Képességek

"A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek
lennénk, megváltoztathatná a világot."

Mahatma Gandhi

NLP, önismeret, stratégiák, Stenger Györgyi, képességek

Gregory Bateson, aki szintén inspirálta Richard Bandlert és John Grindert, az NLP megalkotóít, érdekes rendszert dolgozott ki a tanulási folyamat megértésére. Ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a tanulás, a változás folyamatának természetes hierarchiája van. Minden szinten más-más szabályok szerint változtathatunk meg valamit. A magasabb szinten zajló változás mindig kihat az alatta lévő szintekre, és az alacsonyabb szintű változás is hathat a magasabb szintre, de ez nem szükségszerű.

Robert Dilts a következő szinteket tartja a legalapvetőbbnek és figyelembe veendőnek, amikor változtatni akarunk valamit/valamin: környezet, viselkedés, KÉPESSÉGEK, értékek-meggyőződések, identitás, spiritualitás.

Bármely viselkedés, esemény valamilyen környezetben, valahol térben és időben történik. Az, hogy milyen viselkedésre vagyunk KÉPESEK, tudásunk, KÉPESSÉGEINK határozzák meg. Minél több KÉPESSÉGET fejlesztettünk ki, annál több viselkedési mintát ismerünk.

Képességeink jelentős részét már gyermekkorban elsajátítjuk. Teljesen ösztönösen átvesszük a körülöttünk élő felnőttek viselkedési mintáit. Úgy beszélsz, mint apád. Úgy szürcsölöd a levest, mint nagyapád. Minél többet gyakorolunk bizonyos viselkedéseket, annál inkább készség szintűvé válnak.

Már az óvodában elkezdődik, és az iskolában folytatódik tovább képességeink fejlesztése. Rajzolás, éneklés, zene, írás, olvasás…. Van, akinek gyorsan megy, van aki kínlódik. Sok múlik a tanítási módszereken is. Mindenki tud tanulni, csak máshogyan tanul. Aki jó rajzból, nem biztos, hogy könnyen tanulja a matematikát, és fordítva, kiváló matekos, de egy gombát nem tud lerajzolni.

Az NLP-ben mindennek megvan a stratégiája, azaz hogyan csinálok valamit. Az NLP-t szokták az emberi kiválóság modellezésének is nevezni. Modellezéssel sajátítjuk el különböző képességeinket. Tudatosan választunk egy modellt, mert ő olyasmit tud, olyanra képes, amire én nem, de nagyon szeretném. Ne csak ismeretek és viselkedés elsajátítására gondoljatok. Tavaly egy mester a spontán öröm megélésének a KÉPESSÉGÉT modellezte. Egy ismerőse, ha valamilyen okból felszabadult pár órája, soha nem a házimunkára vagy egyéb „hasznos” tevékenységre fordította, hanem abban a pillanatban kitalált valami kellemes, örömet szerző dolgot, mint egy séta a Duna parton vagy a hegyekben…

Elgondolkodtál már azon, hogy mire is vagy KÉPES, milyen KÉPESSÉGEID vannak? Felfedezted már rejtett KÉPESSÉGEIDET? Honnan tudod, hogy képes vagy valamire, vagy nem, ha még nem is próbáltad? Milyen képességek vannak meg már benned most, és melyeket szeretnél továbbfejleszteni? Ha ezekre a kérdésekre válaszolsz, már jó úton haladsz. Bár a lajstromozás januári téma volt, most is felhasználhatod. Lehet, amikor számba veszed képességeidet, növekszik önbecsülésed. Mert amit jól csinálunk, észre sem vesszük, nem is értékeljük, hacsak mások nem hívják fel rá a figyelmünket.

Érdemes pár percet a képesség szónak szentelni, amelyben benne van a kép. Ha el tudom magam képzelni, hogy valamit csinálok, lehet, hogy motiválttá válok a képesség megszerzésére is. Ha meg nem tudom elképzelni magam, akkor képtelen vagyok. Ilyen volt nálam a jobb agyféltekés rajzolás, amely sokkal több mint rajzolás, egyéb képességeket is nyitogat. Mindenkinek szívből ajánlom! Haladjátok meg képességeiteket!

Az, hogy mit gondolok arról, mire vagyok képes, hogy mi lehetséges, és mi nem, az már egy másik szint, a hiedelmek, meggyőződések szintje, talán erről majd máskor…

Dr. Stenger Györgyi
nlpakademia.hu

{"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
>