A lányom vacillált rajta, hogy elmenjen-e egy táborba vagy sem. Azt mondta, nem tudja, mit tegyen. Felsoroltam neki a prot meg a kontrát, ahogy azt Richelieu bíboros is tette mindig, hogy segítsen 13. Lajosnak döntést hozni, aki így valóban jó döntést hozott, méghozzá saját maga, s nem volt az az érzése, hogy valakire hallgatott közben.
Ami azonban működött 13. Lajosnál, nem működött 1. Boglárkánál, így azt mondtam, aludjon rá egyet.
Másnapra meg is hozta a döntést.
Oké, de mi a jó fenének kell aludni ahhoz, hogy meghozzunk egy döntést?
Nos, a válasz (nem) egyszerű. A tudattalanunk néha tényleg bölcsebb, mint az agyalós, logikus részünk.
Ez az írás a tudattalan szintű változásról fog szólni. Szóval, ha neked van olyan problémád, amit már hosszú ideje nem tudtál megoldani, érdemes megismerned a metaforák varázslatos erejét.
A metafora: több mint egy egyszerű szókép
De mi is valójában a metafora? A Wikipédia definíciója szerint a metafora az ógörög "μεταφορά" szóból származik, ami átvitelt jelent. Tulajdonképpen egy összevont, egybecsúsztatott hasonlat, két fogalom vagy tulajdonság közötti tartalmi-hangulati hasonlóságon alapuló szókép.
A metafora azonban sokkal több, mint irodalmi eszköz. George Lakoff kognitív nyelvész volt az első, aki felvetette, hogy a metafora alapvetően befolyásolja gondolkodásunkat, világlátásunkat. Mindennapi nyelvhasználatunkban is hemzsegnek a metaforák – gondoljunk csak az olyan kifejezésekre, mint "az idő pénz", "ez az iroda egy bolondok háza", és idetartozik a"részeg disznó" meg a "vén szatyor" is, de az igazán elvetemült metaforisták (nincs ilyen szó) (most már van) azt mondják, hogy a szék lába meg a bögre füle is metafora (csak a bögre meg ne hallja ezt).
A metafora tehát nem csupán nyelvi díszítőelem, hanem gondolkodásunk szerves része. Segítségével képesek vagyunk absztrakt fogalmakat konkrét, érzékelhető formában kifejezni. Amikor azt mondjuk: "Az élet egy utazás", az élet összetett, nehezen megfogható fogalmát egy mindenki számára ismerős tapasztalattal tesszük érthetőbbé.
Metafora, hasonlat, szimbólum - Mi a különbség?
Sokan összekeverik a metaforát, a szimbólumot és a hasonlatot, pedig érdemes tisztázni a különbségeket, hogy Erzsike nénit is lenyűgözhesse a gyerekünk a magyarórán.
- Metafora: Közvetlen azonosítás két dolog között, például "Az élet egy sakktábla."
- Hasonlat: Explicit összehasonlítás "mint" vagy "olyan, mint" kötőszóval, például "Az élet olyan, mint egy sakktábla."
- Szimbólum: Egy tárgy, kép vagy cselekvés, amely önmagán túl valami mást is jelent, például a sakktábla szimbolizálhatja az élet stratégiai természetét.
A metafora erejét éppen az adja, hogy nem magyaráz, nem hasonlít, hanem azonosít. Mint a Wikipédia is megjegyzi, a metaforában nincs összehasonlító grammatikai jelzés – éppen ez a hiány, ez a gondolati űr teszi lehetővé a rugalmas értelmezést és a mélyebb kapcsolódást.
A tudatos és a tudattalan elme tánca
Képzeld el a tudatos elmédet úgy, mint az éjszakai égboltot. Miért pont úgy? Mert a jéghegyet már elcsépelték. Szóval a csillagos égbolt, amin látod a holdat, jó sok csillagot, vagy éppen semmit sem, mert felhős az ég. De valamit mindenképpen érzékelsz belőle. A tudattalan elméd ebben az esetben az Univerzum (népiesen a Zuniverzum), amelyben ott a végtelen űr naprendszerekkel, galaxisokkal, más civilizációkkal, fekete lyukakkal (ezeket a népmesékben csak fekete likaknak hívják), és felfoghatatlan mennyiségű rejtéllyel.
