Ez az írás négy olyan fontos "dologról" fog szólni, amire tudnod kell a választ, ha értelmet akarsz adni az életednek. Oké, vállalom, hogy lehülyézz, mert mi van, ha azt mondod, a te életednek igenis van értelme, és ne magyarázzak már annyit. Jogos, jogos, ámde ebben az esetben bizonyára te tökéletesen tisztában vagy az említett négy dologgal.
És itt vitába is szállnék veled magammal, mert nagyon nem mindegy, hogy mennyire egyértelmű, tiszta és határozott az életed értelme.
Ez a kérdés az "IKIGAI - A Fény útja" c. online tanfolyam kapcsán merült most fel, amely mélyebben és részletesebben is foglalkozik a kérdéssel. Sőt, a válasszal.
Mielőtt azonban belevágunk, tisztázzunk egy fontos kérdést:
Mit jelent az, hogy értelme van az életednek?
Aminek értelme van, annak haszna van. A haszon egyfajta nyereség. A nyereség nem csak pénz lehet természetesen, hanem sok más, de az biztos, hogy JÓ dolog.
Tehát az, hogy értelme van az életednek, azt jelenti, hogy nem hiába születtél meg (le) erre a planétára. Valami jó fog belőle(d) kisülni.
Én azonban továbbmegyek, és azt mondom, az életednek akkor van értelme, ha az alábbi három feltétel teljesül.
Van célod
Vagyis, el akarsz érni valamit. El akarsz jutni a-ból b-be (az elhivatottak c-be), meg akarsz valósítani valamit. A cél akkor jó, ha a mércét magasabbra teszed annál, mint amit könnyedén el tudsz érni. Küzdeni kell a célokért, de persze ez nem feltétlenül egy szenvedős, vicsorgós és izzadságszagú küzdés. Ez lehet örömteli, így jutunk el a következő feltételhez.
Örömöd leled az életedben
Bizomány!
Mire jó az élet értelme, ha közben pityergünk. Ez persze egy erősen modern, nyugati értelmezése az élet értelmének, mert valójában akkor is lehetne értelme az életünknek, ha közben hősi halált halnánk, ami azonban nem feltétlenül nagy öröm. De tegyük félre a szélsőségeket.
Tehát nem elég, ha el akarod érni a célodat, örülnöd is kell közben. Úgy is mondhatnám, hogy élvezned kell a célodhoz vezető utat. Ettől az még lehet fáradságos, próbára tehet több területen is, (sőt, tegyen is!), de nagyon fontos, hogy szeresd csinálni.
Hozzájárulni a világ jobbá tételéhez
Enélkül is lehetsz boldog, élvezheted az életed, lehetnek céljaid - de mire mész vele, ha a végén gazdagon ugyan, de igaz barátok és valódi öröm nélkül adod át magad az anyaföldnek?
Emeld fel a feneked a párnázott székedről, s tekints spirituális magasságokba. Láthatsz ott csillagokat, műholdakat, a teremtőt, megpillanthatod a Zuniverzumot is - de ha jobban megnézed, magad körül élőlényeket fogsz látni. Embereket, állatokat, növényeket, olyan teremtményeket, amilyen te magad is vagy.
Az a feladatod hát, hogy valamilyen módon járulj hozzá a világ jobbá tételéhez. Erre számtalan alkalmad nyílik földi pályafutásod során, és csak akkor mondhatod el magadról, hogy van értelme az életednek, ha ezt a feltételt is teljesíted.
Ez lehet egy egyszerű dolog is, pl. felneveled a gyereked (rossz példa, mert az baromira nem egyszerű), gondozol egy kertet, segítesz a rászorulókon, befogadsz egy kutyát, és így tovább.
Konklúzió
Nos tehát, ha van célod, amelynek elérésében nemcsak hogy örömöd leled, de még a világot is jobbá teszed általa valamilyen módon, akkor megerősítetem, hogy van értelme az életednek. (Igazolást nem adok róla, bocs.)
Ikigai

Nos, az Ikigai az a japán életszemlélet, amely az örömteli életről szól. Az Okinawa szigetén élőknek, akik között sokan az átlagosnál jóval magasabb életkort éltek meg, ez az életszemlélet nemcsak az élet értelmét, de annak élvezetét is jelentette. S miközben ez főként az apró pillanatok boldogságában bontakozott ki, mint például egy baráti beszélgetés, a napfelkelte látványa, egy tál finom étel elfogyasztása vagy egy séta a kertben, nagy népszerűségnek örvend a módszer nyugati megközelítése is, amely négy fontos területre osztja a japán bölcsességet.
Ez az a négy terület, amellyel neked is tisztában kell lenned.
Amit szeretsz

