók, mások rugalmasak és sok lehetőséget hagynak szabadon. A hatékony meggyőződések megtalálják az egyensúlyt a szilárdság és a visszajelzésre való nyitottság között. Ha valaki gyávának hiszi magát, ám többször is megdicsérik a bátorságáért, hasznos, ha képes újragondolni az általánosítást: hátha bizonyos helyzetekben mégiscsak bátor, vagy kinőtte a gyerekkori félelmeit; netán a bátorság mást jelent, mint amit addig hitt róla. Mindeközben azt sem akarjuk, hogy a meggyőződéseink vadul változzanak, hiszen akkor nem adnak elég biztos alapot a viselkedésünknek.

A korlátozó hiedelmek gyakran nem tudatosak. Előfordul, hogy valaki minden évben új fogyókúrával próbálkozik, holott valójában egy rejtett hiedelem tartja túlsúlyosan, mely szerint nem érdemli meg, hogy vonzó ​legyen 3 . Ettől még tudatosan annál inkább erőlködhet újabb és újabb fogyókúrákkal – ám az eredmény mindaddig átmeneti lesz, amíg a korlátozó meggyőződését meg nem változtatja.

A legerősebb meggyőződések gyakran előfeltevés 4  formájában jelentkeznek. Az előfeltevések olyan rejtett állítások, amelyeket el kell fogadnunk ahhoz, hogy egyáltalán megérthessünk egy kijelentést. A következő mondatban: „Az AIDS elleni küzdelem még nem hozta meg a várt eredményeket” nem az a legnagyobb gond, hogy az eredmények még váratnak magukra, hanem az, hogy a beszélő harccal véli megteremteni az egészséget.

A pszichoanalízis és sok egyéb pszichológiai irányzat meggyőződése szerint amikor a rejtett korlátozó általánosítások a felszínre kerülnek, tudatos akarattal megváltoztathatóvá válnak. Az NLP – és e sorok írója – nem osztja ezt a hiedelmet. A meggyőződések megváltoztatásához akaraterőnél többre van szükség – ilyen eszköz például a varázsige.

Gyakori korlátok

1) Reménytelenség, lehetetlenség. Amikor azt hisszük, hogy egyáltalán nincs lehetőség valamire, amit szeretnénk. „Az én koromban már úgysem lehet új nyelvet megtanulni.” „A rák halálos.” „A nők csak a pénzes pasikat szeretik. (Én pedig nem vagyok az.)”

2) Képtelenség. Amikor azt hisszük, hogy, noha a világban lehetséges, mi nem tudjuk elérni a célunkat. „Hiába, egyszerűen nincs nyelvérzékem.” „Nem elég erős az immunrendszerem.” „Nem tudok a nőkkel bánni.”

3) Érdemtelenség. Amikor azt hisszük, hogy nem vagyunk elég jók valamihez. „Ki vagyok én, hogy folyékonyan beszéljek öt nyelven?” „A bűneim miatt nem gyógyulok meg.” „Melyik nőnek kellene egy magamfajta tutyimutyi fráter?”

A hiedelmek kialakulása

Az általánosításainkat részben magunk vonjuk le az élményeinkből, részben készen kapjuk a családunktól, a társadalomtól. Sok korlátozó meggyőződésünk gyermekkori tapasztalatokból származik, amelyekből tévesen vontuk le a tanulságot. Egy gyakori példa: valaki iskolába megy, ahol az élő nyelvek elsajátítására kevéssé alkalmas módszerekkel oktatnak 5 . A szinte törvényszerűen bekövetkező kudarcból az illető levonja a következtetést, hogy nincs nyelvérzéke, az illető nyelv nehéz, vagy lehetetlen új nyelveket jól megtanulni.

Más gátoló hiedelmek a körülöttünk élőktől származnak: Ha valakinek sokat mondták, hogy „rossz gyerek vagy!”, és elhitte, hiába harcol ellene később tudatos szinten, hatni fog a viselkedésére. Az ilyen, önmagunkról szóló, negatív hiedelmeket igencsak megéri átalakítani. Egyéb korlátozó általánosítások kisebb területre terjednek ki: „Ne menj ki sapka nélkül, mert megfázol.” Ha az ilyesmit gyakran ismételték, vagy a forrásul szolgáló személy nagy hatással volt ránk (szülő, tanár, felnőtt stb.) egyszerűen a magunkévá tehettük a hiedelmet.

