A hétvégén Debrecenben voltam, és úúúgy fáztam, mert nagyon hideg szél fújt. De aztán hallottam, hogy Egerben meg havazott. Hát nekem ilyenkor a hideg futkos a hátamon, de inkább ott futkosson, mint máshol 🙂
Alapvetően a meleget szeretem, amikor ezerrel tűz a nap, és lehet érezni, ahogy feltölt energiával. A hideg nem tölt fel, inkább magába szívja az energiámat. Persze a tél szép. Szép, mert fehér, szépek a jégcsapok is, szépek a deres fák, a jégvirág az ablakon. Amit nem annyira kedvelek benne, az az autózás, mert csúsznak az utak, reggel lefagy a kezem, mire lekaparom az autó ablakairól a jeget, és havat is kell lapátolni, és emiatt korábban kell kelni. Ilyenkor viszont a meleg az még jobb, mert sokkal kontrasztosabb, hogy odakint a sötétben fújja a szél a havat, idebent pedig meleg van, ég a lámpa, lehet inni finom teát... És ha az ember összekapja magát, és rendesen felöltözik, akkor mégiscsak kimehet a hóba, és elmehet sétálni egy havas útra, lesöpörheti a havat egy padról, és ücsöröghet egy darabig. Ez már szép.
Nem is beszélve a gyerekekről, főleg a kisebbekről, akik talán nem is emlékeznek a tavalyi hóra már, és csodálkozva nézik, hogy mi ez a fehér, és amikor rájönnek, hogy ez valami fura, egyszerre hideg és puha valamicsoda, akkor nevetve szaladgálnak benne, hasra esnek, vagy hanyatt fekszenek benne, hóangyalkát csinálnak, hógolyót gyúrnak, hóembert építenek, játszanak... Ilyenkor szeretem a havat. Te szereted?
Az ónos esőért én sem rajongok! :-)Trixi, ugye, hogy milyen sokat jelent, hogy amikor kint fagyos hideg van, akkor egyetlen lépéssel bent teremhetünk a meleg, száraz, kényelmes otthonunkban? Bentről szeretjük a kinti telet. 🙂
Kiskoromban nagyon szerettem a havat, ma már nem annyira.Főleg, ha utána el is olvad és locs-pocs lesz, vagy ráfagy az útra, meg a kocsi ablakára.Főleg az ónos eső.Tegnap az esett és órákig kapirgáltam az ablakokat.A kabátom ujján befolyt a lekapart hólé, a nadrágom csurom víz lett, a cipőm közben beázott és mindvégig aprón szitált az ónos eső.Hát ez nem volt nagy élmény.Viszont ez a Kép gyönyörű, csodálatos.Itt a sárga lámpák fénye olyan színűvé varázsolja a nyugodt, szélmentes havas utat, mint,amilyen az őszi képek hangulata volt.Nyugalom, Béke, Kiegyensúlyozottság!Szívesen sétálgatnék ezen a széles, kivilágított, havas úton.Jót tenne a lelkemnek!Ebben a formában élvezem a havat.Nekem a havas táj látványa szintén este,a sötétben "jön be", amikor nyugalom, csend és a lámpák fénye társul a látványhoz.Ilyenkor a belső béke járja át minden porcikámat és mosoly van az arcomon.Örülök!!!Hogy miért???Konkrétan nem tudnám megmondani, de biztosan a kiegyensúlyozottság érzete miatt van és ez örömmel tölt el.Eszembe jut még a régi idők konyhája, ahol a kályhát jól megrakva, meleg volt és mire bementünk a kinti hideg Csodavilágból, szintén jóleső érzés fogott el a benti meleg miatt.És ott is nevetgéltünk…Micsoda ellentétek.hideg-meleg és mégis mindegyik mosolyt, nevetést csal az ember arcára, mindegyik "állapot" a megelégettséget nyújtja.Köszönöm, hogy elmondhattam.Trixi
Jó! 😉
Én a havat mindig szeretem. Csak a jeges szelet és havas esőt és ónos esőt nem annyira.
Jó, akkor mentsed el most, és Karácsonykor majd beolvassuk, jó? :^)Hát, Egerben már csak havas eső várt…
Mikor ezt délután olvastam, észre sem vettem, hogy közben itt is el kezdett esni a hó (délelött még semmi nem volt). Még gondoltam is, hogy de jó, hogy itt nem… Aztán nem tudtam nem észrevenni, mert még el kellett mennem autóval, amit elöbb hómentesítenem kellett. A gyerekek hógolyóztak és hóembert építettek… Még mindig esik.Innen a melegböl tényleg szép. Aztán majd amikor mézeskalács illat is társul hozzá…! Meg karácsonyi hangulat… Igen, át kellene ezt tenni december 24-re!