Voltam biciklizni a városban, és meg kellett állnom, hogy gyönyörködhessem a színekben. A színek is sok mindent közvetítenek, de a jelentésük mindig a környezettől vagy a helyzettől függ. A piros a tiltás színe, egy piros autó mégis lehet szép. A zöld a nyugalom és a természet színe, ha azonban a szendvicsünk ölt zöld színt, akkor inkább már ne együk meg. A sárgára azt mondják, az irigység színe, bár nem tudom miért. Mindenesetre engem épp a sárga fogott meg, ahogy mentem a patak mellett, és találtam két helyet, ahol rengeteg sárga falevél borította a földet és a fákat. Nem tudtam lefényképezni, de színeiben erre a képre hasonlított. Szóval citromsárga volt.
Érdekes, hogy egy-egy ilyen alkalommal milyen sok minden történik az ember fejében. Az NLP elég jól modellezi, hogy ha van a fejedben egy gondolat, ami képekből, hangokból, érzésekből áll, akkor hogyan tudod azt elmondani valaki másnak. A fejedben lévő gondolatot szavakká, mondatokká formálod, és így adod át a másik embernek. Vicces, hogy van, aki azt gondolja, hogy a másik ember pontosan érti, amit mondani akarunk neki. Az ilyenek nagyon csodálkoznának, ha belelátnának a másik fejébe, és meglátnák azt a gondolatot, ami ott született a szavak hatására. Mert minden ember más és más módon kódolja a gondolatait. Ha megnézem ezt a képet, akkor az első, ami megfog, az a sárga falevelekből álló szőnyeg, és a fák. Aztán a víz. A pad az előtérben. Hátul az a kis kocka alakú bigyó, ami akármi is lehet. Az út. És akkor ezek csak szavak, de elég pontosak. Talán a bigyó nem annyira pontos, jobb volna, ha inkább azt mondanám: izé. Esetleg hogyishívják.
Szóval ilyenkor nem is gondolataim vannak, hanem érzéseim, és nem igazán pontosak, mert nem tudnám pontosan megfogalmazni, hogy mi ez, de azt tudom, hogy van benne múlt és jövő. Van benne álom és valóság. És az is biztos, hogy jó. Szeretem a sárga színű őszt. Te is?
Köszönöm, hogy leírtátok a gondolataitokat! A világ színes :o)
Kedves Tibor!A kép megint nagyon szép. Első pillantásra a sok sárga és arany szín a bőséget és gazdagságot éreztette velem. A természet bőségét és gazdagságát, azt a gazdagságot amiből feltöltődhetünk. Ha kissé jobban belemerülök a nézelődésbe,már azon kapom magam, hogy a levelekben gázolok. Majd leülök a padra, mely figyelmeztet,hogy álljak meg, pihenjek, és a látvány minden pillanatát szívjam jól magamba. Hogy hova visz az út , az csak rajtam múlik, ha kiértem a falevelek borította részről, akkor sikerült letisztáznom magamban a felmerült kérdéseket, letisztul minden ahogy az út is. (Kissé olyan mintha egy életutat mutatna.) Kanyarodik….. mennyire unalmas lenne nélkülük, minden kanyarban egy feladat vár minket, mivel az út már tiszta és sima, (tehát jó úton járunk) így a feladatokat is gond nélkül oldhatjuk meg! Jó hogy vannak az utunk mentén padok , melyeken megpihenhetünk és a további utunkat megtervezhetjük.Köszönöm a képet és az élmény amit adott!
Nekem a kedvenc színeim az Ősz színei, imádom!Erről a képről a Nyugalom, a belső Béke érzése árad felém.Ám a Hiány érzése is ott rejtőzik benne:a Magány-osság, a Társ hiánya, akivel mindezt a szépséget, nyugalmat,békét együtt megélhetnénk!Szóval nagyon szép és nagyon fájdalmas is!!! Sorry, ezek ellentétek, nem tudom összeillenek-e így, ebben a párosításban, de nálam mostanában legbelül, úgy, mint az "UTAK" c. képnél is eléggé előtérbe kerülnek a legbelül megélt konfliktusaim.Biztos ez az oka ennek a kettőségnek is!
Nekem a leveled másik fele tetszett jobban, ami nincs itt a blogon. "Ha valami nem tetszik, változtasd meg! Ha ez nem megy, TE változz meg!"Vártam, h mikor fogsz róla írni ;). É
🙂
1. Érzékszervi információ: ami ezen a csodás fotón látható2. Hallucináció. :"Sanyi" eset a leveledből3. Gondolatolvasás: János 4:29.
Nagyon köszönöm a gyors választ és a segítséget a képeket pedig különösen!Örülök,hogy rátaláltam az NLP-re!"egy kincs a számomra!":)Köszönöm!Szép napot Nektek is!
Ági: A csendet én is szeretem. A múltkor Pécsett aludtam egy olyan helyen, hogy reggel felébredtem, és teljes csend volt. Se egy autó, se egy kutya, se tévé, semmi. Jó volt!Klári:Az életfonal nem feltétlenül az út megtalálásában segít – azt inkább egy teljes körű célkitűzés tárhatja fel. Az életfonal kifejezetten az időről szól, és az azzal kapcsolatos élményekről. Persze ebbe nagyon sok minden beletartozik, a célkitűzés is.Az életfonal a modellje a saját viszonyunknak az idővel kapcsolatban. Múlt: emlékek, emlékezés. Jelen: benne lenni a pillanatban, élni az életet. Jövő: tervezni, álmodni, spirituális célok.Az életfonalat jobb "élőben" feltárni. Vannak tanfolyamok, ahol minden résztvevő előhívja az életfonalát, részletesen megvizsgálja, elgondolkozik a jelentésén, és ha jónak látja, változtat rajta.Remélem, tudtam segíteni :o)Szép napot!
Kedves Tibor!Kifejezhetetlen érdeklődéssel vártam az életfonálról szóló hírlevelet,mely egy pici csalódással töltött el.Nem érzem,hogy megkaptam volna a választ.Tudom itt most a képről ill. az általa kiváltott érzésekről kellene beszélni,amiről természetesen fogok is, és épp ez az!A kép újra egy üzenet,amely viszont most közel sem annyira tiszta,mint az"UTAK"c. kép esetében.Az út most is itt van,ám nem teljesen,hiszen a rajta nyugvó falevelek …megtorpantam!A természet gyönyörű változást mutat egy nagyon színes és izgalmas világba,ahol a VÁLTOZÁS/évszak/ egy állomás/pad/ a BŐSÉG,JÓLÉT/sárga/ a NYUGALOM és az ÉLET/élő természet/ is jelen van.Viszont az utat nekem kell megtisztítanom,-…vagy csak egyszerűen könnyedén végig kell rajta mennem?Igen,innen nem találom a megfelelő lépést.Az életfonaltól vártam valami kis segítséget,de nem kaptam.Létezik-ez rendben-,de hogyan használjam?Neked mi erről a véleményed,kedves Tibor?
Nagyon:)Egyszer (12 éve) jártam arra felétek a Mátrában, november volt, szép őszi szélcsendes idő. És ott az erdőben olyan csend is volt a szélcsenddel együtt, hogy amikor a magas fákról lehullott egy-egy falevél, úgy tűnt, mintha szinte megállna a levegőben, mintha megállna az idő. Egyszerre volt mozgó és álló kép, és a címe csupa nagybetűvel: AZ ŐSZ. Inkább barna volt, de nagyon szép!