
Tom Hoobyar írása az NLP-s szemmozgásokról szól, tanulságos mindannyiunk számára. A szemmozgásokkal kapcsolatban ajánlom figyelmedbe egy régebbi cikkemet is: Szembesítés – avagy a szemmozgások jelentése.
Jó szórakozást!

Hogy vagy?
“Jól”, valószínűleg ezt válaszolnád, ha valaki feltenné neked az előbbi kérdést.
Igazából csupán az udvariasság kedvéért mondjuk, hogy “jól”, teljesen mindegy, hogy vagyunk valójában! Ezt mindannyian megtanultuk már. Gondolj az utolsó száz alkalomra, amikor azt mondtad, vagy hallottad: “Hogy vagy?” Ugye, hogy a válasz a legtöbbször ez volt: “jól”?
Hát ezért olyan nagyon fontos, hogy kifejlesszünk magunkban egyfajta érzékenységet az összes többi jelzésre, amit a másik embertől kaphatunk, hogy megtudjuk, mi játszódik le benne.
Ha nagyon figyelsz, észre fogod venni, milyen gyakran állunk ellentmondásban. Szavainkkal mondunk egy dolgot, a testünkkel és a hangszínünkkel pedig gyökeresen mást közvetítünk.
Mit kezdhetsz ezekkel az ellentmondásokkal, ha felfedezed őket?
Lehet, hogy mondtál valamit, amivel nem teljesen ért egyet a társad, azonban el szeretné kerülni a konfliktust. Vagy lehet, hogy valami másról van szó.
Talán semmi köze sincs az egésznek hozzád, vagy a pillanatnyi helyzethez. Az inkogruencia oka személyenként és helyzetenként más és más lehet.
Eddig nem túl sokat segítettem, igaz? Ez azért van, mert több jelzésre van szükséged. Itt van néhány:
Valószínűleg ismered a mondást, miszerint "A szem a lélek tükre."
Nem tudom, honnan ered pontosan ez a szólás, de sok igazság van benne. Talán azoknak is köze van hozzá, akik észrevették, hogy valakinek már “a szeme sem áll jól”, vagy akik megfigyelték a gyors pislogást, vagy azokat az embereket, akik nem tudnak a szemedbe nézni, amikor hazudnak.
“A szeme sem áll jól”, gyors pislogás, vagy nem tudja állni a tekintetedet. Az ok: Ha valakivel találkozik a tekinteted, az olyan, mint egy intim és bizalmas meghívás, attól függően, hogy milyen hosszan találkoznak a tekintetek.
Minden kultúrának megvan a maga kódja arra, hogy mi az, ami udvarias – és hidd el – neked is jól megtanították ezeket a szabályokat még mielőtt autót vezethettél volna.
Az emberek, akik rejtegetnek valamit, belső konfliktusokat élhetnek át és nem akarnak a szemedbe nézni. Egyszer dolgoztam egy zsaruval, aki azt mondta: “egy igazi hazug a szemedbe néz, és azt mondja, az ég zöld, ha épp ezt akarja. De a legtöbb ember nem tud jól hazudni.”
Következzék még több információ a szemekről – ez alkalommal az NLP megfigyeléseiből.
Bebizonyosodott, hogy a szem sokkal több, mint a lélek tükre.
Valójában a szem egy jelzőműszer, amely megmutatja a számunkra, hogy az adott pillanatban milyen típusú információval dolgozik az agy.
Ha tudod, mire figyelj, úgy olvashatsz a szemekben, mintha azok a másik ember agyához kapcsolt műszerek lennének, amelyek elárulják, mi történik odabent.
Az egyetlen mód, ahogyan az agyunk képes “gondolkozni”, az öt érzékszerved által fogott jelzések nyelve, ez pedig azt jelenti, hogy a belső világod az öt érzékszerved által alkotott nyelvből alakul ki.
Az agyad képeket, hangokat, ízeket, illatokat és érzeteket használ. Amikor gondolkozol, ezeknek az elemeknek a különböző keverékét használod.
Az emberek ugyanazokkal a “vezetékekkel” rendelkeznek. Ugyanolyan szerveink és mirigyeink vannak, amelyek szerves vegyületeket és neurotranszmittereket juttatnak a véráramba, s ugyanazon evolúciós reakciók útján válunk ijedtté vagy dühössé, nyugtalanná, szenvedélyessé vagy meglepetté.
Amit gondolunk, az hat a testünkre, és a testünk hat a gondolatainkra.
Elme a testre, test az elmére. Mind egyazon rendszer része, és mind hat egymásra.
Az emberi szem reagál az emberi agyban zajló folyamatokra.
A következőre gondolok: az emberek a szemüket használják, ha valamit meg akarnak nézni a külvilágban, igaz? Ez nyilvánvaló. Rendben, amikor ezt teszik, nem tudhatod meg a szemükből, hogy milyen belső állapotban vannak.
De amikor nem egy KÜLSŐ dologra néznek, akkor valami BELSŐ dologra figyelnek.
Nézzük pl. a képeket. Amikor az emberek képeket látnak a fejükben, legtöbbször fölfelé néznek. Néha pedig egyenesen előre, fókuszálatlan tekintettel.
Ez jellemző azokra az emberekre, akik valamikor erőteljes képeket láttak, mint a háborús veteránok. Ezt nevezik “ezer yard-os tekintet”-nek, mintha az ember valami olyasmire bámulna, ami 1000 yard távolságra van tőle.
De ennél többet is tanulhatsz, ha akarsz. Ha szemben állsz valakivel, aki felfelé néz és neked JOBBRA, akkor valószínűleg EMLÉKSZIK valamire.
(angolul könnyen megjegyezhető: Right = Remembered, vagyis Jobb = Emlékezet).
Ha felfelé néznek és neked balra, valószínűleg elképzelnek valamit (vagyis alkotják a képet).
Tehát ha valakinek felteszel egy kérdést valami képszerű dologról, figyeld meg, merre mozdul a tekintete! Talán csak egy villanás lesz, de a megfelelő irányba mozdul a szem.
Ha a társad belső hangot hall, a szemei vízszintesen mozdulnak el a fülek irányába, és neked JOBBRA az emlékezett, BALRA pedig az alkotott hangok esetén.
A szemmozgások csupán egyet képviselnek a több tucat jelzésből, amelyek megmutatják, mi történik a fejünkben. És nem is mindig használjuk az összes ilyen jelzést. Attól függ, mire gondolunk.
Mégis, ezek az apró tudattalan minták segítenek abban, hogy jobban megértsünk valakit ahelyett, hogy azt hinnénk, minden egyes személy, akivel beszélünk, a nyugalom és az önkontroll modellje.
Az elkövetkezendő napokban egyszerűen figyeld meg, merre mozdul az emberek szeme, fel, vagy vízszintesen oldalra, vagy “ezer yard-nyira bámul”?
Kösd ezt össze a beszélgetés tartalmával, így rájöhetsz, a másik ember mikor alkot képeket az agyában, és mikor hall hangokat.
És ne feledd, te is csinálod!
Viszlát,
Tom Hoobyar
Fordította: Szűcs Tibor az NLP Comprehensive engedélyével