A tudatos elménk csodálatos eszköz, de korlátai is vannak. Egyszerre csak 7±2 információegységet tud kezelni, (szerintem a férfiaké a –2, a nőké meg a +2), és hajlamos megakadni a bejáratott gondolati sémákban. Ezzel szemben a tudattalan elménk hatalmas kapacitással rendelkezik, képes párhuzamosan feldolgozni az információkat, és gyakran talál olyan kreatív megoldásokat, amelyekre a tudatos gondolkodás képtelen.
Mielőtt a tudatos elmém gellert kapna a saját gondolatmenetemen, térjünk rá a metaforákra. A metaforák hidat képeznek a tudatos és a tudattalan elme között. (Érted, a híd is csak egy metafora.)
Amikor metaforikus formában beszélünk egy problémáról, a tudattalan elménk képes új összefüggéseket találni, miközben megkerüljük a tudatos elme korlátait és ellenállását.
Ez nagyon fontos. De menjünk csak tovább, mert egy sima (népiesen "mezei") metaforánál sokkal többet adhatnak az NLP varázslatos történetei.
Az NLP metaforái: utak a változáshoz
Az NLP (neuro-lingvisztikus programozás) mint módszer felismerte a metaforák erejét, és tudatosan alkalmazza azokat a terápia és a személyes fejlődés területén. Az NLP szemléletében a metaforák nem csupán nyelvi kifejezések, hanem egyrészt gondolkodási keretek, amelyek meghatározzák, hogyan látjuk a világot és hogyan reagálunk a kihívásokra, másrészt meg mesék, történetek, amelyek titkos üzeneteket közvetítenek a tudattalanod felé. Furmányos kis dögök, amivel ráveheted a gyereked, hogy levigye a szemetet.
Amikor azt mondjuk: "Beleragadtam ebbe a helyzetbe", ez nem csupán egy kifejezés, hanem egy metafora, amely meghatározza, hogyan gondolkodunk a problémáról. Ha megváltoztatjuk a metaforát, például: "Ez a helyzet egy folyó, amely visz engem új tapasztalatok felé", máris más perspektívából látjuk a kihívást.
Az NLP egyik alapelve, hogy ha megváltoztatjuk a metaforáinkat, megváltoztathatjuk az életünket is. Ha például valaki úgy tekint az életre, mint egy harcra, akkor minden helyzetben ellenfeleket és fenyegetéseket lát. Ha azonban az életet utazásként vagy játékként kezdi látni, tapasztalatai és reakciói is megváltoznak (mégsem akar majd jegyet lyukasztani minden reggel a fürdőszobában.)
Milton Erickson és a gyógyító metaforák
A metaforák terápiás alkalmazásának nagymestere Milton Erickson volt, akit az NLP egyik legfontosabb inspirálójaként tartanak számon. Erickson felismerte, hogy a közvetlen tanácsadás helyett gyakran hatékonyabb, ha metaforák és történetek segítségével kommunikálunk a tudattalan elmével.
Erickson híres volt arról, hogy látszólag egyszerű, mégis mélyen ható történeteket mesélt pácienseinek. Ezek a történetek gyakran látszólag nem kapcsolódtak közvetlenül a páciens problémájához, mégis segítettek a megoldás megtalálásában. Hogyan? A tudattalan elme képes volt a történetben rejlő mintákat és tanulságokat átvinni a valós problémára.
Erickson mélyen hitt abban, hogy a tudattalan nem direkt utasításokra reagál a legjobban, hanem képeken, történeteken, metaforákon keresztül lehet vele hatékonyan kommunikálni.
Például:
- Egy bénulással küzdő kliensnek egy bénult ló történetét mesélte el, amely valahogy mégis eljutott a folyóhoz, és inni tudott.
- Egy gyászoló páciensnek a tavasz visszatéréséről mesélt a hosszú tél után.
