Puha leszállás

Ez a történet arról szól, mikor érdemes hazudni. Nem csak hogy érdemes, de a következő esetben szükséges, sőt morális. Egy igazi titokról van szó, ami sokszor jól jöhet – szavamra, mindig csak becsületesen. 

Ezzel a titkos módszerrel felgyorsíthatod valamely sérülés gyógyulását, én pedig megmutatom neked azt is, hogyan lehetséges – és szükséges – ilyen módon növelni az ügyfeleid elégedettségét, és jövedelmezőbbé tenni üzleted. Még a személyes életed minőségét is javíthatod vele. Könnyebben megérted, ha elmesélem, mi történt velem.

A legtöbb ember inkább meghalna, csak ne kelljen közönség előtt beszélnie.
Egy baltimore-i hotel báltermében voltam, egy tucat kerekasztal egyikénél ültem, mindegyik asztalnál 10 ember, akik egymás kezére adták a mikrofont.
Körülbelül százan voltunk, és arra vártunk, hogy elmondhassuk saját “lift-beszéd”-ünket, amellyel bemutathatjuk a többieknek magunkat és üzletünket.
Reméltem, hogy oly emlékezetes lesz a beszédem, hogy sokan elkérik majd a névjegykártyám a kávészünetben.
Figyelnem kellett arra a hölgyre, aki épp bemutatkozott a mikrofonnal a kezében, de figyelmem saját dübörgő szívverésem kötötte le a fülemben.

“Ekkora a forróság itt, vagy csak én érzem így?” A kis hang a fejemben idegesítő volt. Ahogy közeledett az én bemutatkozásom, egyre kevésbé tudtam felidézni a saját beszédemet növekvő izgalmam miatt.

Aztán valaki a kezembe nyomta a mikrofont, én pedig felpattantam, elindultam a terem első része felé, és közben elmondtam magamban a nyitómondatomat.
Próbáltam leplezni rossz térdemnek köszönhető bicegésem, amely a legrosszabbkor jelentkezett. Láttam magam előtt az üres helyet, ahol majd megállok, hogy elkezdjek beszélni.
Elkezdtem felkészíteni magam.
“Ne kezdj el egyből idegesen beszélni, ahogy odaérsz. Várj egy kicsit, és mosolyogj. Legalább három emberrel létesíts szemkontaktust.”

Ez a biztató hang még ott zsongott a fülemben, miközben az utolsó lépéseket megtettem, mielőtt belefogok a beszédembe, és…
A lábam nem volt ott! Én haladtam előre, de a lábam beleakadt valakinek a székébe, és nem tartotta meg a súlyomat – én pedig zuhantam, egyenesen a beteg térdemre.
A mozdulatok mind lassúnak tűntek. Ahogy elestem, megpróbáltam a zuhanásból judo bukfenccel továbblendülni, hogy tompítsam a térdemet ért ütést.

De ebben a tervben két hiba is volt.

Először is, utoljára 35 évvel (és 15 kilogrammal) ezelőtt csináltam judo bukfencet.
A második – és ez volt a nagyobb – probléma: a jobb lábam még mindig be volt akadva a székbe, így nem gurulhattam abba az irányba, amelybe akartam.

Bumm! Úgy érkeztem a földre, mint egy zsák tégla.
Így átfordultam a hátamra, kiszabadítottam a lábam a székből, felálltam, és visszanyertem egyensúlyom a többiek jóindulatú nevetésének hullámában.
A fejemben lévő hang már nem az ügyes beszédre hívta fel a figyelmem, hanem azt mondta: “Ez aztán a lehetőség! Most aztán emlékezni fognak rád! Mondj valami szellemeset! Mondj valami vicceset!”
De lefagytam. A tömegre néztem, és rájöttem, hogy alig tudok levegőt venni. Minta eltört volna a jobb kezem. Megpróbáltam kinyújtani és lassan sóhajtani.
Kezdett előttem becsukódni a kép, oldalt minden beszürkült. Próbáltam magam megnyugtatni és folytatni. Talán kicsit inogtam is.
A rendezvény vezetője megkérdezte a mikrofonján keresztül, jól vagyok-e. Biztosítottam róla, hogy igen, aztán nekiveselkedtem a bemutatkozó beszédemnek.
Fogalmam sem volt róla, mit beszélek. A légzésemre figyeltem, hogy ne essek össze, és ne ájuljak el.

Emlékszem a záró mondatra, “Köszönöm a megértést”, amit nevetéssel jutalmaztak, aztán a székemhez mentem. Az emberek áthajoltak hozzám, hogy jól vagyok-e, és megerősítettek benne, hogy rendben volt a beszédem.