„Jó, jó” – gondolhatod – „de hát ha sapka nélkül mész ki télen, tényleg megfázol!” Igen, aki mély szinten a magáévá tette ezt a hiedelmet, arra ezek után érvényes lesz. Korántsem biztos, hogy előtte is így volt – kisgyerekkoromban a cigánygyerekek télen is mezítláb jártak. Ez az ökológia kérdését veti fel: milyen meggyőződések biztonságosak, és mégis megengedők? És miképpen tudunk fokozatosan módosítani a korlátozó hiedelmeken, jól működő világot teremtve magunknak és másoknak?

Hiedelemrendszerek

Az embereknek nagy igényük van arra, hogy a belső világukat következetesnek, logikusnak gondolják. Ennek jellegzetes példája, amikor a világ végét hirdető szekta tagjai a kihirdetett napon felmennek a hegyre és várják a hajnalt. A pirkadat megérkezik, ám a világ megmarad. Mit tesznek a tagok, jól elagyabugyálják a vezetőt, kilépnek a közösségből és csalódva-megkönnyebbülve hazamennek? Dehogy. – Csodálatos! – harsogják. – A hitünk ereje megmentette az emberiséget! Ezentúl még buzgóbban gyakorolunk!

Az ilyesfajta eseteket kirívónak gondolhatnánk, de a hétköznapi életben sem könnyű feladni egy meggyőződést, amelybe sok energiát fektettünk. Ezt illusztrálja a gyakran idézett mondás, mely szerint az új tudományos elméletek nem úgy terjednek el, hogy a tudósok meggyőzik egymást, hanem úgy, hogy a régi elmélet hívei kihalnak. Az NLP-ből jól ismerjük ezt a jelenséget: egy szakorvosnak, aki az életét arra tette fel, hogy tanulmányozza az allergia mechanizmusát és gyógyszeres kezelését, mennyire könnyű elfogadnia, hogy ez a komoly „betegség” szerencsés körülmények között egy fél óra alatt véglegesen elmulasztható? Pláne holmi „képzelődéssel”, olyan valakinek a segítségével, aki még az orvosegyetemet sem végezte el.

Ellentétes hiedelmeket többféleképpen is egymáshoz illeszthetünk, megtartva a következetesség látszatát. Mi történik, ha érző szívű embernek tartom magam, aki nem képes megölni egy gerinces ​állatot 6 , ám szeretem a csirkecombot? Megveszem a boltban, hiszen „azokat már úgyis megölték”. Arra, hogy ha nem lenne igény csirkehúsra, akkor nem létezne baromfi-ipar, nem gondolok. Ha mégis eszembe jut ilyesmi, még mindig fel tudok magamnak olyan érveket sorakoztatni, amelyek támogatják a csirkecomb iránti vágyamat. „Ha én nem veszem meg, megveszi más.” „Úgysem lehet az emberek szokásait megváltoztatni.” „Állati fehérjére szükség van, mert bizonyos aminosavak csak abban találhatók.” „Ez volt a csirke karmája.” És így tovább. Az őrült diktátoroknál nyilvánvaló, hogy következetlen a rendszerük, idegeneknél is gyakran feltűnik, magunkban ritkábban. (Sajnos, ezzel az őrült diktátorok is így vannak.)

A hiedelmeink és az értékeink elég szorosan összefüggenek. Ellentmondó hiedelmeket úgy is rendszerbe foglalhatunk, hogy az egyikben előforduló értéket alárendeljük a másiknak. Tegyük fel, hogy a „tótokkal” bizalmatlanok vagyunk, a „rokonokat” ugyanakkor a keblünkre öleljük és támogatjuk. Mi legyen akkor Svatoplukkal, aki tót is, rokon is, és gyógyszert kér? Mondhatjuk, hogy a nemzetiség fontosabb, és elutasíthatjuk. Megtarthatjuk mindkét érzést, és a fogunkat szíva támogathatjuk. Vagy dönthetünk úgy, hogy a „rokonok” osztálya felülírja a „nemzetiség” kategóriát, és küldjük a gyógyszert annak a Szvati gyereknek.