Erickson hipnotikus nyelvi mintái között kiemelt szerepet játszottak:
- A beágyazott utasítások
- A többértelmű kifejezések
- A metaforikus történetek
- A közvetett sugallatok
Ezek segítségével megkerülte a tudatos elme ellenállását, és közvetlenül a tudattalanhoz szólt. Ugye azért, milyen király egy cucc ez a metafora? Képzeld el, hogy nem kell győzködnöd a korlátolt tudatos elmét, hanem elosonhatsz mellette, és elmondhatod, amit akarsz a végtelen értelemmel rendelkező tudattalannak.
Transzba ejtő történetek: a metaforák mélyebb szintjei
A jól megalkotott metaforikus történetek képesek enyhe transzállapotot előidézni. Ez nem valamiféle misztikus állapot, hanem a figyelem természetes beszűkülése, amit mindannyian megtapasztalunk, amikor például elmerülünk egy jó könyvben vagy filmben, vagy amikor elbambulunk a villamoson. Egyesek szerint a legmélyebb transzállapotokat szolfézsórákon és vállalati értekezleteken lehet átélni. Többen épp ezért már jógamatraccal érkeznek az utóbbira.
Az ilyen transzállapotokban a tudatos elme kritikai funkciói kissé háttérbe szorulnak, és a tudattalan elme nyitottabbá válik az új ötletek és megoldások befogadására. A mesék, történetek évezredek óta ezt az állapotot használják, hogy mélyebb igazságokat és tanulságokat közvetítsenek.
Hogyan idézhetünk elő transz állapotot történetekkel a gyakorlatban?
Csak néhány praktikus tanács, ha ma este el akarod varázsolni a párod:
- Használjunk érzékletes leírásokat – aktiváljuk az összes érzékszervet a történetben.
- Építsünk be választási lehetőségeket – a "nem tudom, melyik utat választod majd…" típusú mondatok aktiválják a belső keresést.
- Alkalmazzunk időbeli átmeneteket – "miközben", "amint", "ahogy" szavakkal kössük össze a történet elemeit.
- Meséljünk ritmikusan, nyugodt hangon – a hang dinamikájával és ritmusával is befolyásolhatjuk a hallgató állapotát.
Tipikus metaforák az önfejlesztésben
Az önfejlesztésben és terápiában bizonyos metaforák különösen hasznosnak bizonyultak:
- A kert metaforája: Az elménk olyan, mint egy kert, ahol gondolataink a növények. Milyen magokat ültetünk, és hogyan gondozzuk őket?
- Az utazás metaforája: Az élet vagy a fejlődés egy utazás, amelyben különböző állomásokon megyünk keresztül.
- A híd metaforája: A változás olyan, mint egy híd, amely összeköti a jelenlegi állapotot a kívánt állapottal.
- A folyó metaforája: Az élet olyan, mint egy folyó – néha csendes, néha viharos, de mindig halad előre.
- A színház metaforája: Életünkben különböző szerepeket játszunk, és időnként változtathatunk a forgatókönyvön.
- A kulcs metaforája: Nem mindenkinek van, de akinek van, az sem biztos, hogy használja. Mi van az ajtó mögött?
Ezek a metaforák keretet adnak a gondolkodásunknak, és segítenek értelmezni a tapasztalatainkat.
Mese
Mese
Mese
A mese a mesében: beágyazott metaforák
A beágyazott metafora olyan, mint egy orosz matrjoska baba – egy történeten belül egy másik történet rejlik. Ez különösen hatékony technika, mivel a tudattalan elme több szinten is képes értelmezni és feldolgozni az információt.
Milton Erickson gyakran alkalmazott ilyen beágyazott szerkezeteket:
- Kezdett egy látszólag semleges történettel
- Ezen belül mesélt egy másik történetet, amely már közelebb állt a páciens problémájához
- A középső részben elhelyezte a legfontosabb üzenetet vagy megoldást
- Majd visszatért a második történet lezárásához
- Végül befejezte az eredeti történetet
Ez a struktúra lehetővé tette, hogy a legfontosabb üzenetek közvetlenül a tudattalanhoz jussanak el, miközben a tudatos figyelem a külső történet szálára összpontosít.