Rendben, egy kis személyes vélemény. Nem tudom, tudod-e, hogy milyen az a törött borda, de pontosan ez történt velem. Sajnos elpazarolt ifjúságom során többször is megtapasztaltam már ezt az élményt.

A bordatörés hátrányai

Lehetetlen lefeküdni vagy felülni anélkül, hogy használd a felsőtested izmait. És valahányszor használod ezeket az izmokat, a törött bordád üzenetet küld: “Ne csináld!”
Aztán a felsőtested MINDEN izma megfeszül és összerándul. Ettől a levegő elfogy a tüdődből. Az izmok nem ernyednek el azonnal, ezért várnod kell, hogy levegőt vehess.
Közben az agyad elhasználja az összes oxigénedet.
És nem tudsz erőszakkal levegőt venni, mert akkor a bordáid rád szólnak, az izmaid még erősebben összehúzódnak, és így tovább kell várnod, hogy elmúljon a görcs. Közben azon gondolkozhatsz, kibírod-e ájulás nélkül a maradék oxigénnel.

Ez rendkívül kényelmetlen. Kívánom, hogy sose kelljen átélned. 
Az első éjszaka után tudtam, hogy több utamat és találkozómat le kell mondanom, és haza kell utaznom.
A végtelennek tűnő utazás utáni napon elmentem az ortopéd sebészemhez. Hát igen, korai kalandjaim következményeképp igen jóban vagyok az ortopéd sebészemmel.
A röntgen kimutatott egy törést a hetedik bordámon, a karom alatt. Rossz pont. Az orvos barátom azt mondta, a szokásos bordatörés 4-6 hét alatt gyógyul, de ez tovább fog tartani.
Már nem szokták bekötözni az ilyen sérülést – túl nagy a tüdőgyulladás kockázata. Így felírt egy kis fájdalomcsillapítót, és azt mondta: “Nyugi!”
Nos, túlságosan fájt ahhoz, hogy bármi mást csináljak az első héten, aztán a második héten rádöbbentem, hogy nap közben több időt töltök szundikálással, mint munkával. Még egy pirulát, aztán vissza aludni.

Nem igazán tetszett ez a program. Aztán az eszembe ötlött egy mentális trükk, amelyet évekkel azelőtt tanultam, és most megosztom veled.
Működött a bordámnál, és több tucat egyéb helyzetben is működhet.
És most következik az a rész, amely a hazugságról szól.

Egy apró titok, hogyan is működünk mi: ha megismételsz egy állítást, bármilyen állítást, legyet az IGAZ vagy HAMIS, az agyad végül is elhiszi azt.
Nem veszed be? Akkor bebizonyítom. Íme, két állítás a politikai arénából, amely nem igaz, de sok ember elhiszi, hogy igaz, mert olyan sokszor elismételték a kampányok során. Ez teljes mértékben mindkét párti dolog. Csupán két példáról van szó, hogy bemutassam az alapelvet, rendben?

1) George Bush egy báb. Valójában nem így van. Eleget olvastam róla, hogy tudjam, hogy ő egy elég okos fickó, függetlenül attól, hogy mit gondol valaki a viselkedéséről. Eljátssza a szerepet, hogy az ellenfelei alábecsüljék. Működik.

Egy másik:
2) Al Gore azt állította, hogy ő találta fel az internetet. Valójában sosem mondott ilyesmit. Ő azt mondta, hogy ő az első kongresszusi támogatója az internet finanszírozásának. Ez igaz is, de sokan továbbra is azt hiszik, hogy ő azt állította, feltalálta az internetet, mert folyton csak ezt ismételték.

A helyzet tehát az, hogy az embereket szinte BÁRMIRŐL meggyőzheted, ha elég sokszor elismétled azt. Még saját magadat is.

Elmondom, hogyan működött ez a bordámnál: Megkerestem az emléket, amelyben elestem a hotel báltermében, és úgy néztem végig, mint egy videoszalagot.
Csak egy kisebb változtatást eszközöltem. Szűkítettem az emléken, hogy csak a földet érésemet tartalmazza. Minden alkalommal, amikor végigmentem az emléken, elképzeltem, hogy egyre kevésbé keményen ütközöm a padlóval. És amikor odaértem, hogy felkelek, azt képzeltem, hogy a fájdalom kisebb a mellkasomban. Ez volt minden.

Miután párszor lejátszottam így az eseményt a fejemben, még kisebbre vettem a sérülésem emlékét. Végül már csak azt képzeltem el, hogy csupán a levegő érint enyhén, és csak egy enyhe húzódást érzek a mellkasomban.

Ezt a kis “hazugság” gyakorlatot végeztem naponta kétszer, reggel és délután, a következő két hét folyamán.