Manapság sokunknak erre vagy nincs ideje, vagy tévúton járunk. De amikor eljutunk azokhoz a tevékenységekhez, amelyet TÉNYLEG szeretünk, máris közelebb kerülünk az élet értelméhez.
Így az első kérdés, hogy tisztában vagy-e azzal, mit szeretsz igazán csinálni?
Én kapásból fel tudok sorolni egy csomó dolgot, például szeretek írni, olvasni, alkotni, a családommal értékes időt tölteni, szeretem a fizikai munkát is, a zenét, a jó ételeket. Alapvetően a csináláson van a hangsúly, tehát te is tevékenységekre gondolj!
A második kérdés, hogy mennyire értékesek ezek a dolgok. Ha nem egyértelműen pozitív a hatásuk, elgondolkodhatsz azon, vajon valóban "érdemes-e szeretned", vagy csinálnod ezeket. Nem feltétlenül helyénvaló például a káros szenvedélyek űzése, a zombi módra történő képernyőbámulás, az őrült módon történő vásárolgatások és hasonlók.
A harmadik, hogy ténylegesen csinálod-e azokat, amiket szeretsz, vagy csak vágysz utánuk. Én például, ha nem tudok olvasni, egy idő után kezdek kiakadni. Ugyanígy az írásra is szükségem van.
Vagyis:
Kell, hogy olyan dolgokat csinálj rendszeresen, amelyek örömöt okoznak neked.
Amiben jó vagy

A következő tevékenységek azok, amelyekben jó vagy.
Fel se merüljön benned, hogy te semmiben sem vagy jó. Mindenkinek megvan a maga erőssége, még akkor is, ha az nem feltételnül egy közkedvelt vagy hasznos tevékenység. A számítógépen történő játék például nem feltétlenül hasznos, de el kell ismernünk, hogy sokan mesteri szinten képesek űzni ezt a tevékenységet. Tehát ez is idetartozik.
Itt felmerülhetnek azok a fogalmak, hogy mi az, amihez jó érzéked van, vagy amiben tehetséges vagy. Én például már gyerekkoromban is jól írtam. Tehát írásban jó vagyok. És képes vagyok kreatív megoldásokat találni rövid idő alatt olyan problémákra, amelyeket mások egyáltalán nem tudnak megoldani. Jó vagyok abban is, hogy nem ideális körülmények között jól érezzem magam. Ez most nem nagyképűsködés, csak példákat sorolok fel.
Azok a képességek is ide sorolhatók, amelyeket megtanultál, tehát nem veled születtek. Később tettél szert ezekre.
Tehát, tisztában vagy azzal, mik azok a tevékenységek, amelyekben kifejezetten jó vagy?
Amire a világnak szüksége van

A világnak persze nagyon sokmindenre szüksége van, tehát nem ez a fő kérdés, hanem az, hogy melyek azok a tevékenységek (nevezhetjük őket szolgáltatásoknak is), amelyekre te képes vagy ÉS a világnak is szüksége van rá.
Ha például nagyon jól tudsz autót vezetni, az ilyen, mert sokaknak igénye van rá, hogy valaki elvigye őket autóval máshová. Ha jól főzöl, nem vitás, hogy sokaknak hasznára válhatsz.
Én például szeretek olvasni - de a világnak tökre nincs szüksége rá, hogy én olvassak. Csak nekem. Ez tehát nem igazán tartozik ide.
Amit fel kell ismerned: Nagyon sok mindenre képes vagy és a világnak nagyon szélesek az igényei. És nem számít, hogy valójában csinálod-e az adott dolgot, az a fontos, hogy képes volnál-e rá.
Amiért fizetnek

