Ki a legfontosabb?

Azt gondolom, a legfontosabb dolog az életben, hogy megtaláld a megfelelő prioritásokat. A prioritás fontosságot jelent. Az egyik dolog mindig fontosabb, mint a másik. Ha azonban a legfontosabb a prioritás, akkor transzba esek, mert a fontosság válik fontossá, és akkor a kígyó a saját farkába harap, ezért inkább induljunk el egy jobban követhető gondolat mellett, sőt tegyünk fel egy igen konkrét kérdést:

Ki a legfontosabb ember az életedben?

Ebben a mondatban vannak rejtett előfeltevések. Az egyik, hogy élsz. Erről ne nyissunk vitát. A másik, hogy a saját életed éled. Na, itt már elgondolkodhatnánk, de ez az írás valójában erről is szól, így menjünk tovább. A harmadik, hogy az életedben vannak emberek. Valamennyi egészen biztosan van. A negyedik, hogy ezeket az embereket fontossági sorrendbe lehet állítani (ha fáradtak, akkor ültetni). Na, ez nem biztos, de azért próbáljuk meg.

Szóval, ha kapásból válaszolni kellene erre a kérdésre, mit mondanál, ki az a személy, aki a TE életedben a legfontosabb?

Az ember fejében ilyenkor olyasmi válaszok szoktak felvillanni, hogy "a gyerekem", "a szerelmem", "az anyukám", "a Pisti", vagy "én magam", és természetesen mindegyik válasznak megvan a maga a jelentősége.

Azt gondolom, ez korszakonként változik, mert amikor az ember még csak kisgyerek (akkor is van tudományos ismeret, ismered?), akkor javarészt az anyukája a világ közepe, vagy az apukája, ez változó. Nekem anyukám volt a biztos pont, s amikor mondjuk éjszaka ügyeletes volt, s apukám vette át a helyét, akkor egészen bizonytalanságba süllyedtem, mert apukám nem volt annyira biztos pont, inkább csak pont. Ez persze mindenkinél másképpen van.

Aztán, amikor az ember szerelmes lesz, akkor az a másik ember válik a legfontosabbá. Ahogyan azt egyik kedvenc írom, Boris Vian mondja a Tajtékos napokban: "Környös-körül bőséges csend lett, és a világ maradék részének java darabja kezdett fabatkát sem érni."  Valahogy így van ez a szerelemmel, a többi dolog elveszíti a jelentőségét.

Aztán, amikor az embernek benő a feje lágya, és gyereke születik, akkor az a rugdalózójában rendkívül gyorsan és hatékonyan kitúr minden mást az ember szívéből, és hosszú időre befészkeli magát oda.

Nyilvánvalóan szándékosan fogalmazok ilyen szélsőségesen, mert egyszerre több dolog is lehet fontos, több személy, viszont pont ebből lesznek a bonyodalmak az ember életében, hogy elvész a prioritások között.

Épp ezért most ugorjunk a gyerekkorunkból, az első szerelmünkből, a gyerekünkből át ide, napjainkba. A jelenlegi, megszokott élethelyzetedbe, amikor már túl vagy ezeken a nevezetes korszakokon, és megvannak az életednek a meghatározó szereplői.

A kérdés az volna, hogy ki a legfontosabb, de sajnos, és azt hiszem, itt kezdődnek a problémák, az emberek gyakorta megfeledkeznek a személyekről, és folyton csak arra gondolnak, hogy:

Mi a legfontosabb?

Erre a kérdésre talán azért könnyebb felelni, mert "dolgokkal" van tele az életünk. Ilyen dolog például a háztartás. Nem lehet róla megfeledkezni, mert akkor ránk dől a ház. Vagy ilyen dolog a munka. A munkáról sem lehet megfeledkezni, mert akkor kirúgnak, vagy felkopik az állunk. Áll nélkül igencsak nevetségesen néznénk ki, ezért csak dolgozunk tovább. Vagy tanulunk, mert aki még tanul, annak épp az a fontos dolga. És persze mások.

Ha a te életed is hasonlókról szól, akkor két dolog lehetséges:

• Helyesek a prioritások, jól kezeled őket, mert pont erre van szükséged ahhoz, hogy nyugodt, békés és örömteli életet élj.
• Nem helyesek a prioritások. Bár a dolgok mennek a maguk kerékvágásában, de úgy érzed, valami hiányzik, valami nincs rendjén, egy belső feszültség dolgozik benned szüntelen, és amiatt nem érzed jól magad a bőrödben.