Ahogy mondtam, ha elegendő alkalommal ismételgetsz valamit, az agyad igazként fogja elfogadni. Az elmém fokozatosan elfogadta a baltimore-i hotelben történt zuhanásom “hamisított felvételét” és felgyorsította a gyógyulásom.

Összegezve – a harmadik hét végére egész jól működtem, de akár azt is mondhatnám, teljesen jól voltam. A negyedik hét végére bármire képes voltam, amire előtte. Tornáztam, beemeltem a vizes üveget a hűtőbe, és a beteg bordám oldalán aludtam. És a második hét után már semmi fájdalomcsillapítót nem használtam.

Hogyan használd te ezt a technikát?

Tartsd ezt észben, ha te vagy egy ismerősöd megsérül, és szeretnéd felgyorsítani a gyógyulási folyamatot.

Vezesd vissza az emlékbe, amelyikben megsérült, és minden ismétléssel bátorítsd, hogy csökkentse a sérülés és fájdalom hatását. Az eredeti esemény emléke véglegesen meg fog változni, és gyorsabb felépülést fog tapasztalni. Az elme hat az immunrendszerre, ez pedig befolyásolja a gyulladást és a gyógyító mechanizmusokat.

Még egy alkalmazása ennek a módszernek. Emlékezz, azt ígértem, hogy hazudhatsz, ha egy hazugság nagyobb vásárlói elégedettséget vagy jobb üzletet eredményez. Ha tehát az üzleti életben akarod alkalmazni ezt az elvet, akkor ismételgetned kell, újra meg újra olyan sokféle módon, ahogyan csak képes vagy rá, hogy te és az alkalmazottaid teljes mértékben a vásárlói elégedettség elkötelezettjei vagytok.

Meséld el, milyen különlegesen szerveződtök és fókuszáltok vagytok a vásárlói tapasztalatok köré, és meglátod, az ügyfeleid észreveszik majd a szolgáltatásodat. Még az is lehet, hogy a kijelentéseid a jelenleginél magasabb minőségű ügyfélszolgálatról szólnak. Ha így volna, akkor elsőként a saját alkalmazottaidnak ismételd ezt el újra és újra, MIELŐTT az ügyfeleid számára kezdenéd el ismételni. Emelni fogják a minőséget, hogy megfeleljenek annak, amit te mondasz róluk.

Az alkalmazottak is emberek. És minden ismételt állítás becsusszan az emberi elme érzékelői alatt, és a valóságuk részévé válik.
Ugyanez az elv érvényes a munkatársakra, barátokra és a családra is.

Talán hasznos volna egy perc erejéig fontolóra venned, hogyan javíthatnál a kapcsolataidon azokkal az emberekkel, akik körülvesznek – ennek az elvnek a használatával.

Kezdd saját magaddal, tapasztalatszerzés végett. Próbáld ki hét napon át, és figyeld meg, milyen változások történnek az életedben. Amikor reggel felébredsz, mielőtt munkába indulnál, szánj rá egy pár percet, és sorold fel, milyen dolgokért vagy hálás az életben.
Aztán, mondd a párodnak és a gyerekeidnek, hogy szereted őket – minél gyakrabban.
Mondd azt a munkatársaidnak és partnereidnek, hogy élvezed a munkát velük – minél gyakrabban.
Mondd az ügyfeleidnek, hogy nagyra becsülöd őket és azt, hogy kiszolgálhatod őket – minél gyakrabban.

Könnyű, ugye? Csak azon múlik, hogy mire irányítod a figyelmed.
Mindannyian viselkedünk valahogyan. Ez a viselkedés pedig befolyásolja a kreativitásunkat, egészségünket, még a motivációnkat is.
Miért bíznánk ezt a folyamatot a véletlenre? Számos kutatás foglalkozik azzal, hogy melyek a legsikeresebb és legjobban kifizetődő viselkedések – miért is ne válasszuk ezeket?
És azután, miért is ne építenénk be ezt a viselkedést a szervezetünkbe, és az emberekbe, akikkel dolgozunk? És saját magunkba?
A legkönnyebben úgy tehetjük ezt meg, hogy kitartunk mellette: a dolgok olyanná válnak, amilyennek lenniük kéne, ahelyett hogy el kellene viselned őket, ahogyan tanultad.

A befolyásolás vicces dolog. A világ annyit ad nekünk, amennyihez ragaszkodunk, hogy adjon. Minél nagyobb hatást akarsz tenni az életedre és a körülötted élőkre, annál nagyobb befolyással rendelkezel majd.

Szeretném, ha adnál ennek egy esélyt!

Minden jót!
Tom Hoobyar

Fordította: Szűcs Tibor az NLP Comprehensive engedélyével