Hoppácska! Hogy jönnek ide, ezekhez a magasztos eszmékhez a piszkos anyagiak?
Hát, nagyon jól. Majd amikor a hegyekben fogok a barlangomban meditálni, akkor nem fogok foglalkozni a pénzzel. Azt megelőzően azonban de. Nagyon is.
Szóval, az utolsó kérdés így szól: Mi az a dolog, amire képes vagy, és még pénzt is kaphatsz érte? És most nem az a kérdés, hogy csinálod-e azt a dolgot, az azonban már jelent valamit, hogy mennyit fizetnének érte.
Azt gondolom, ez a negyedik terület nem maradhat ki az életünkből. Mert elképzelhető, hogy nem igazán élvezzük, amit csinálunk, még az sem biztos, hogy nagyon jók vagyunk benne, s lehet, nem érezzük, hogy a világnak különösebben igénye volna rá - de muszáj megkapni a fizetésünket, különben ellehetetlenedne az életünk. Ráadásul nemcsak magunkért vagyunk felelősek, hanem a családunkért is.
Amit itt fontos átgondolni, hogy azon kívül, amivel most a kenyerünket keressük, mi másért volnának hajlandók még nekünk fizetni mások?
Hogyan tovább?
Nos, ha elolvastad ezt a bejegyzést, már az is hasznos lehet.
Ha el is gondolkodtál rajta (természetesen a saját életed tükrében), az még jobb.
Ha a legtöbbet akarod kihozni ebből az egészből, akkor írd is le a gondolataidat.
És persze, itt még nincs vége. Az igazán izgalmasak dolgok akkor történnek, amikor a fenti négy terület között ÁTFEDÉSEKET is találsz. Hogy melyik kettő, három vagy akár négy terület fedi át egymást, az is fontos kérdés. Beszélni is fogunk erről. Legközelebb.
Kérdeznék valamit!
Sőt, kérdezek is.
Szerinted melyik az a terület, amelyiken neked komolyabb feladatod volna? Melyiket kellene erősítened? Ha megosztod a gondolataid a hozzászólások között, lekötelezel.
Kedves Tibi!
Elöljáróban csak annyit, hogy mindig örömmel olvasom az írásaid legyen az levél, vagy egy konkrét téma kibontása…mert:
1. Értékes információkat közvetítesz.
2. A stílusod kedvelem.
Közvetlen, játékos, könnyed,
humoros ééés emberi.
Kérdésedre „…melyik területen…”
„Amiért fizetnek.”
Ez a kérdés számomra mára elveszítette jelentőségét, mivel elértem a nyugdíjas korhatárt és fix jövedelemmel rendelkezem.
Megengedtem magamnak, hogy kevés morfondírozás után átírjam az addigi életem és egészen új, korábban csak vágyott tartalmakkal töltsem meg a napjaim.
Szerepeim, úgy mint anya, társ, feleség (és nem feleslegesség 🙃 ) stb. természetesen megmaradtak, viszont a szakmám helyére, (amit boldogan, elkötelezetten, hivatásként gyakoroltam, helyes döntéssel befejeztem átadva a fiataloknak a stafétát) bekerült a rajzolás, festés, írás, kertészkedés.
Kérdeznék tőled:
” Ebben az élethelyzetben is fontosnak tartod azt, mennyit fizetnek a mostani tevékenységeimért – egy képért, egy művészien festett kavicsért, egy novelláért, egy segítő beszelgetésért?”
Magam úgy vagyok ezzel, hogy teljesen normálisnak tekintem és szabadon gyakorlom az ajándékozást, hiszen a megélhetésem amit sok -sok éves munkával megteremtettem, stabil.
Te mit gondolsz?
Barátsággal: Márt
Kedves Márt!
Köszönöm a kedves hozzászólásod! 😊
Kérdésedre válaszolva: Nem, ebben a helyzetben nem számít, hogy mennyit fizetnek a mostani tevékenységedért. Hiszen az ajándékért nem kell fizetni. Sőt, szerintem nyugdíjasként az volna a normális, hogy az embernek már ne kelljen pénzt keresnie, csak élhesse az életét.
Ha azonban valaki nem elégedett a rendelkezésre álló összeggel, és van ilyen, akkor sajnos neki továbbra is fontos lehet, hogy valamiféle jövedelemre tegyen szert nyugdíjasként is. Ez nem szerencsés – de van ilyen.
Tibi
Szia Tibi!
„Én például szeretek olvasni – de a világnak tökre nincs szüksége rá, hogy én olvassak. Csak nekem. Ez tehát nem igazán tartozik ide.”
Szerintem pedig ide tartozik. 🙂 Ha nem szeretnél olvasni, akkor nem olvasnád el azt a csomó mindent, ami táplálja a kreativitásodat, vagy amiből ihletet merítesz, vagy ami arra késztet, hogy a jobbnál jobb online műhelyeidet megalkosd, vagy a könyveidet megírd. Illetve régóta tudjuk, hogy azok írnak igazán jól, akik sokat olvasnak, szóval emiatt is szükség van rá.
Sőt: én olvasok olyan hírleveleket is, amik abból állnak (vagy egy részük abból áll), hogy az írójuk kilistázza, hogy miket olvasott mostanában, és melyiket miért ajánlja (vagy nem ajánlja). Mivel én is szeretek olvasni, és a kíváncsiságom gyakorlatilag kielégíthetetlen, számomra rendkívül hasznosak ezek az ajánlók.
Szóval szerintem bármire szüksége lehet a világnak, amit szeretünk csinálni, és ezért értünk hozzá. 🙂
Szeretettel,
Kriszta
Szia Kriszta!
De jó, hogy ezt írtad! ❤️
Titkon én is ezt gondoltam 😊, hogy azért valamilyen módon jó az másnak is, ha olvasok. És abban is igazad van, hogy a jó íróknak sokat kell olvasni.
És nagyon teszik ez is: „Bármire szüksége lehet a világnak, amit szeretünk csinálni, és ezért értünk hozzá:”
Ezt elrakom magamnak! 👍🏼