december 6

5 hozzászólás

Emelkedj fel!

december 6, 2021


Ebben a hónapban a Felemelkedés a témánk az Önfejlesztők klubjában. Abból indultunk ki, hogy mi volna, ha az életünkre úgy gondolnánk, mint egy hőlégballonos utazásra.

Nos, megvallom őszintén, sosem utaztam hőlégballonban, de még a bakancslistámon sem szerepel ez az élmény. (Továbbmegyek, nincs is bakancslistám. Bakancsom viszont van.)

Ettől függetlenül viszont metaforikus szinten igen hasznos elgondolkodni ezen a hőlégballonos dolgon.

Ebben az írásban elemeire bontjuk a hőlégballont (nem úgy értem, hogy fölrobbantjuk, hanem úgy, hogy részleteiben is belemegyünk a metaforába). Ez jó lehetőséget ad arra, hogy átgondoljuk az életünket (én az enyém, s te a tiéd). De mielőtt széjjelcincálnánk szegény járművet, nézzük meg egyben az egészet.

Az alapmetafora

Az alap, hogy az életed egy hőlégballonos utazás.

Van egy úti célod, ahová el akarsz jutni. Ez egy távoli cél, mondjuk úgy, az életcélod. Ha a ballon felszáll, akkor te is felemelkedsz, egyre feljebb jutsz, és elindulhatsz a céljaid felé. Persze a szelek sodornak, de mondjuk, hogy valamilyen módon mégiscsak tudod irányítani a járművet. A cél tehát, hogy felszállj, és eljuss a célállomásra.

És akkor most nézzük a különféle elemeket.

Kezdjük is rögtön azzal, ami a földön tart.


Kötelékek

Nos, a hőlégballon nem száll fel, ha az ki van kötve a földhöz. Mindenféle cölöpökhöz szokták rögzíteni. Ez igen hasznos, különben úgy járunk, mint Dorothy, aki Ózzal akart hazarepülni Kansas-ba, csak hát gyenge volt a kötél, meg Totó is bekavart (ezért nem jó a szerencsejáték), így Dorothy maradt, Óz meg ment.

Ugyanakkor, azt gondolom, sokan cölöpökhöz kötözve éljük az életünket. Így máris elgondolkodhatsz azon, vajon van-e, ami téged megakadályoz abban, hogy elindulj a céljaid felé.

Gondolok itt ilyesmire:

  • Gyerekeid vannak, akiket imádsz, de minden energiádat igénybe veszik.
  • A munkahelyeden ülsz egész nap, és néha még este is. Semmire sem marad időd.
  • Beteg vagy, s ez felemészti az idődet, energiádat, lehetőségeidet.
  • Adósságokba temetkeztél, és sehogy sem tudsz kimászni belőlük.
  • Az önbizalmad a béka hátsó része alatt található. Semmibe sem mersz belevágni.

És így tovább. Mindezek a dolgok lehetnek hasznosak, értékesek, vagy haszontalanok és értéktelenek. A gyerek, a család, a munka lehet fontos és hasznos. Az alkohol, a cigaretta, a betegség, a stressz, az adósság nem.

A kérdés, hogy NEKED vannak-e olyan kötelékeid, amelyek bilincsként tartanak fogva. Ha igen, vajon hogyan tudnál megszabadulni ezektől?


A ballaszt

A ballaszt nem olyan erős, mint a kötelék, de lehúz. A ballasztot azonban ki lehet hajítani, s akkor a hajód feljebb szállhat.

A kérdés ismét az, hogy cipelsz-e magaddal olyan terheket, amelyektől jobb volna megszabadulni. Ami csak elvesz, de nem ad.

Gondolj például azokra a vállalásaidra, amelyek jelentős energiádat és idődet felemésztik. Talán te vagy a szülői munkaközösség elnöke. Talán folyton te viszed a családi ebet sétálni. Talán olyan iskolába jársz, amibe nem akarsz. Talán nem élvezed a munkádat. Vagy örömtelen a házasságod.

