Már egy ideje taposom a saját ösvényem. Közben itt-ott elágazásokba
botlok, ahol újabb élmények várják, hogy bekebelezzenek és magammal
vigyem őket a további útra.
A hosszú bolyongás során utam elvezetett az égig érő erdőbe.

Itt újra megláttam az égig érő fát is. Azonban arra lettem figyelmes,
hogy ez a fa már nincs egyedül. Több fával összekapaszkodva, erdőként
hirdeti az áramlást, a változást, a közösség erejét és persze magát az
életet.
Amíg be nem léptem ebbe az erdőbe, addig azt hittem, hogy életem

Egy új könyv látott napvilágot 2009. december 15-én. Talán a maga nemében formabontó is egyben. Abban az értelemben, hogy az embert és környezetét jeleníti meg, de egyszerre kívülről és belülről is.
Az egész egy égig érő fából nőtt ki, mely termést hozott, majd magjait szétszórva egy egész erdőt teremtett maga köré: Az égig érő erdőt.


Nem akarok kusza köröket leírni a könyvről. Álljon itt helyettük egy ajánló:

részlet "Az égig érő erdő" c. könyvből www.egigeroerdo.hu

Egy hatalmas körben gyülekeztek a tündérek. A világ minden tájáról érkeztek és annyian, hogy talán ennyi tündér egyszerre egy helyen még sohasem gyűlt össze.