Írni vagy nem írni?

A közelgő őszi írástábor kapcsán ez a cikk az írásról fog szólni, sőt, kérdezni is lehet, így már az elején lekötelezel, ha a végén segítesz. De már most eldőlhet, hogy egyáltalán elolvasod-e ezeket a sorokat (meg a többit), hiszen az ember - ha már kijárta az iskolát - csak olyan dolgokat szokott elolvasni, ami érdekli. Így most főként beszéljünk arról, hogy kinek lehet hasznos írással foglalkoznia. A "foglalkozást" nem úgy gondolom, hogy "csináljuk" az írást, hanem úgy, hogy tanuljuk, fejlesztjük, és sokkal többet kihozunk belőle, mint egyébként. Ez tehát annyira lényeges kérdés, hogy csináljunk is belőle címsort, vagy ahogyan azt a művelt franciák mondják, legyen belőle egy headline:

Kinek érdemes az írással foglalkoznia?

Az emberek több csoportba sorolhatók, kezdjük mindjárt azokkal, akiknek mindenképpen jó fejleszteni az írásukat. Ők azok

Akik szoktak írni

Kicsit határoljuk be, hogy MIT szoktak írni. Ha például valaki főként csak bevásárlólistát ír, vagy cetliket (C. Gyula) ragaszt a hűtőszekrényre, esetleg piros büntetőlapokat csíptet parkoló autók szélvédőjére (mikuláscsomag avagy bitter surprise), esetleg munkalapokat, és hasonlókat töltöget, akkor nem feltétlenül kell nagy energiát fektetnie abba, hogy hogyan teszi mindezeket. Ha csak rövid üzenetet ír (kávé a konyhában) vagy adatokat (ügyszám: BL42/625c.) akkor azt nem fontos nagy lelkesedéssel tennie. Sem költői vénával, sem írói artériával nem kell rendelkeznie. Tök mindegy, hogyan írja, csak írja le.

Ha azonban mindezeken túlmenően az írásainak számít a nyelvezete, a stílusa, a dallama, a terjedelme, a megfogalmazása, az már más tészta. Ha valaki azért ír, hogy hatással legyen arra az olvasóra, aki majd elolvassa, ha szeretné azt tiszteletteljes módon befolyásolni, akkor már nem mindegy, hogyan ír.

Különösen pedig akkor érdemes az írásainkra jobban odafigyelnünk, ha azzal örömöt, de legalábbis kellemes perceket szeretnék okozni másoknak, de akkor is, ha saját érdekeinket szeretnénk érvényesíteni.

Így tehát nagyon fontos az írás

• rokonoknak (drága néném)
• szerelmeseknek (imádott Gizim)
• titkárnőknek (kedves partnerünk)
• listaépítőknek (kedves #név#)
• bloggereknek (írni vagy nem írni)
• tényfeltáró riportereknek (a vak asszony visszanéz)
• marketingeseknek (brutális árcsökkenés - mini vetésforgó a gyerekszobába)
• reform-szakácsoknak (átok rátok szénhidrátok)
• dalszövegíróknak (tíraríra, nánáná)
• stephen king-eknek (támad a dada)

Sokszóval, akik úgy írnak, hogy az írásnak számít a minősége, azoknak igenis fontos tudni, hogy lehet jobban és másképpen is írni. Azt valószínűleg már tudják, hogy az írás akkor jó, ha örömöt okoz az írónak és az olvasónak is - mert ez is szempont.

De menjünk tovább, és nézzük meg, kinek érdemes MÉG foglalkozni az írással.

Meggyőződésem szerint azoknak,

Akik nem szoktak írni, de szeretnének

Sokan szeretnének írni, de nem teszik meg, többek között azért nem,

• mert az iskolában elvették tőle a kedvüket
• azt hiszik, nem tudnak
• azt hiszik, nem nekik való
• nem tudják, hogyan kell
• nem tudják, miről írjanak
• nincs rá idejük
• nincsen tolluk meg papírjuk

Az utolsót a legkönnyebb orvosolni, de a többit is át lehet hidalni. Ha nem tudjuk, hogyan, vagy mit, mikor, kinek - szóval, ha nem tudunk bizonyos dolgokat, akkor ezeket a kérdéseket érdemes tisztázni. Márpedig ha elkezdünk foglalkozni az írással, akkor ezekre mind fény derül. Az időhiány csupán átcsoportosítás kérdése. Bizonyos dolgokra van időnk, másokra nincs. Betesszük az írást azok közé, amikre van időnk, és átrakunk valamit (Facebook) helyette abba, amire nincs időnk, máris meg van oldva.

