Játszottál már kirakóval? Arra a puzzle játékra gondolok, amely már gyerekkorunkban is népszerű volt, és ma is örömmel játssza gyerek és felnőtt. Én nagyon szeretem!

Ebben a bejegyzésben – bármilyen hihetetlennek tűnik is –, a kirakóról fogok írni. Meg másról is.

Kezdjük néhány meglepő ténnyel.

Néhány érdekes tény a puzzle játékról

Puzzle mini történelem:

• Az első kirakós játékot John Spilsbury, egy londoni térképész készítette a 1760-as években. Egy fából készült világtérképet vágott szét darabokra, országok határainál, és oktatási céllal használta – a gyerekek így tanulhatták meg a földrajzot.
• Ezt a játékot kezdetben “dissected maps”, azaz „szétvágott térképek” néven ismerték. A “jigsaw” (szúrófűrész) kifejezés a 19. században jelent meg, amikor a darabokat már szúrófűrésszel vágták ki.
• Az 1900-as évek elején már kartonból kezdték el a játékot készíteni, így népszerűsége megugrott.
• Az igazi puzzle-őrület 1930-ban kezdődött
• Napjainkban éves szinten 100 milliós nagyságrendben értékesítik a puzzle-t.

A legnagyobb (és legkisebb) kirakó

• A világ legnagyobb kirakója 551 232 darabból áll és 1600 diák rakta ki egy hatalmas teremben. De ezt nem tudod megvásárolni boltban, szóval ne béreld ki a suli tornatermét (15 x 23 méterről van szó.)
• Ha meg akarod venni a legnagyobb kirakót, ami boltban kapható, akkor a szállítási díj tetemes lehet, mivel a puzzle súlya 48 kg. Egyébként 60.000 db-ból áll és 2,4 x 8,8 méteren kell majd kipakolnod a nappalid, ha ki is akarod rakni. Az ára 500 dollár körül mozog - ha találsz még olyan boltot, ahol nem fogyott ki a teljes készlet.
• A világ legkisebb kirakója nem ábrázol semmit. 5 x 5 milliméteres, 100 darabból áll. Itt a cél nem egy vizuálisan értelmezhető kép létrehozása volt, hanem a femtoszekundumos lézerek (amelyekkel a darabokat kivágták) mikroszkopikus precizitásának demonstrálása. A kirakó darabjai olyan aprók, hogy kézi összerakásuk szinte lehetetlen; elég, ha rátüsszentesz, és a a Pindur Pandúrok sem lesznek képesek megtalálni a kirakó darabjait.

Miért olyan népszerű a puzzle?

Ez elég hülye kérdés. Az a jó kérdés, szereted-e vagy sem.Én szeretem. Az is igaz, hogy már jó ideje nem játszottam vele, aminek a legfőbb oka, hogy nem engedem meg magamnak, hogy időt szakítsak rá, illetve piszok rendetlen vagyok, és elhagyom a darabokat.

De, amikor mégis összeül a család, hogy kirakjunk egy nagyobb képet, akkor egy rendkívül kellemes, nyugodt és elmerült tevékenységet jelent a játék. Egyfajta meditációnak is felfogható.

Két dolgot azért tudok mondani, ami népszerűvé teszi a játékot.Az egyik, hogy végtelen variációban ábrázolhat különféle gyönyörű képeket. Mert nemcsak az számít, hogy mekkora, vagy hány darabos, hanem - és talán ez a legfontosabb -, hogy mit ábrázol.A másik, hogy egy 2-3 éves gyerekkel is játszhatod. Nekünk volt egy hatalmas, rajolz buszt ábrázoló kirakónk, a darabjai akkorák voltak, mint egy nagyobb csempe – imádták a gyerekek.

Hogy kerül a csizma az asztalra?

Vagyis mi a jó fenét keres ez a bejegyzés, ami a puzzle játékról szól, egy önfejlesztésről szóló blogba?

A válasz egyszerű.

Az önfejlesztés egyik legerősebb eszköze a metafora. 

A metafora az, ha a valóságot vagy annak egy részét egy konkrét tárggyal (fogalommal, dologgal) azonosítod. A valóság egy része lehet egy problémád, egy célod, a párkapcsolatod, te magad vagy a világ.

Néhány példa:

• Az élet egy utazás.
• Az önismeret egy hatalmas tükör.
• A párkapcsolat egy hajó.
• A társadalom egy hangyaboly.
• Az emberi agy egy számítógép.
• A tudatos és tudattal elme egy jéghegy.
• A szerelem egy kulcs.
• Az idő pénz.
• A munkahelyem egy dili
• a nejem egy sárkány

És így tovább.

De mi értelme ezeknek a képzettársításoknak?

Elmondom. Egy problémát meg lehet oldani tudatosan. HA meg lehet. És ha nem, akkor vagy elakadtál, és akkor annyi, vagy mész a másik, a mélyebb és bölcsebbik úton, ami a tudattalan elme világa.

Például:

Az idő pénz.

Elcsépelt? Lehet. De:

• A pénz kamatozik. — > Hogyan kamatoztathatnád az idődet?
• A pénzt befektetheted pl. ingatlanba. —> Az idődet tanulásba fektetheted.
• Passzív jövedelem. –> Automatizálás (valami helyetted dolgozik, időt termel neked).
• A pénz pazarolható. –> Az idődet ostobaságokkal is töltheted.
• A pénz megtakarítható. —> Az idő is, okosan.

Érted már? Ha gondjaid vannak az idővel, használd a pénz metaforáját.

De ez még csak a kezdet. A metaforát használhatod még számtalan egyéb dologra is.

És akkor a kirakó...

Nos, a kirakó egy rendkívül erőteljes metaforája az életednek.

Az életed ugyanis egy hatalmas kirakó.

És épp ezért, nagyon fontos, hogy:

• Mi van a doboz tetején?
• Milyen főbb motívumokat ábrázol?
• Hány darabos?
• Mekkora?
• Megvan minden darab?
• Hogyan rakod ki?
• Már kiraktad a széleket?
• Vagy középről indulsz?
• Megvannak a sarkok?
• Mi van, ha egy darab sehogy sem passzol?
• A nagy kirakó is illeszkedik valami nagyobb egészhez?

Ha megértetted a metaforikus gondolkodás lényegét, akkor már látod, milyen izgalmas ez a gondolkodási forma.

Hát így kerül a csizma az asztalra.

Eszedbe jutott valami? Ne fogd vissza magad - írj egy hozzászólást.

S ha magad is komolyabban foglalkoznál egy metaforával, ne maradj le a következő online műhelyről!