Metaforikus problémamegoldás a mindennapokban
Hogy a jó csudában használhatjuk a metaforákat a mindennapi problémáink megoldására? Mert innen indult az egész okfejtésem.
Íme néhány gyakorlati tipp:
1. A probléma átkeretezése metaforával
Ha egy problémával küzdesz, próbáld megfogalmazni metaforaként:
- "Ez a probléma olyan, mint egy…"
- "Ez a helyzet olyan, mintha…"
Hagyd, hogy az első kép, ami eszedbe jut, vezessen. Ha például a problémád "olyan, mint egy labirintus", máris hasznos információkat nyersz: a labirintusokban vannak falak, de kijárat is; néha vissza kell fordulni, hogy előre juthass; felülnézetből könnyebb lenne látni a teljes képet…
2. A megoldás keresése a metaforán belül
Ha már van egy metaforád a problémára, tedd fel a kérdést: "Mi lenne a megoldás ebben a metaforában?"
- Ha a probléma egy zárva tartott ajtó, mi lenne a kulcs?
- Ha a probléma egy vihar, hogyan lehet átvészelni vagy elkerülni?
A metaforán belüli megoldások gyakran átfordíthatók a valós probléma megoldásaira.
3. A metafora megváltoztatása
Ha a metaforád negatív vagy korlátozó, próbáld meg átalakítani:
- "Ez a feladat nem hegy, amit meg kell másznom, hanem folyó, amelyen navigálnom kell."
- "Ez nem zsákutca, hanem pihenőhely a hosszú úton."
A metafora megváltoztatásával megváltozik a problémához való viszonyulásod is.
A metaforák ereje az önismeretben
A metaforák nemcsak a problémamegoldásban, hanem az önismeret mélyítésében is segíthetnek. Figyeld meg, milyen metaforákat használsz magadra és az életedre! Ezek sokat elárulnak belső világodról és meggyőződéseidről.
Próbáld ki ezt az egyszerű gyakorlatot:
Fejezd be ezt a mondatot: "Az életem olyan, mint egy…"
- Írd le részletesen a metaforát – milyen elemekből áll, mi történik benne?
- Gondold át, mit árul el ez a metafora az életfelfogásodról és értékrendedről?
- Ha nem vagy elégedett a metaforával, hogyan alakítanád át?
A tudatosan választott metaforák új perspektívákat nyithatnak meg, és segíthetnek abban, hogy életünket új, inspirálóbb keretben lássuk.
Hogyan működnek a metaforák? Miért segítenek, amikor a tudatos gondolkodás nem?
Ez a kulcskérdés! A metaforák több szinten is hatnak:
1. Megkerülik az ellenállást
Amikor közvetlenül foglalkozunk egy problémával, a tudatos elménk gyakran védekező álláspontra helyezkedik. A metaforák közvetett útja megkerüli ezt az ellenállást, és új perspektívákat kínál.
2. Aktiválják a jobb agyféltekét
A tudatos, analitikus gondolkodás főként a bal agyféltekéhez kapcsolódik, míg a jobb agyfélteke inkább a holisztikus, intuitív gondolkodásért felelős. A metaforák aktiválják a jobb agyféltekét, így teljesebb képességeinket mozgósítják a problémamegoldásban.
3. Komplex mintázatokat tesznek érthetővé
A Wikipédia is megemlíti, hogy a metafora fontos szerepet játszik a természetes nyelvekben, amikor hiányzó elnevezéseket pótol vagy komplex fogalmakat tesz megfoghatóvá. Hasonlóképpen, személyes problémáinkat is gyakran nehéz közvetlenül megragadni – a metaforák segítenek formát adni a formátlannak.
4. Új asszociációkat teremtenek
A metaforák összekapcsolnak korábban nem összekapcsolt területeket az elménkben, ami új asszociációkat és megoldási lehetőségeket eredményez. Ez a kreatív gondolkodás lényege.