És persze lehetsz valahol a kettő között.

Ha teljesen rendben vagy, akkor gratulálok, és örülök, hogy helyén van a szíved és az eszed is. Ha azonban úgy érzed, valami nem klappol, és szívesen változtatnál, akkor azt mondom, kezdj azzal, hogy megvizsgálod, milyen személyek állnak a fontos dolgaid mögött.

Például:

Munka

Dolgozol azért, hogy meglegyen a betevő falat, vagy hogy magasabbra húzd a falat a családi házadon? Ez kiért történik? Ha egyedül élsz, akkor magadért. Ha a gyereked neveled, akkor érte. Vagy a családért? Ki az a személy, akinek a javára teszed, amit teszel? Ezt fontos, hogy tudd.

Mert például az is lehet, hogy csak azért gürizel, hogy visszafizesd a hitelt a házért, amiben nem is érzed jól magad. Akkor ez most kiért is van? Talán csak azért dolgozol, hogy a bank megkapja a jussát? Valójában akár kisebb házban is jól érezhetnéd magad? Ez persze csak egy példa. Az a fontos, hogy a saját válaszodat megtaláld. Ki az a személy, akiért dolgozol?

Háztartás

Itt legtöbbször magáért teszi a dolgát az ember fia vagy lánya, többnyire a lánya, ha háztartásról van szó. A cél pedig az, hogy a házban élő személyek rendezett körülmények között éljenek. Tehát a személyek javarészt adottak. Megfigyeléseim szerint itt az arányok tolódnak el. Miközben ugyanis egy hattagú család minden tagjának szüksége van a rendezett körülményekre, élelemre, tisztaságra, melegre, és hasonló jókra, a háztartást többnyire egy személy viszi el a hátán.

Ez lehet helyénvaló, és helytelen is. A kérdés, hogy nálad hogy van ez.

Egyebek

Nem tudom, neked mi az a tevékenység, amely jelentős energiádat felemészti, de ideje elgondolkodnod azon, hogy KIÉRT teszed. Másokért? Ha igen, akkor más fontos személyekért, vagy más kevésbé fontos emberek miatt csinálod?

Ezek elég egyszerű kérdések, amelyekre a választ könnyen meg fogod találni, mégis ezek a könnyen fellelhető válaszok felnyithatják a szemed, ha nem a helyes úton jársz.

Így juthatunk túl a dolgokon, és így láthatjuk meg azok mögött az embereket, hogy másodszor is feltegyük a kérdést:

Ki a legfontosabb?

És akkor itt ismét felmerülnek a szokásos válaszok, például az, hogy te magad, vagy valaki más, esetleg mások. A másokon érdemes azonnal el is gondolkoznunk, mert társas lényként meghatározó szerepe van az életünkben annak az embercsoportnak, amit úgy hívunk, hogy

Család

A család jó példája annak, hogy néha nem lehetséges fontossági sorrendbe rakni a dolgokat. Van egy nagyon hülye kérdés: Te melyik gyerekedet szereted a legjobban? Természetesen a helyes válasz az, hogy mindegyiket egyformán szereted. Ezt persze könnyű mondani, de lehetetlen ennek megfelelően viselkedni, mert a gyerekeidnek mások az igényei. Nem lehet egyenlően elosztani közöttük a gondoskodásodat - de szerintem nem is kell. Ott segíts, ahol tudsz, és hozd ki magadból a legtöbbet.

Hogy a családban hogyan kezeled a fontossági kérdést, arról könyveket lehetne írni, mint ahogyan írnak is. Tipikus hiba, amikor mindent megtesznek a gyerekért, mert mindkét szülő szíve ezt diktálja, csakhogy a nagy jóindulat és szeretet közepette gajra vágják a párkapcsolatot, ami persze a gyereknek is rossz.

Ezzel csak azt akartam mondani, hogy a helyzet igencsak összetett, és nincsenek egyértelmű válaszok. Ami azonban biztos, hogy a család az életedben lévő legfontosabb személyeknek a közössége.