Efféle huszárvágás valamennyiünk rendszerében előfordul. Ám ha valakinek a hiedelem- vagy értékrendszerében óriási ellentmondások találhatók, az egyik kézenfekvő megoldás skizofrénná vagy többszörös személyiséggé válnia. A varázsigékkel többek között rámutathatunk a hiedelemrendszer réseire, lehetővé téve, hogy az illető másképpen illessze össze a darabjait.

Ezek a „darabok” persze többnyire támogatják egymást. „Nem vagyok jó nő.” 7 Ezt a felszínen olyasfélékkel támasztom alá, hogy nem szeretek nőcis ruhákban járni, nem olyan az alakom, mint a szupermodelleké stb. Ugyanakkor megbújhat alatta egy általánosabb meggyőződés is, amely szerint „nem vagyok jó”. Vagy valamilyen elfeledett, de még munkálkodó gyerekkori általánosításhoz is kapcsolódhat, amely így szól: „Nem vagyok jó kislány.” Kötődhet a „nekem úgysem sikerülnek a dolgok”, vagy a „nem bánok ügyesen az emberekkel” vagy „szégyellem a testemet”-tételhez is. A meggyőződések szövevényének egyes központibb részei sok más hiedelemre is hatnak – ezeket az erős érzelmi reakcióból ismerhetjük fel.

Amikor módosítani akarjuk valakinek a korlátozó hiedelmeit, az első lépés akkora darabot kiemelni az összefüggések tengeréből, amellyel könnyű dolgozni. Amikor ez átalakul, hat a kapcsolódó hiedelmekre is, így néha dominó-hatást érhetünk el, és egy füst alatt megszabadulhatunk egy sereg haszontalan meggyőződéstől. Máskor nem elég egy hiedelemmel dolgozni, hiszen a kapcsolódók megpróbálják visszazökkenteni az illetőt a régi vágányba. Gyakran egy rendszer több lényeges elemét is át kell gyúrnunk, hogy tartós legyen az átalakulás. Amikor megvan a „kritikus tömeg”, új elrendezésbe áll át a rendszer, és az új általánosítás éppoly stabil lesz, mint a régi volt. E folyamat jellemző példája a megtérés, a „pálfordulás”.

Gondolatvírusok

Dilts „gondolatvírusnak” nevezi a rendszerről leszakadt, ártalmas hiedelmeket, mert a valóságos vírusokhoz hasonlóan működnek. Ilyen lehet egy gyermekkorban elhitt mondat: „jaj, olyan ügyetlen vagy, fiam”, amelyhez már rég nem kötődik bizonyíték, csak úgy „van”. Mivel nincs kapcsolatban a céljainkkal és az élményeinkkel, a környezetből érkező visszajelzés nem változtat rajta. Az ilyen általánosítás többnyire egyéb, szintén leszakadt, korlátozó hiedelmeken alapszik, a fenti például a „képességeink születéstől fogva adottak és nem tudunk változtatni rajtuk”-tételen.

A fizikai vírus többek között úgy juthat be a szervezetbe, hogy – az immunrendszert becsapva – ártalmatlannak tűnő fehérjeburokban érkezik. Hasonló a helyzet az előfeltevés formájában megbúvó gondolatvírusokkal. „Tudom, hogy nagyon szereted Zsuzsikát, de ne aggódj, mert itt jó helye van.” Ez a kijelentés egy pozitív, minden anyában meglévő érzést, a szeretet érinti meg – majd egyenlővé teszi az aggódással. A társadalmunkban széles körben elterjedt hiedelem, hogy akkor szeretjük a gyerekünket, ha aggódunk érte, igencsak sok kárt okoz a gyerekeknek. Mivel tudattalanul átveszik a szülő érzelmi állapotát, maguk is aggódni kezdenek a képességeiket illetőleg, ahelyett, hogy bíznának magukban.

Akárcsak az igazi vírust, a gondolatvírust sem lehet elpusztítani, hisz nem igazán él. Ám felfedezhetjük, kiszűrhetjük és kitessékelhetjük a szervezetünkből – azaz immunissá válhatunk rá. Ahogyan a belső világunk egyre árnyaltabbá válik, a meggyőződéseink és az értékeink világosak és egyértelműk lesznek, az „idegen anyagot” egyre könnyebben felismerhetjük és eltávolíthatjuk a rendszerünkből.

