Végre megjöttek a tücskök. Már hallom őket egy pár napja a kertben, de csak egyet-kettőt, azokat is csak nappal, de most már dolgozik az egész zenekar éjjel is. Tudod, nagyon szeretem!
Voltam kirándulni, és ott volt egy csomó bogár, jó értelemben, mert a bogarakért nem mindig vagyok ám oda, szúnyog pajtás és barátai nem tudnak a szívemhez nőni, de ma egy csomó jó bogarat láttam, pl. nagy színes pillangókat sokat együtt, kicsi zöldes-fekete bogarakat bandukolva komótosan és szórványosan (mint a zápor), szitakötőt, csak egyet (de akkor is szép volt), meg hallottam tücsköket, s mire hazajöttem, itt is megjelent a teljes éjszakai zenekar.
Milyen régen vártam a tücsköket, de csak nem jöttek, és végül nekem kellett mennem, és akkor jöttek ők is. Szóval mit üzen az Univerzum? Nekem épp azt, hogy a jó dolgok sokkal hamarabb eljönnek, ha elibük mész.
És azért elgondolkodnék rajta a te helyedben is, hogy van-e valami nagyon jó, amit vársz már régóta, de csak nem jön? A fizetésemelés is felemelő tud lenni, de valami magasztosabbra gondoltam, tudod, mint nekem pl. a tücskök, de neked lehet, hogy teljesen más, pl. (a bogarak, vagy) hajnali harmat, porcukros nudli vagy egy illat, ami nagyon elékeztet valamire, szóval bármi, és azt hiszed, semmit sem tehetsz érte, hogy megvalósuljon, de ha jobban belegondolsz, akkor mégis megtehetsz érte bizonyos dolgokat. Mert pl. (szedhetsz bogarat, vagy) elmehetsz korán reggel a mezőre hajnali harmatot nézni, vagy csinálhatsz magadnak porcukros nudlit szakácskönyvből, vehetsz egy olyan parfümöt, ami emlékeztet valakire, de tudod mit, el is mehetsz ahhoz a valakihez, aki már régen nem megy el hozzád, pedig nagyon várod, tudod, melyikre gondolok! Igen, pont arra, akinek a kertjében mindig ott a reggeli harmat, akivel esténként porcukros nudlit lehet a legjobban enni, és pont őrá emlékeztet az az illat is, (csak bogarai nincsenek, de azt meg bánja a fene).
Na jó, ez persze csak egy példa. Összehordok tücsköt-bogarat neked.
Ibolya: Ha az ajtó folyton becsapódik, mindig válassz egy másik ajtót. Nem baj, ha napok, hetek vagy hónapok, akár évek telnek el, mindig tovább kell menni, amíg az egyik ajtó ki nem nyílik előtted. Amin még érdemes elgondolkozni egy ilyen helyzetben: van-e valami (akármi (bármi)), amit tudnál változtatni a saját viselkedéseden, hogy megváltoztasd az ajtócsukási arányt? Ha a kitartásodat rugalmassággal ötvözöd, semmi sem tud megállítani a pozitív cél felé tartó utadon. Feltartóztatni kis időre, azt lehet… de megállítani nem.Éva: Köszönöm, nagyon kedves vagy ! :o)Csodabogár
Csodabogár . Azt hiszem ez illik Rád a szó leges-legjobb értelmében. Köszöm ,-( jük) ,hogy vagy Nekem, nekünk. Üdv. Éva
Tücsök és bogár, pillangók és kirándulás. Ez mind nagyon nagyon szép, és értékelem is őket, hiszen nélkülük az ember nem tudna kikapcsolódni, nem tudna új erőt meríteni. Olyan lenne mint egy állandóan működő televízió vagy komputer, amely egyszer csak lerobban, kiég és utána kész.De mi van akkor, ha pontosan tudod mit akarsz, ha nem csak ülsz és várod a sült galambot, hanem teszel is azért, hogy elérd a céljaidat, tele vagy pozitív gondolatokkal, biztos vagy a sikerben, és mégis, amikor éppen azt hiszed, hogy na most, végre már célhoz értél, hiszen minden tőled telhetőt megtettél, mégis becsapódik előtted az ajtó, nekiütközöl az ablaküvegnek és hiába rugaszkodol neki újból és újból, nem tudsz semmiképpen továbbhaladni. Pedig tudod, hogy jó az amit teszel, senkinek nem árt, sőt,..sokan értékelik, tetszik nekik, biztatnak is, hogy bróbáld tovább, ne hagyd magad, és mégis, az idő telik, nem csak napok és hetek,.. évek, s az az ajtó mégis mindig becsapódik előtted, akármit teszel, és az az ablak állandóan zárva marad.
Nem tudtam, de gyerekkorom óta nagyon szeretem a szitakötőket! :o)
Az én kérdésem: tudod-e, hogy a környezet harmóniáját, viszonylagos tisztaságát jelentik a szitakötők? Szúnyoggal táplálkoznak, de (sajnos) nem hegedülnek, mint a tücskök. Szeresd őket!