Kérlek, ne haragudj, hogy ennyi rosszat összelapátoltam, de most a ballasztról beszélünk. Ezek pedig olyan dolgok, amelyek nem igazán vannak hasznodra, s ráadásul:

  • időbe kerülnek
  • energiát emésztenek fel
  • stresszel járnak
  • lefárasztanak

A feladat adja magát: Rövid úton szabadulj meg ezektől a terhektől.

A kosár

A kosár az, amiben utazol. Ez több dolognak is megfelelhet, de mondjuk most, hogy ez a környezeted. A jelenlegi környezeted.

Például:

  • a lakásod
  • a kerted
  • a munkahelyed
  • az irodád
  • a kuckód
  • a mackód (na jó, az nem)
  • a dolgozószobád

Mit lehet ezekkel a helyszínekkel kezdeni? A válasz egyszerű: optimalizálni. Ez azt jelenti, hogy a céljaidnak megfelelően alakítod azokat ki. Általában jó, ha rend és rendszer van az életedben.

  • A dolgozószobába nem kell tévé, és semmi, ami elveszi a figyelmed a munkától.
  • A hálószobába nem kell bevinni a dolgozós laptopot, és oda sem kell tévé. Ott a pihentető alvásra kell összpontosítani.
  • A kerted ne legyen tele autógumival és kutyagumival se.
  • A kuckód legyen kényelmes, barátságos és meleg.

Alapvetően az emberek elhanyagolják a környezetüket, pedig óriási jelentőséggel bír, hogy mekkora a rend, és milyen a rendszer.

Ha azt akarod, hogy a kosarad felszálljon, előtte tedd rendbe azt.

Az úti cél

Mert valahová el szeretnél jutni. Igaz?

Sajnos sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy hova is akarnak eljutni. Márpedig célokra szükség van.

Ahol most vagy, az a kiindulási állomásod. A jelenlegi élethelyzeted.
Ahová el akarsz jutni, az a célállomás. A vágyaid földje. Smaragdváros.
A kettő között van egy különbség, amit át kell hidalni.

Ha nem tudod, hova menj, csak a szél sodrása határozza meg az utadat.

Persze a célok önmagukban nem elegendők. A cél csak egy terv, vagy egy szándék. De induláshoz mégiscsak ismerned kell a célállomást.

Kérdés:
Tisztában vagy a hosszú távú céljaiddal? Tudod, hova akarsz eljutni?


A léggömb

Ami felemel. És persze, ami benne van. Forró levegő? Gáz? Akármi is, kell az energia, ami feltölti a léggömbödet, és a magasba emel.

A te léggömböd mi tölti fel? Mire van szükséged, hogy felfelé és előre tekints, és elindulj?

Én azt gondolom, fontosak a testi dolgok. Hogy eleget aludj, egészségesen étkezz, és mozogj is. Az életmód szinte mindent meghatároz. Szeretned kell testedet, és vigyáznod kell rá.

A lelki dolgok is nagyon fontosak. Hogyan is emelkedhetnél fel, ha folyton panaszkodsz? Ha stresszeled magad, vagy hagyod, hogy mások stresszeljenek?

A türelem hasznos erőforrás, de a belső béke, a nyugalom még jobb. Az is jó, ha értékeled és szereted önmagad. Vagy az önismeret. És az önbizalom. Hit.

Mindezek a dolgok segítenek felemelkedni.

És persze másoktól is kaphatunk energiát. Szeretet, megbecsülés, köszönet. Egy ölelés. Tartozni valahová.

Ahogyan a kötelékeknél és a ballasztnál negatív dolgokban gázoltunk, ez itt most az örömök földje. Itt csupa jó dolog található.

Téged mi emel fel? Mitől tudsz feltöltődni?


Az utazás öröme

És ha már felemelkedtél, s útra keltél, akkor remélem, hogy élvezed az utat.