1 Az NLP egyik fő fejlesztője, számos könyv szerzője. Lásd pl. Robert Dilts: Sleight of Mouth. The Magic of Conversational Belief Change. © Meta Publications 1999.

2  Az ericksoni nyelvi mintákat az  Ericksoni online tanfolyam keretében sajátíthatod el.

3  Többet a témáról:  Száz nap a karcsúságért – online-tanfolyam.

4  Az előfeltevésekkel és alkalmazásukkal az  Ericksoni hipnózis online tanfolyamon foglalkozunk részletesen.

5  Ha érdekelnek más lehetőségek, lásd:  Természetes N yelvtanulás – így lehetsz nyelvzseni. © Leviter 2015.

6 Érdekes módon a nyugati emberek jelentős részénél a gerinctelenek nem számítanak.

7 Tényleg!

Tartalom

KEDVEZMÉNNYEL!

Bevezetés I.

I. A varázsigékről: - Mi a varázsige? - Hogyan működik? - Alkalmazás II. A meggyőződésekről: - Mi a meggyőződés? - A meggyőződések természete - Korlátozó és megengedő meggyőződések - Gyakori korlátok - A hiedelmek kialakulása - Hiedelemrendszerek - Gondolatvírusok
KEDVEZMÉNNYEL!

Bevezetés II.

III. A hiedelmek megváltoztatása: - Változatlan, mégis változó - Ökológia - Néhány hasznos keret - Megfogalmazás - A hiedelmek szóbeli szerkezete - Okozás - Okos-e az ok? - Egyenlőség IV. Ez a tanfolyam: - Célok - Feladatok
KEDVEZMÉNNYEL!

1/1. Formába öntjük a hiedelmet

Téma: Okozás és egyenlőség. Feladat: Aknakereső
KEDVEZMÉNNYEL!

1/2. A mesterdetektív

Itt az idő, hogy a körülötted élők korlátozó meggyőződéseit vedd górcső alá.
KEDVEZMÉNNYEL!

2/1. Világmodell

E varázsigével ráébreszthetünk valakit arra, hogy amit igaznak tartott a világról, az csupán az ő hiedelme. Feladat: A hét mesterlövész
KEDVEZMÉNNYEL!

2/2. Új lehetőségek; szubmodalitások

Téma: - Képi változók - A hangok változói - Az érzések, érzelmek változói - Egyéb hasznos megkülönböztetések
KEDVEZMÉNNYEL!

3/1. Ok

Ebben a mintában a nem kívánt helyzetet kiváltó és fenntartó tényezőkre visszük a hallgató figyelmét. Feladat: Mi tehet róla?
KEDVEZMÉNNYEL!

3/2. A négyféle ok

Ebben a fejezetben mintát találunk arra, hogy megszüntethessük az önvádat és lehetőséget teremthessünk új viselkedések számára a jövőben.
KEDVEZMÉNNYEL!

4/1. Következmény

Egyfajta meta-keret, amelyben kívülről tekintünk a korlátozó hiedelemre. Feladat: Mire jó ez?
KEDVEZMÉNNYEL!

4/2. Mivel jár ez?

Ebben a fejezetben megtanulhatod, hogy amikor valaki korlátozó hiedelemmel él, hogyan mutathatsz rá a meggyőződése nemkívánatos következményeire.
KEDVEZMÉNNYEL!

5/1. Szándék

Ebből a részből megtudhatod, hogyan hívhatjuk fel a figyelmet a meggyőződés mögött rejlő szándékra. Feladat: A mélyben rejlő arany
KEDVEZMÉNNYEL!

5/2. Mindenki jó szándéka

Ez a feladat egy újabb lehetőség a hiedelemben szereplő valamelyik másik személy, vagy akár jelenség jó szándékára felhívni a figyelmet.
KEDVEZMÉNNYEL!

6/1. Átnevezés

Az egyik leggyakoribb varázsigeminta, amikor a korlátozó hiedelemben előforduló szavak vagy kifejezések egy részét hasonló, ám más következményekkel járó szóval helyettesítjük.
Feladat: Egyszavas átnevezés

KEDVEZMÉNNYEL!

