Egy érdekes történelmi esemény, hogyan kapcsolódhat a kommunikációhoz?
Braskó Csaba írásából kiderül!
– Gettysburgi csata –
1863 július elsején, 149 éve fordulópont következett be a polgárháború dúlta Észak-Amerikában.
Ezen a napon kezdődött a Gettysburgi csata.
Az egész csata tulajdonképpen a véletlenen múlott. A konföderációs seregek a zseniális stratéga, Lee tábornok vezetésével egy megdöbbentően eredményes hadjárat végén megközelítették az északiak fővárosát, Washingtont. Lee tábornok eredeti tervei szerint egy Harrisburg nevű településen vetette volna meg az állásait, azonban egyik embere, Henry Heth vezérőrnagy előző nap éjjel felfedezett egy cipőgyárat a közeli Gettysburgben, és elhatározta, hogy csizmákat szerez onnan. Heth meg is érkezett Gettysburgbe az embereivel, és annak rendje és módja szerint szórványos ellenállásba is ütközött a városban.
Az első lövések reggel nyolc körül dördültek el. Az északiak kezdetben hősiesen tartották a várost, ám a túlerőben lévő déliek nyomásának hatására fokozatosan kezdték feladni állásaikat. Az unionista északi seregek vezére, Meade tábornok kilenc mérföldnyire onnan táborozott. Mikor hírt kapott a kialakuló helyzetről rájött, hogy Gettysburg megfelelő hely lenne a déli előrenyomulás megállítására és erősítést küldött oda.
Ezzel mind a két oldal figyelme Gettysburg felé fordult, és ami néhány csizmáért zajló rövid csetepaténak indult, az a Washingtonért folyó küzdelem fő helyszíne lett.
Az északiak támogatása csak lassanként, több hullámban futott be, de ez pont elegendő volt ahhoz, hogy a szintén nem erre a csatára berendezkedett délieknek komoly veszteségeket okozzanak.
Mialatt Meade tábornok egyre nagyobb erőket küldött erősítés gyanánt, aközben Lee tábornok csapatai a délután közepére hatalmas erőfeszítések árán ugyan, de mégis elfoglalták a várost. A visszavonuló északiaknak azonban a város mögött található dombokon sikerült rendezniük soraikat, mivel a jelentős veszteségeket szenvedett déliek nem üldözték kellő eréllyel őket.
Az északi sereg a fő védelmi vonalait a központi helyen lévő Cemetary Hill nevű kiválóan védhető dombon kezdte kialakítani. Lee tábornok ezért délután öt körül kiadta az utasítást Richard Ewell tábornoknak, hogy foglalja el a dombot, ha lehetséges.
Ewell csapatai a reggel óta tartó csatától ugyan meglehetősen leharcolt állapotba kerültek ám még így is túlerőben voltak. Viszont Lee tábornok utóbbi “ha lehetséges” kitétele teljesen összezavarta Ewellt. Látta, hogy az északiak egyre jobban kiépítik állásaikat a dombon, ezért a körülményeket hosszasan mérlegelve és a kapott parancsot figyelembe véve úgy határozott, hogy a domb elfoglalása nem lehetséges. A türelmetlen Lee tábornok eközben nem értette, hogy miért nem indult meg a támadás a domb ellen, ezért végül – órákkal később – személyesen lovagolt Ewell állásaihoz, hogy megtudja a késlekedés okát. Azonban ekkorra már késő volt: az északi sereg az eltelt időben megérkező felmentő csapataik segítségével bevehetetlenné tette a dombot. A déliek támadásának lehetősége elveszett.
A csata ezután még két napig zajlott. A harcoló felek összesen körülbelül ötvenezer embert vesztettek az ütközetben, de a délieknek végül tetemes áldozatok árán sem sikerült elfoglalniuk a stratégiai jelentőségű Cemetary Hillt. Lee tábornok megmaradt seregeivel végül megverve visszavonult Virginiába. Maga a háború ugyan még két évig tartott, de a Gettysburgi csata után a délieknek lényegében elszálltak az esélyeik. Az északiak egyre jobban fölénybe kerültek, míg végül meg is nyerték a polgárháborút a déliek ellen.
Sok szakértő vitatkozott már ezen a csatán, elemezve annak minden apró részletét, de nagy részük egyetért abban, hogy ha Lee tábornok nem teszi hozzá azt a bizonyos fél mondatot Ewellnek szóló parancsához, akkor az megváltoztatta volna a csata kimenetelét – és ezzel minden valószínűség szerint magát a történelmet is.
A cikk folytatását itt olvashatod.