Akik nem olyan fontosak

Mert ha például a munka az, ami az idődnek a jelentős részét kiteszi, akkor fontos kérdés, hogy kiért is teszed. Ha a családodért, akkor egy szükséges áldozat. Ha magadért, az is rendben. Van azonban úgy, hogy észre sem vesszük, hogy tulajdonképpen a cégért dolgozunk, vagy a főnökünkért, mert amikor már rég hazamehetnénk, nekünk akkor is bent kell maradni, holott a jutalmazás része a dolognak valahogy elmarad.

Vannak jó munkahelyek, akkor megkapod a megfelelő díjazást a fáradozásaidért, hogy a számodra fontos embereket tudd támogatni. Más munkahelyek kizsákmányolnak. Túl nagy áldozatot hozol, de valójában nem éri meg.

Nos, a te munkád milyen? Megéri csinálni? Kinek az érdekében teszed?

Aki a legfontosabb

Ugorjunk most át helyből pár személyt, a lakótársat, az unokatesót és a barátokat, és menjünk a legfontosabb emberhez, aki természetesen te magad vagy.

Nyilvánvalóan nem az egódat akarjuk előtérbe helyezni, mert mások megsegítése, a másokról való gondoskodás az egyik legnemesebb célunk. A fő kérdés az, HOGYAN leszel képes megfelelni az elvárásoknak? Hogyan tudsz a legjobban gondoskodni a szeretteidről vagy más fontos emberekről?

Természetesen csak akkor, ha magad is rendben vagy. Ezért magadra kell a legjobban vigyázni, hogy másokról is gondoskodhass. Nem mindegy, hogy betegen, fáradtan, leamortizálva állsz mások rendelkezésére, vagy csúcsformában vagy épp.

Viszont ezt nem intézheted el annyival, hogy "én vagyok a legfontosabb". Itt ugyanis az a kérdés, hogy mit kell ahhoz tenned, hogy a legtöbbet hozhasd ki magadból. Tehát már megint ott tartunk, hogy NEKED

Mi a legfontosabb?

Azt gondolom, a saját életedre kell fókuszálni, amelynek a legfontosabb összetevői:

A céljaid

A jól átgondolt, pozitív céljaid, amelyekkel közelebb kerülhetsz saját magad jobbik változatához. Kell, hogy adj magadnak egy irányt, különben mások adnak, vagy csak úgy simán elsodor az élet, és akkor szinte biztos, hogy nem oda kerülsz, ahol jobban érzed majd magad.

Ugye megvannak a saját céljaid?

A szokásaid

Mert a célok nem jönnek házhoz, neked kell utánuk menned. Akármit is tűztél ki, csak akkor fogod elérni, ha teszel érte. S miközben egyes célokért egy-két dolgot kell megtenni csupán, a legtöbbhöz kitartó munkára van szükség. Ha olyan szokásaid vannak, amelyek közelebb visznek a céljaidhoz, akkor jó eséllyel el is éred azokat.

Megvannak a saját pozitív szokásaid? Van időd magadra? Vagy csak egyszer fent, egyszer lent módon próbálod meglovagolni a hullámokat?

A képességeid

Nem hiszek a könnyű meggazdagodásban vagy a szerencsében. Abban hiszek, hogy a sikerért meg kell dolgozni. Ez nemcsak kemény munkával lehetséges azonban, hanem a saját képességeid fejlesztésével, tanulással. Meggyőződésem, hogy te vagy a kulcsa a sikerednek. A tanulás, a saját fejlődésed óriási jelentőséggel bír.

Ugye te is fejleszted magad? Tanulsz, és egyre jobb leszel azokban a dolgokban, amelyek a célod felé visznek?

Egyensúly

Célok, szokások, képességek, amelyek mind rólad szólnak, miközben nem engedheted el a szeretteid kezét sem. Miközben dolgoznod is kell, és a háztartást vinned, és meglátogatnod a Piri nénit, és levinni a kutyát sétálni, és, és, és...

És meg kell találnod az egyensúlyt.

Azért ez nem kis feladat. De nem is mondtam, hogy könnyű lesz. Azt állítom csupán, hogy lehetséges. Én úgy látom, bárki lehet sikeres és boldog.

De ez valójában indifferens. Nem az számít, én mit gondolok, hanem az a kérdés, te miben hiszel.

Tényleg, miben is hiszel?

Hiszel a képességeidben? Hiszel a saját kitartásodban? Hiszel magadban?

Örömmel látom a gondolataidat a hozzászólások között.