Annyi levelet kapok mostanában, és jobbnál jobb dolgokat kínálnak bennük, fáj a szívem, hogy nem tudok mindent megvenni. Könyvek, hanganyagok, tanfolyamok, sportszerek, ruhák, finomságok, kávé, tea - tudod, mire gondolok. Nem a túlfogyasztásra és a karácsonyi őrületre célzok, hanem arra, hogy tényleg sok hasznos dolog van, ami emelné az életszínvonalunkat.
Erről az eszembe jutott, hogy tulajdonképpen hova is akarunk kilyukadni. Mármint úgy az életünk során. De annyira elvont fogalmak ugrottak csak be, mint a boldogság, meg belső béke, és hasonlók. És erre aztán nem lehet gombot varrni, tehát elhatároztam, hogy levezetem a boldogságot. Mármint nem úgy, mint a feszültséget szokták, hanem mint egy egyenletet. Piszok jó matekos voltam világéletemben (stabil egyketted), szóval ez nem okoz gondot.
Tehát vegyük a boldogságot. Á, az túl közönséges így, inkább hívjuk Boldogságnak (de nem BOLDOGSÁGNAK, mert az olyan, minta ordibálnék).
Szóval, izé, vizuális szemléltetés:
A Boldogság javarészt azt jelenti, hogy elégedettek vagyunk az életünkkel és hálásak és kiegyensúlyozottak úgy kábé a nap huszonnégy órájában. Ez azonban még mindig olyan, mint egy mesterségesen rózsaszínre festett vattacukor. Vagy egy felhő. Legyen inkább rózsaszín felhő. Cukormentes felhő.
Mivel ez megfoghatatlan, muszáj meghatároznunk valami konkrétat.
Neked például úgy egészen konkrétan kézzel-lábbal foghatóan
mit jelent a boldogság?
Kedves férj? Csinos nej? Három kacagó és egészséges lurkó a csudaszép kertes házban? Audi a ház előtt? Vagy kidolgozott felsőtest és villogó fogsor? Karrier, siker, pénz, csillogás?
Nos, ha képes vagy konkrétan megnevezni, leírni, elképzelni a megvalósult boldogságodat, akkor azt úgy hívjuk, hogy cél. Legyen akkor ez is inkább a Cél.
Cél
A Cél olyan, mintha egy villanyt gyújtanál a rózsaszín felhőben. (Mennyivel jobb ez így, mintha egy szentjánosbogarat kellene a vattacukorba nyuvasztani, nem?)
Tehát máris jobban állunk, mert van egy célod.
Azonban ezzel még csak vágyaink kemencéjét szítottuk fel (micsoda metafora, máris gyöngyözik a homlokom), és egy tapodtad sem mozdultunk arrébb.
A következő fontos lépés egy pillanatfelvétel. Gyöhet a szelfi.
A feladat, hogy alaposan szemügyre vedd, hol is tartasz most az életedben. Szeretsz-e és viszont vagy-e szeretve? Szép-e az otthonod? Felvet-e a pénz? Azt csinálod, amit szeretsz? Tudsz-e érvényesülni abban, amiben jó vagy? Jó kedvvel kelsz, vagy bal lábbal?
Most
Ez legyen mondjuk a Most. A jelenlegi állapotod, a pillanatnyi élethelyzeted.
Most jön a matematika. Bevonjuk az eddig kapott változókat a képletbe, és kivonjuk őket egymásból.
Vagyis a Célból kivonjuk a Mostot. A Cél a kisebbítendő, a Most a kivonandó. (Remélem, jól mondom).
Az eredmény a különbség, az az út, amit meg kell tenned. Sőt, vektor, mert van neki iránya és mérete is.
Ezt az utat kell tehát megtenned, hogy elérd a Célod, és végső soron Boldog legyél.
Most jön
két igen fontos kérdés:
1. Szerinted, jelenleg haladsz-e valamerre, vagy egy helyben toporogsz?
2. Ha haladsz, vajon jó irányba mész-e? Közelebb kerülsz-e a célodhoz, ahogy telik az idő?
Akárhogyan is van, valahogyan mindig az lesz a kalkulációnk eredménye, hogy másképpen kell csinálni a dolgainkat.
Te mikor akarod másképpen csinálni a dolgaidat?
Vigyázz, mert ezt a másképpen csinálást nem szabad ám halogatni. Ha halogatsz, akkor a saját életedet halogatod, és előbb-utóbb ebbe bele fogsz halogatni.
Szóval hajrá, érezd, ahogy megdobban a szíved, megfeszülnek izmaid, és olyan fényes lesz az orcád, hogy még a napfény is dob rajta egy seggest.
Ugye, milyen csudaszép az élet? Ugye, milyen lelkes vagy?
Most azonnal, de inkább rögtön tessék szíves lenni megváltani a világot.
