A kognitív torzítások nem arról szólnak, hogy „bután” vagy „irracionálisan” viselkedsz – épp ellenkezőleg. Ezek a torzítások az emberi gondolkodás természetes velejárói. Az agy hatékonyságra törekszik, nem pontosságra. Így jönnek létre azok a rejtett gondolkodási minták, amelyek elferdítik a valóságot: például túlbecsüljük a ritka események gyakoriságát, figyelmen kívül hagyjuk az ellentmondó adatokat, vagy mindig igazolni próbáljuk a meglévő meggyőződéseinket.

A legtöbb torzítást észre sem vesszük – csak a következményeit: félrement döntések, felesleges viták, elhibázott pénzügyi lépések, vagy az az érzés, hogy „valami nem stimmel, de nem tudom, mi”. Ha viszont felismerjük ezeket a mintákat, tudatosabbá és szabadabbá válhatunk a gondolkodásunkban. Ez a tanfolyam pontosan ebben segít.

A kognitív torzítások kutatása a pszichológia egyik legizgalmasabb és leggyakorlatiasabb területe. A legtöbb, mára klasszikussá vált torzítást kísérletekkel azonosították – például Daniel Kahneman és Amos Tversky munkái alapján, akik megmutatták, hogyan tér el az emberi döntéshozás a klasszikus, racionális modellektől. Azóta a torzításokat a viselkedési közgazdaságtan, a szociálpszichológia és a kognitív tudomány is aktívan vizsgálja.

Számtalan ismételt kutatás és laboratóriumi kísérlet bizonyítja, hogy ezek a torzítások nem véletlenszerű hibák, hanem rendszeresen előforduló mintázatok – amelyek szinte mindenkinél megjelennek, függetlenül iskolázottságtól vagy intelligenciaszinttől. Éppen ezért érdemes őket ismerni: nem csak azért, hogy „többet tudjunk magunkról”, hanem azért is, hogy jobb döntéseket hozzunk, tisztábban lássuk a világot, és reálisabb kapcsolatot alakítsunk ki másokkal és önmagunkkal.