Hogyan gondolsz az életedre?

Nemcsak az a kérdés, hogy hogyan gondolsz az életedre, hanem még egy csomó jó kérdés van, amelynek ugyanez az alapja.

De ha már ezt választottam címnek, vizsgáljuk meg elsőként ezt. Úgyis feltehetném ezt a kérdést, hogy mihez hasonlítod az életed.

Hadd mondjak néhány példát:

• Az élet egy nagy kaland.
• Az élet egy utazás.
• Az élet egy színjáték.

Mondhatnánk, hogy ezek hasonlatok, de ne mondjuk, mert van valami, ami sokkal több, mint egy hasonlat. Ez a dolog pedig nem más, mint

A metafora

A metafora két dolgot azonossá tesz.

Mindannyian tudjuk, hogy mi az az élet, még ha nem is könnyű megfogalmaznunk, de azért mondhatjuk, hogy az élet nagyjából arról szól, hogy megszületünk, meghalunk, és a kettő között mindenféle dolgokat csinálunk, meg történik is velünk ez meg az.

De azért ez így elég száraz és unalmas.

Mindannyian tudjuk, mi az utazás. Valahonnan elindulunk, és valahová elmegyünk, s az út tart valameddig, és valahogyan közlekednünk is kell közben. Hát, ez is elég száraz megfogalmazás.

Ha azonban a kettőt egymás mellé tesszük, és azt mondjuk, az élet egy utazás, az már teljesen más. Más, azért mert:

• A metafora kifejező.
• A metafora színes.
• A metafora művészi.
• A metafora elgondolkodtató.
• A metafora beszédes.
• A metafora számtalan lehetőséget rejt magában

De vajon honnan tudjuk, hogy milyen metaforáink vannak?

Tudatos vagy tudattalan

A metaforák egyrészt mélyen a tudattalanban élnek, és fogalmunk sincs róla, hogy milyenek. Ez így rendben is van, ilyen az emberi gondolkodás.

Másrészt felszínre tudjuk őket hozni bizonyos kérdéssekkel, vagy új metaforákat alkothatunk tudatosan. Ez egy nagyon izgalmas folyamat, de csak azért sem megyek bele a részletekbe, mert ezt egy viszonylag rövid bejegyzésnek szánom.

Tehát vagy tudattalan, vagy feltérképezhető, vagy megalkotható, de vannak létező és nyilvánvaló metaforáink is, amelyek nemcsak számunkra ismeretesek, hanem a körülöttünk élő emberek is tisztában vannak velük. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy folyton hangoztatjuk.

Megboldogult általános iskola osztályfőnököm mondta mindig nekünk:

"Fiam, az én idegeim hajókötélből vannak." (Eddig jó is volt, de aztán folytatta.) "Sok mindent kibírnak, de ha egyszer elszakadnak, akkor valakit biztosan agyoncsapnak." Na így volt egyértelmű. És tiszta is. Szerettük őt – de nem igazán léptük túl azt a bizonyos határt.

Így jutottunk hát el egy még fontosabb kérdésig:

Pontosan milyen?

Ez itt a kérdés, nem pedig az, hogy lenni, vagy nem lenni.

Mert nagyon nem mindegy, hogy egy metafora milyen. Hogy PONTOSAN milyen.

Mert – kérdezem én –, ha az élet egy utazás, az jó, vagy nem?

Nos, mindkettő lehet.

Lehet nagyszerű, pozitív metafora: Az élet egy csodás és izgalmas utazás, amelyben kalandok és megpróbáltatások várnak ránk, amelyekből mind tanulhatunk. Az út során számtalan úti társ szegődhet mellénk, akikben igazi barátokra lelhetünk. Ha pedig szívvel-lélekkel veszünk részt ebben a felemelő utazásban, akkor kincsekkel gazdagon érhetjük el a végállomást.

De ugyanígy lehet egy szomorú, negatív metafora is: Az élet egy kényelmetlen és fárasztó utazás. Nincs célja, ugyanazon a rozsdás sínen fut a rozoga vasúti kocsink minden nap. Körbe és körbe, nincs megállás, nincs leszállás, nincs pihenő, nincs úti cél. Másodosztályú kocsiban harmadosztályú utasok vesznek körül, a lábunkra taposnak, lökdősődnek. Örökre halljuk és érezzük a rázkódást, sosem lesz jobb, önmagukba kanyarodnak a sínek, végtelen szenvedés vár ránk.

Valójában, mint metafora, mindkettő nagyszerű. Kifejező és beszédes, csak éppen az egyik örömteli, a másik elkeserítő.

Ha csak azt mondjuk, az élet egy utazás, akkor az lehet jó is és rossz is. Épp ezért jelent sokkal többet az, amit úgy hívunk:

Kiterjesztett metafora

A kiterjesztett metafora a részletekbe bocsátkozó azonosítás. Szinte minden tekintetben előbbre jutunk, ha képesek vagyunk ilyen metaforákban gondolkodni, vagy ilyenekkel kommunikálni.

Máris elgondolkodhatsz azon, hogy számodra:

• Mi az élet?
• Mi a férfi?
• Mi a nő?
• Mi a munkahelyed?
• Milyen a város, ahol élsz?
• Mi a szerelem?
• Mi a barátság?

És így tovább. És persze gondolkodj kiterjesztett metaforában.

Rövid bejegyzést ígértem, és nagyon megbízható vagyok. Tartom a szavam. (Többnyire.)

Épp ezért már nincs más hátra, mint egy

Feladat neked

Mert sosem azt számít, mit tudsz. Csak az jelent valamit, amit TESZEL. Épp ezért egy szórakoztató feladatot adok neked, amely talán elsőre talán kicsit furcsának tűnhet, de másodikra is.

Ne törődj azzal, ha szokatlan, hiszen az új dolgokban rejlenek a megoldások (a régieket már mind kipróbáltad.)

A feladat csupán arról szól, hogy feltérképezd a saját belső világodat, és a metaforákat, amelyekben élsz.

Ez a gyakorlat három részből áll:

1. Válassz ki egy fontos életterületet!

Természetesen egy SZÁMODRA fontosat. Ha nagyon egyszerűre szeretnénk venni a figurát, akkor választhatod magát az életet is. De lehet a párkapcsolat, a munkád vagy a munkahelyed, a nőiességed vagy a férfiasságod, barátság, szerelem, érvényesülés, illetve bármi, ami számodra nagy jelentőséggel bír.

2. Alakítsd metaforává!

A fentiekben ismertetett módon. A kérdés az tehát, mivel tudnád azonosítani a kiválasztott dolgot. Például: "Számomra a nőiesség egy gyönyörű virág."
Vagy "A munkahelyem egy diliház."

Használd az A egyenlő B-vel képletet.

3. Terjeszd ki!

Írd le, hogy az adott metafora RÉSZLETEIBEN milyen. Ha a nőiesség egy gyönyörű virág, mégis milyen? Büdöske vagy százszorszép? Vázában vagy? Vagy a mezőn? Egyedül vagy sok más virág között?

A leghasznosabb, ha kézzel írsz a füzetedbe. Ha érdekesnek tartod, amit írtál, akár meg is oszthatod a kommentek között az oldal alján.

Hogy mire jutsz ezzel? Sokra, hiszen jobban megismerheted magad, de van ennek egy nagyobb előnye is. Arról azonban majd legközelebb írok.

Kellemes elmerülést ezekben a gondolatokban!