Kedves Tibi !Nem vagyok aktív résztvevője, csak olvasója írásaidnak. 78 éves, nyugdíjas tanárnő vagyok, így már elég sok minden történt velem és körülöttem…A boldogság egy elvont fogalom, a vágy iránta bennünk lakozik, s rajtunk múlik hogy megvalósul-e. Nem feltétlenül anyagiakban, tárgyakban, persze egy kicsit az is hozzá tartozik. Az ember lelkében kell kialakulni, ” megegyezni ” önmagammal, s elfogadni vagy elengedni azokat a dolgokat, amin nem tudunk változtatni. Amin lehet az rajtam is múlik…ez a bölcsesség Platóntól ered, de én már nagyon régen tudatosan alkalmazom az éltemben…Minden szépnek, jónak örülök, s koromnál fogva nincsenek messze távlati céljaim, csak megvalósíthatók. A volt tanítványaimtól kapott visszajelzések azt jelentik számomra, hogy jó helyen voltam az életben ! Ez már boldogság ! A környezetem is megfelelő, a magánéletem rendben, az egészségem is koromhoz képest jó…csak a pozitív oldalát figyelem a dolgoknak, s mindenkinek ezt ajánlom ! Köszönöm, ha végig olvastad,üdvözlettel , Ildikó
Kedves Ildikó!
Mindig nagy örömmel tölt el, amikor ilyen hozzászólásokat olvashatok. Jó látni, hogy van, akinek az élettapasztalat nem csak bölcsességben kristályosodik ki, hanem az élet szeretetében is.
Ami pedig nagyon sokat jelent, az a tanítványok visszajelzése, amiről írtál. Ez valóban azt jelenti, jó helyen voltál. S meggyőződésem, hogy most is jó helyen vagy.
Köszönöm, hogy megosztottad ezeket a gondolatokat, jó egészséget, hosszú életet és sok örömöt kívánok neked! 💖
Apró örömök éltetik az embert,a boldogság függ attól is,hogy tudunk-e még örülni.De! Számomra a boldogság megromlott egészségem helyrehozását jelenti.Cél:Egészség.Út??? Mai EÜ helyzetet szem előtt tartva vagy maszek, vagy protekció.Egyik sincs jelenleg.Igenis hiszek abbam,hogy a saját hozzáállásom sokat számít és minden betegség gyógyítható,kezelhető,karban tartható egy kis törekvéssel megsózva,hittel borsozva,csak nem mindegy meddig maradok ebben az állapotban mert akkor paprikás leszek.
🤔
Út: maszek vagy protekció. Ebben azért nem hiszek. Amit a végén írsz, abban már igen.
NAGYON SOK lehetőség van visszanyerni az egészségünket. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy könnyű, csak azt, hogy lehetséges.
Kívánom neked, Erika, hogy hamar rátalálj a jó útra, és legyen jó egészséged!
A boldogság nagyon csalafinta dolog… ha tényleg boldog vagy, talán nem is tudatosul benned.. csak később, amikor visszagondolsz, akkor érzed át, micsoda jó volt! Vannak nehéz élethelyzetek, amikor nagyon apró dolgokra odafigyelve, azokat értékelve találjuk csak meg a boldogság kis szikráit. Hát ez a nagy dolog, örülni a novemberi lepkének, a ködből kibukkanó napsugárnak,egy deres rózsabimbónak, egy elvillanó mókusnak…. a roppanó fehér tiszta hónak.. értitek, ugye?
Tünde, nagyon is értem. 🙂
És sajnos való igaz, amit az elején írtál, hogy nem is mindig vesszük észre, hogy boldogok vagyunk. Csak amikor elveszítünk valamit, akkor vesszük észre, milyen értékes volt.
Túl sok pofont kaptam, túl sok jelet, hogy észre vegyem, nem jó, amit, ahogy csinálok. Próbálgatom magam és már most tetszik, hogy máshogy csinálom. Elkezdtem tanulni, tovább fejlődni, nem megy egyik napról a másikra nálam, a berögzült butaságokat nem tudom egyből levetkőzni..de legalább világossá vált, hogy el kell indulni, mert ezt csak én tehetem meg magamért.
Nagyon értékes felismerés, Kriszta. Bárcsak mindenki eljutna idáig, mint te. Sajnos még mindig sokan kívülről várják a segítséget, és nem tudnak kilépni az áldozatszerepből.
Sok sikert és örömöt az utadhoz!
Azért nagyon sok segítséget kapok Tőletek!!
Egyedül nem tudnék így haladni.🙏🙏
Engem bármi apróság is boldoggá tud tenni, ma pl egy mézeskalács illatú szappan, vagy az, h sült gesztenyét ettem..karácsonyi vásár forgataga 😀 de a legnagyobb ajándék mindig az egészség, ha egészségesen ébredsz reggel,az az igazi boldog élet🥰
Köszönöm, Candy! Engem már a hozzászólásod is örömmel tölt el. 🙂 Amiről írsz, az azt jelenti, hogy minden apróságért érezhetünk hálát. Nagyon fontos dolgot fogalmaztál meg!
Nekem nincs Boldogsàg, se dobszerda.
😥😥😥