A kommunikációról…

nlp módszer, önismeret, kommunikáció, szavak ereje

A kommunikációról az NLP úgy vélekedik, ahogy azt az egyik legfontosabb előfeltevése is kimondja: A kommunikáció azt jelenti, amit eredményezett. Ezt sokáig nem is értettem. Tehát nem arról szól a dolog, hogy én mit akarok közölni a másikkal, hanem arról, hogy a másik hogyan értelmezi azt, amit mondtam? És nemcsak a szavakba öntött gondolataimmal kommunikálok, hanem azzal is, ahogyan mondom. Vannak olyan megközelítések is, amelyek a verbális kommunikációnak csak 10% jelentőséget tulajdonítanak. Tehát a nonverbális kommunikáció viszi a pálmát. Most mégis a nyelvi kommunikációra helyezném a hangsúlyt. 

Mi is a nyelv?
Az emberi kommunikáció egyik legfontosabb eszköze, ahol a szavak metaforikus jelentéssel bírnak. Az „alma” szó nem maga az alma, csak arra képes, hogy leírjon egy almát. Még ennek az egyszerű szónak a hallatán is, szinte mindenki másmilyen almára gondol: pirosra, zöldre, kicsire, nagyra, egészségesre, vagy akár kukacosra. Már sejthetitek, mennyi félreértésre adhat lehetőséget a nyelv. Pedig általa nemcsak tudást és tapasztalatot tudunk egymással megosztani, hanem mesélhetünk az álmainkról, még meg sem történt dolgokról, írhatunk prózában vagy versben.

Nyelvünk tükrözi elménk felépítését, azaz van tudatos és tudattalan szerkezete. Tudatos a tartalom, amit mondunk. A többi, azaz hogyan mondjuk, milyen hangszínnel, milyen sebességgel, milyen nyelvtani szerkezetben, milyen mimika és gesztusok kíséretében, már tudattalan. A szavakba öntött gondolatok csak részben fejezik ki a beszélő tapasztalatát, élményvilágát. A felszín alatt, a mélyben lappang a teljes emberi tapasztalás, amely minden esetben sokkal gazdagabb a kimondott szavaknál.

A kimondott szavaknak ereje van. Bizonyos nyelvi minták ellenállhatatlanul hatnak. Nem tudunk a hatásuk alól kibújni, mert közvetlenül a tudattalan elménkhez szólnak. Ennek lehet pozitív vagy negatív hatása. Ha szerencsénk volt szüleink folyamatosan dicsértek és nem azt hangoztatták, hogy „rossz vagy”, „ügyetlen vagy”, „az idegeimre mész”, stb. Aki gyermekkorában nagyon sok negatív utasítást kapott, előfordulhat, hogy nem érzi magát szerethetőnek. Persze szegény szülők sem hibáztathatók, hiszen ők csak a legjobbat akarták, a tőlük telhető legjobbat nyújtották. Nem ismertek mást, hiszen ők is hasonlókat kaptak és tudattalanul adták tovább.

Így fordulhat elő, hogy sokan felnőtt korban is őrizzük felmenőink „jó szándékú” megjegyzésit: „Ne gondold, hogy neked ez menni fog!”, „Bármit teszel, te úgy sem lehetsz sikeres/szép/gazdag.” „Kislányom tanulj szorgalmasan, mert te csak okos lehetsz.” Lehet, hogy ezeket a mondatokat már nem is halljuk, olyan mélyen belénk ivódtak, hogy már a sajátunknak hisszük. És ezek a gondolatok irányítják az életünket, a viselkedésünket, határozzák meg választásainkat, legyen az a munka vagy a magánélet. Szerencsére ezen lehet változtatni, ha eljössz az ÉNKÉP-re meg is teheted!

Dr. Stenger Györgyi
nlpakademia.hu

{"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
>