6/2. Minek nevezzelek?

Feladat az átnevezéshez. Hányféleképpen szemlélhetjük ugyanazt?

KEDVEZMÉNNYEL!

7/1. Önmagára alkalmazás

Ebben a részben az önmagára alkalmazásban visszafordítjuk a hiedelemre a benne szereplő értéket, megmutatván, hogy hiányzik belőle.
Feladat: Kutyaharapást szőrével

KEDVEZMÉNNYEL!

7/2. A lehetőségek kavalkádja

Ezen rész segítségével megvizsgálhatod, hogy még milyen lehetőségeket tudsz kitalálni ugyanarra a korlátozó meggyőződésre.

KEDVEZMÉNNYEL!

8/1. Kétségbe vonni a bizonyítékot

Ezzel a mintával megkérdőjelezzük vagy tagadjuk a hiedelmet, a forrását, egy részét vagy a részek közötti összefüggést.
Feladat: Honnan tudja?

KEDVEZMÉNNYEL!

8/2. Nem is úgy van

Ebben a részben szétszedjük az összefüggést.

KEDVEZMÉNNYEL!

9/1. Az első hét minta ismétlése

Ebben a fejezetben megvizsgálhatjuk  a lehetetlenséget, a képtelenséget és az érdemtelenséget.
Feladat: Korlátkeresés

KEDVEZMÉNNYEL!

9/2. Ötletáramlás

Előveheted az elmúlt napokban (vagy már régebben) talált és A-B-formába öntött korlátozó meggyőződéseket, és végre írhatsz rájuk mindegyik ismert mintával varázsigét. 

KEDVEZMÉNNYEL!

10/1. A logikai szintekről

Egy-egy problémára igen jellemző, hogy a jelenségek milyen szintjére figyel; szintet váltva eszközt kapunk az összefüggés megváltoztatására.
Feladat: Fókusz

KEDVEZMÉNNYEL!

10/2. Általános mennyiségjelzők

Fedezd fel a kritika és az általános mennyiségjelzők kapcsolatát.

KEDVEZMÉNNYEL!

11/1. Magasabb logikai szintre

A korlátozó hiedelmeknél az egyik lehetőség magasabb logikai szintre lépni. Erre kapsz példát ebben a részben.
Feladat: Kilátás a magasból

KEDVEZMÉNNYEL!

11/2. Az absztrakt művészet

A feladat: A gyors absztrahálás.

KEDVEZMÉNNYEL!

12/1. Oldalra térés

Ebben a fejezetben fellépünk egy általánosabb osztályba, majd onnan le egy, a problémával párhuzamos területre, ahol nem igaz a korlátozó általánosítás.
Feladat: Háromszögelés

KEDVEZMÉNNYEL!

12/2. Rögtönző

Ebben a fejezetben az ellenkezőjét tesszük annak, amit az elmúlt napokban, valamint elkezdheted felfedni az összefüggéseket.

KEDVEZMÉNNYEL!

13/1. Ellenpélda

Ezt a mintát a mindennapi életben is elég gyakran használják. Lényege, hogy miként tudjuk jobban kinyitni valaki világmodelljét
Feladat: Hol nem érvényes?

KEDVEZMÉNNYEL!

13/2. Otthoni példa

Megnézzük milyen hatást vált ki, amikor az illető élményvilágában keresünk olyan esetet, amelyre nem áll az általánosítás.

KEDVEZMÉNNYEL!

14/1. Más személy

Más ember szemszögéből vizsgáljuk meg (vagy másvalakire vonatkoztatjuk) a korlátozó hiedelemben igaznak tartott összefüggést.
Feladat: Átlépni a másikba

KEDVEZMÉNNYEL!

14/2. Kire nem áll?

Megnézzük, kire nem áll egy korlátozó kijelentés.

KEDVEZMÉNNYEL!

15/1. Analógia

Elérkeztünk az NLP egyik izgalmas területe a metaforák készítése és felhasználásához.
Feladat: Hasonló

KEDVEZMÉNNYEL!

15/2. Világok

Téma: - Környezetváltozás - Ökológia

KEDVEZMÉNNYEL!