Mindazok az írások, amelyeket eddig említettem, nagyjából azt feltételezik, hogy amit leírtunk, azt majd valaki el is olvassa. Ugyanakkor ez nem feltétlenül fontos, ebből adódik a harmadik csoport, akiket végképp nem érdekel a megnyitási arány, és akinek szintén jó írással foglalkoznia. Ők azok

Akik befelé írnak

A befelé írás az jelenti, hogy csupán saját magadnak írsz, nem pedig kifelé. Aki befelé ír, az nem szeretne másra hatással lenni az írásával, nem üzen senkinek semmit, meg sem fogja mutatni az irományát senkinek, mert nem ez a célja.

De akkor mi a fenének írnak?

Amíg a kifelé írásnak egyértelmű a célja (hogy jobban, szórakoztatóbban, szebben írjunk, és jobban tudjunk hatni az olvasóra, akármilyen hatást is akarunk kiváltani belőle), a befelé írásról már kevesebben tudják, hogy mi értelme van.

Márpedig rengetegen írnak naplót, amely tele van életük eseményeivel, bánatukkal és örömükkel, vagy csak szimplán a gondolataikkal. Azt pedig, hogy ez miért és hogyan hasznos, már nagyon sokan kifejtették.

Hogy csak néhány lényeges pozitívumát említsem a naplóírásnak:

Akik rendszeresen írnak naplót,

• jobban emlékeznek korábbi eseményekre
• könnyebben fel tudják dolgozni a nehézségeket
• könnyebben tanulnak
• kevesebb stresszt kell magukba fojtaniuk
• egészségesebbek (az írás gyógyít)
• sikeresebbek
• jobb önismerettel rendelkeznek
• önállóbbak
• fejlesztik az írásukat és a kommunikációs képességüket

És még sok más.

Te hogyan írsz?

Mivel szenvedélyem az írás, sőt, mániám, és befelé még többet írok, mint kifelé, nagyon szeretnék az írással kapcsolatos segítséget nyújtani neked. Megosztanék veled írásokat az írásról, akár ebben a blogban, esetleg hírlevélben, postai levelezőlapon, füstjelek útján - szóval ahogyan csak szeretnéd.

Nem tudom azonban, hogy te hányadán állsz az írással. Szoktál-e kifelé írni, vezetsz-e naplót, van-e tollad, s ha igen, vajon zselés-e vagy golyós? Használod-e már eleve az írást, vagy csak kacsintgatsz felé? 

Kérlek, segíts nekem, és mondd el, milyen viszonyban állsz az írással, és mi az a téma, amely hasznos volna számodra.

Alant találhatsz pár kérdést, amelyekre pár kattintással adhatsz választ. Közben magad is átgondolhatod, vajon mennyire volna hasznos írással foglalkoznod. Semmilyen személyes adatot nem szükséges megadnod!

Ha kérdésed adódna, azt szeretettel várom a hozzászólások között!

Előre is köszönöm!

Eddigi eredmények itt.
(szeptember 9. 14:05)

Volt (van) két szöveges kérdés is. Mármint nemcsak a kérdés volt szöveges, hanem a válasz is, amit adni lehetett rá. Az egyik a "Mi számodra a legnagyobb akadály az írás előtt?", a másik a "Mi számodra a legvonzóbb az írásban?".

Ezekre később fogok reflektálni (reflektor nélkül!), egyelőre csak annyit, hogy nagyon értékes hozzászólásokat kaptam, akad köztük szép számmal, amelynek egyenesen irodalmi értéke van. A válaszok feldolgozása folyamatban van, hamarosan jelentkezem.

Ha mondanál valamit, várom a hozzászólásodat.

Ha még nem osztottad meg a válaszaidat, alant a gomb: