Az NLP számos előfeltevése közül az egyik így szól: minden emberi viselkedés hasznos valamire. Ilyen formán feltételezzük azt is, hogy a harag, a düh vagy az erőszak is szolgálhat pozitív célokat bizonyos szituációkban. Ugyanakkor az esetek többségében inkább ront a helyzetünkön, mint hogy előremozdítson bennünket. Steve Andreas-tól olvashatsz most egy terjedelmében rövid, tartalmában azonban velős cikket, amely a hirtelen indulatainkról szól, és arról, hogy lehetséges másképpen viselkedni ezekben a helyzetekben.
Emlékezz vissza az utolsó alkalomra, amikor igazán mérges voltál, és éld át újra, milyen volt…
Mielőtt méregbe gurultál, a következőket tetted-e: “Nos, lássuk csak, megtehetem ezt; megtehetem azt; megtehetem azt a másik dolgot is… Nem, azt hiszem, inkább mégis mérges leszek.”
A műhelyekben és a szemináriumokon szó szerint emberek ezreinek tettem fel ezt a kérdést, és egyetlen személy sem mondta: “Igen, így történt.” Dühbe gurulunk teljes csalódottságunkban, amikor semmi sem működik, amit eddig kipróbáltunk, és úgy érezzük, csapdába kerültünk, és teljesen kifogytunk a lehetőségekből.
Ha már mérges vagy, és még nem engedted ki magadból az érzéseidet, sokat segíthet, ha ordítasz és egy párnát kezdesz el püfölni (csak ne találd el az ártatlanul szemlélődőket). Bizonyos élet-halál helyzetekben pedig a düh képes mozgósítani az erődet, hogy az erőszak útján túléld a helyzetet. De legtöbbször a düh és az erőszak helytelen reakció, a gyengeség jele, nem pedig az erőé.
Ahhoz, hogy kevesebbszer gurulj felesleges dühbe az életedben, időt kell fordítanod arra, hogy sokkal több lehetőséget találj magadnak – lehetőségeket azzal kapcsolatban, ahogy különböző dolgokról gondolkozol, lehetőségeket, hogy mi mást is tehetsz még, és lehetőségeket, hogy miként érzel. Ha gazdagabbak a lehetőségeid, a csapdába került, lehetőségektől megfosztott, csalódással teli élményekben, amelyek haragot és erőszakot szülnek, sokkal ritkábban lesz majd részed.
Fordította: Szűcs Tibor az NLP Comprehensive engedélyével