16/1. Felező

Ebben a fejezetben kihúzzuk az előfeltevések alól a szőnyeget.
Feladat: Felezd el!

KEDVEZMÉNNYEL!

16/2. Hány irányban vághatjuk ketté a tortát?

Hányféleképpen tudod félbevágni a meggyőződést?

KEDVEZMÉNNYEL!

17/1. A második hét minta ismétlése

Egy kis ismétlés és összefoglaló.
Feladat: Új idők

KEDVEZMÉNNYEL!

17/2. Közhiedelmek

Górcső alá veszünk néhány, a társadalmunkban gyakori meggyőződést, előfeltevést.

KEDVEZMÉNNYEL!

18/1. Más cél

Ebben a varázsigében más célra váltunk, mint amit a korlátozó meggyőződés kitűz, vagy mint ami benne rejlik.
Feladat: Alternatív célok

KEDVEZMÉNNYEL!

18/2. Hasznosabb irányok

Ezzel a feladattal irányt váltunk.

KEDVEZMÉNNYEL!

19/1. Magasabb érték

Ebben a mintában magasabb értékre hivatkozunk, mint ami a meggyőződésben (nyíltan vagy rejtetten) szerepel.
Feladat: Magaslati levegő

KEDVEZMÉNNYEL!

19/2. Általános hiedelmek

Ebben a részben a társadalomban vagy valamilyen szakmában elterjedt korlátozó hiedelmeket is megvizsgálhatod. 

KEDVEZMÉNNYEL!

20/1. Keretnagyság

A keret megváltoztatásával - amelyben valamilyen problémát szemlélünk - átalakíthatjuk az ahhoz tartozó érzelmeinket, gondolatainkat.
Feladat: Szélesebb látószög

KEDVEZMÉNNYEL!

20/2. Maradjunk a tényeknél

Ebben a feladatban megvizsgálhatod a saját korlátozó elképzeléseid egynémelyikét.

KEDVEZMÉNNYEL!

21/1. Külső keret

Ebben a mintában a hiedelemről alkotunk hiedelmet.
Feladat: Bekeretezés

KEDVEZMÉNNYEL!

21/2. Sokféle keret

Ebbe a feladatban elgondolkodhatunk, hogy miként alakulhatnak ki mások korlátozó meggyőződései.

KEDVEZMÉNNYEL!

22/1. Érzelem / gondolkodás / viselkedés

Az NLP egyik egyszerű modellje három fő területre osztja az emberi megnyilvánulásokat, ezekkel foglalkozunk ebben a  fejezetben.
Feladat: A belső értékek

KEDVEZMÉNNYEL!

22/2. Ki a napra

Ezzel a feladattal elkezdheted óvatosan kihozni az embereket a korlátozó meggyőződéseikből a külső világ lehetőségeibe.

KEDVEZMÉNNYEL!

23/1. Összefüggés megfordítása

Ennek a mintának hatására létrejövő új általánosítás a régi ellentéte lesz.
Feladat: Önkiszolgáló

KEDVEZMÉNNYEL!

23/2. Más megvilágításban

Ebben a feladatban egy kis átnevezéssel egészítjük ki a mintát.

KEDVEZMÉNNYEL!

24/1. Az utolsó hat minta ismétlése

Egy újabb összefoglaló feladattal megtűzdelve.
Feladat: Az állhatatosság meghozza gyümölcsét

 

KEDVEZMÉNNYEL!

24/2. Különös kalandok

A feladat, hogy találj egy helyet, ahol elsőre elutasítják valamilyen kívánságodat, ahol már az első alkalommal a helyszínen elkezdhetsz varázsigéket mondani.

KEDVEZMÉNNYEL!

25/1. Minden minta

Egy mellékelt lap segítségével áttekintheted az egy meggyőződésre válaszként adott valamennyi varázsigét.
Feladata: Össztűz

KEDVEZMÉNNYEL!

25/2. Modellezés

Ezen feladat segítségével keress valakit a környezetedben, aki nagy meggyőző erővel bír, aki lemodellezhetsz.

KEDVEZMÉNNYEL!

Bónusz varázsige: Fordított okozás

Ezzel a varázsigével a vélt ok-okozatok alól húzhatjuk ki a szőnyeget.

Powered by Thrive Apprentice
Pen
>