5. Érzelmi szinten is hatnak
A metaforák nem csak kognitív, hanem érzelmi szinten is működnek. Egy jó metafora képes megváltoztatni érzelmi viszonyulásunkat egy problémához, ami gyakran a megoldás kulcsa.
A mesék szerepe a fejlődésben – nem csak gyermekeknek!
A mesék a legősibb és legalapvetőbb metaforikus történetek, amelyek évezredek bölcsességét hordozzák. Bár általában a gyermekkorral asszociáljuk őket, valójában minden életkorban fontos szerepet játszhatnak. Nem véletlenül olyan népszerű a színház meg a mozi. Vagy a könyvek. Én például lelkes önfejlesztőként nem igazán tudok elolvasni egy önfejlesztő könyvet, mert sokkal jobban szeretem a történeteket.
A gyerekek számára a mesék segítenek megérteni az élet alapvető mintázatait és kihívásait biztonságos, szimbolikus formában. A felnőttek számára azonban ugyanezek a történetek mélyebb szinteken szólalhatnak meg, és segíthetnek életünk nagy kérdéseinek megválaszolásában.
A népmesék, mítoszok és modern történetek egyaránt működhetnek gyógyító metaforaként. Joseph Campbell, a híres mitológiakutató bemutatta, hogy a világ különböző kultúráinak történetei meglepően hasonló mintázatokat követnek – ezek a mintázatok rezonálnak lelkünk mélyebb rétegeivel.
Alkoss saját gyógyító történeteket!
Az egyik leghatékonyabb módja a metaforák erejének kiaknázására, ha megtanulunk saját gyógyító történeteket alkotni – magunknak vagy másoknak. Íme néhány tipp ehhez (persze, csak dióhéjban, de ha komolyabban is érdekel a dolog, dinnyehéjban is létezik az információ, mint metaforaíró tanfolyam).
- Azonosítsd a kulcsproblémát és a kívánt eredményt Mi a központi kihívás, és mi lenne a sikeres megoldás?
- Találj egy megfelelő metaforikus keretet Milyen kontextus vagy helyzet tükrözheti szimbolikusan a problémát?
- Teremts egy főhőst, akivel a hallgató azonosulhat A főhős nem kell, hogy közvetlenül a hallgatót reprezentálja – lehet állat, természeti jelenség vagy bármi más.
- Építs be erőforrásokat és megoldásokat A történetben jelenjenek meg azok a képességek, tulajdonságok és stratégiák, amelyek segíthetnek a valós probléma megoldásában.
- Zárj pozitív kimenetellel A pozitív lezárás sugallja, hogy a valós probléma is megoldható.
A metaforák mint az élet iránytűi
A metaforák nem csupán nyelvünk díszítőelemei, hanem gondolkodásunk, érzéseink és cselekvéseink alapvető szervezőelvei. Ahogy a Wikipédia cikke is említi, a kognitív nyelvészetben a metafora egyszerre nyelvi, fogalmi, társadalmi, kulturális, testi és idegi jelenség.
Mindannyian a metaforák erdejében élünk – egyesek fák tudatosan választottak, mások öntudatlanul átvettek. Ha tudatosítjuk ezeket a metaforákat, és szükség esetén újakat alkotunk, valódi hatalomra tehetünk szert életünk alakításában.
Figyeld meg saját metaforáidat, játssz velük, alakítsd őket, és hagyd, hogy a tudattalan bölcsességed új utakat mutasson a kihívások leküzdésére! Ahogy Milton Erickson mondta: "A tudattalan elméd sokkal okosabb nálad" – és a metaforák jelentik az egyik leghatékonyabb módot, hogy kapcsolatba lépj ezzel a bölcsességgel.
Ha pedig szeretnéd velem együtt felfedezni a saját metaforáidat, kelj át velem az Átjárón. Magad is meg fogsz lepődni, milyen gazdag a tudattalanod világa.
Szuper blog bejegyzés Tibi! Újfent nagy élvezettel olvastam, amolyan inspiráló, útjelző, szabadulás érzés, hogy van kiút életem labirintusából. 🙂