Nem hiszek abban, hogy az útjaink mindig könnyűek. Néha kedvezőtlen a széljárás, viharokba keveredhetünk. Ilyenkor nem a tájban gyönyörködünk, hanem nagy erőfeszítések árán oldjuk meg a problémákat. Küzdünk a viharral, amely talán meg is tépázza a hajónkat, de előbb vagy utóbb ismét kisüt a Nap, és megfordul a szél.

Neked most milyen korszakod van? A jelenlegi élethelyzeted milyen?

  • Napos, kedvező széljárással?
  • Viharos, problémás?
  • Teljes szélcsend, egy helyben toporgás:

Hogyan javíthatnál a helyzeteden?

Nos, remélem, sikerült átgondolnod a saját életed a hőlégballonos utazás kapcsán. Ha felismertél dolgokat, az már jó. Ha ötleteid is támadtak. hogy mit kellene másképpen csinálni, az még jobb. Ha pedig teszel is valamit, akkor igazán profi léghajós vagy.

Mi jutott eszedbe? Mondd el a hozzászólások között, égek a kíváncsiságtól.

  • Találó a hasonlat, jól el lehet vele töprengeni az élet dolgain. Nekem tetszett. Jó szelet kívánok mindenkinek! 🙂

  • Tetszett a gyakorlatod, ugyan nekem sincs leírt bakancslistám, azért szívesen kipróbálnám au utazás hőlégballonos formáját 🙂 is.
    A metaforád fonalán mentem végig a gyakorlatsoron, felismerések születtek meg bennem, mik is azok a dolgok, amiket ki kell tennem a léghajómból. A túlgondoskodás, a bevállalásaim, amiben TÚL jó vagyok, ezek nekem nem hasznosak, habár más számára értékesek lehetnek. Itt van teendőm, bőven: időbe telnek és lefárasztanak, néha stresszelnek.
    A kosárba tettem bőven dolgokat, külső és belső erőforrásokat. Mindegyikre szükségem van ahhoz, hogy Smaragdvárosig eljuthassak. A renddel és a rendszerrel hiszem, nem sok dolgom akad, mert megvannak az életemben. Kívül, belül. Testi és lelki szinten. Ha ez a kiindulópontom, akkor már eléggé jó helyen vagyok .
    Felemelkedek, utazok.. Milyen az utam? Az is nézőpont kérdése, hogy ÉN MOST milyennek is látom. Pozitívan állok hozzá, vagy a negatív oldalát fogom meg. Hogyan is vagyok jelen a mában..
    Néhol kibújik a Nap, van, hogy szeles és jeges, itt-ott ködös, esetleg beállhat a szélcsend. Ez együtt jár az utazásommal, mégsem torpanok meg, nem állok és nem pihenek meg, ha döcögve is, de tovább megyek. Legyőzve a tehetetlenséget, súrlódást az úton. A lejtőn nem lefelé megyek, hanem hajóm felfelé ívelőn halad.

    Köszönöm a hétindító gyakorlatot, most is nagyon “felemelő” volt.

    • Köszönöm, Zsuzsi, és tetszik a megfogalmazásod, hogy “túl jó” vagyok.
      Maximalistáknak ez egy igazán ütős megközelítés lehet, a mindennek és mindenkinek való megfeleléshez.

      Örülök, hogy már fel is emelkedtél! 🙂

      • A túl jónak lenni nem egy felemelő dolog. Inkább lehúzza a hajómat. A túlzott maximalizmus is fárasztó lehet, és legfőképpen ártalmas. Törekedni lehet a jobbra, ez a fejlődésünket takarhatja. Igy hát útközben kidobom valahol, ami még most megmaradt 🙂

  • {"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}

    Tibi

    A szerzőről

    A Mindennapi NLP alapítója, szerző, tréner, írásmániás, családapa. Ha meg akarod ismerni, olvasd el az írásait, kövesd a Twitteren: https://twitter.com/tibiszucs

    Ez is érdekelhet:

    >