Mostanában korábban szoktam reggel felkelni, gyakorta magamtól ébredek, úgy látszik, működik a biológiai órám, bár olyan, mintha néha kicsit merülne benne az elem. Fura dolog ez az idő, hogy tényleg mindenkinek pont ugyanannyi van, csak az a kérdés, mivel töltöd. Van egy csomó dolog, amit igazából nem is azért nem csinálunk, mert nincs hozzá kedvünk vagy pénzünk, hanem túl sok időbe kerül. Az időt pedig mindenért meg kell fizetni, szóval ha nincs a zsebedben elegendő belőle, akkor ne is álmodj semmi nagyobb lélegzetű dologról. Sokaknak ilyenkor év elején megváltozik az időbeosztása. Ha egy kicsit elgondolkozol rajta, Te mivel töltöd el az idődet nap közben, aztán megnézed, hogy azok a dolgok, amelyek több időbe kerülnek mennyire élvezetesek és hasznosak, akkor sok okosságra rájöhetsz. Ha az időnk jó részét unalmas, vagy kellemetlen tevékenységekkel töltjük, akkor ideje sürgősen változtatni ezen. Hát, ez rossz hír azoknak, akik utálják a munkájukat... Marad a bátor változás, vagy a lassú szenvedés. Nem azt mondom, hogy könnyű, de célszerű. Mármint váltani.
Bizony, bizony, az idő nagyon fontos dolog. Te mivel töltöd az idődet? Kapsz egy napot, hogy ezt átgondold 😉
Igen, Tibi! Az egésszségmegőrző-wellnes MLM hálózatom építése mellett szerencsére rátaláltam a BLife életmód programra, amit szintén teljes meggyőződéssel ajánlok minden barátomnak, ismerősömnek! Köszi a segítségedet!Üdvözlettel: Marika
Ági, ne aggódj, én is szoktam húzni a dolgokat, nincs is abban semmi rossz, csak tudni kell, mi meddig húzható! :)Gabi: Tudom, miről beszélsz :o) Én úgy vagyok vele, ha már egyszer meghoztam a döntést, hogy valamiért felkeljek reggel, akkor már minden reggel menni fog. Andi: Néha vannak nehéz pillanatok az ember életében, amikor összejönnek a dolgok, de innen is tovább lehet jutni. Örülök, ha segít a tanfolyam, ha segítség kell valahol, csak szólj! Tibi
Letelt a nap, söt több is, és még nem válaszoltam… Ha már legalább ajándékba kapok idöt, azt jobban kellene felhasználnom.De az is lehet, hogy jobb lett volna el sem fogadnom, mert egyik gyenge pontom a halogatás (és látom, nem csak nekem, Gabi, és gratulálok :)), és lásd, mi lett belöle.Javítanom kell az idöhöz való hozzáállásomon: nem húzni, nem halogatni, nem elfecsérelni.
A egészségem jobbítás célkitűzésem egyik sarkalatos pontja a rendszeres testedzés. December közepén megtaláltam egy ismerős révén az ideális helyett, ami közel van, nem drága. Persze decemberben mindig találtam okot rá, hogy miért nem kezdem el, de 30-án megnéztem, hogy mikor nyitnak ki az új évben. Kiderült, hogy másodikán. Elhatároztam, hogy akkor azon a reggelen elkezdem. Mondanom se kell másodikán, vasárnap reggel a szokott vasárnapi ritmusban tettem-vettem, stb. Reggelizés közben meg már megbeszéltem magammal, hogy vasárnap van, és olyan jó meleg van itthon, minek is menjek el edzeni? És egyszer csak elszégyeltem magam és gyorsan összekaptam magam és lementem edzeni. Olyan szeretettel fogadtak, hogy az jól esett. Elkészítettek a személyes edzés tervemet, minden gyakorlatot megmutattak, SZUPER volt. Azóta már túl vagyok a harmadik edzésen is és lelkes vagyok. Lehet, hogy közhely, de igaz: Arra van időd, amire biztosítasz magadnak.
Én egy új életet indítok a romjaiból.Új év új élet egy új időszak kezdete.Tavaly elváltam,egyedül maradtam két nagy lánnyal, adósságokkal, kétségbeesve.Félve a jövőtől.Ebbe a rettegéssel teli időbe nem tudtam józanul gondolkodni, kapkodtam. Fel adtam egy munkahelyet a gazdagság reményében. Ami nem hogy gazdaggá tett hanem ég adósságot hozott. De féltem fel mondani, abba hagyni. Ma vissza adtam a vállalkozóim, be adtam a jelentkezési lapomat, sok helyre. Munkát keresek.Végzem a célkitűzés kurzust.Ma le írtam a legfontosabb céljaimat, és könnyebb volt , mint gondoltam.Azt gondoltam én tudom mi a célom, de sose írtam le és csapongtam a céljaim között.Teljesen más így el gondolkodva, meg szemlélve a dolgokat.Míg egy barátnőm el nem küldte egy leveled részletét, és nem kezdtem el ezt a kurzust úgy éreztem, így36 évesen, mint egy 14 éves. Akinek el kell dönteni, mit akar csinálni. És nem tudja, hogy mit szeretne.Most úgy érzem könnyebb, meg tettem az első lépést!Tisztulnak a gondolatok, hallgatok a szívemre, intuíciókra.Tanulok meditálni, befelé haladok, kezdem meg ismerni magamat.(Néha nagyon fájdalmas őszintének lenni, de meg éri)Még egyszer köszi a leveleket(a kurzust) nagyon sokat segítenek.
Akkor megnyugodtam, köszi Tibi a hasonlatot,na meg a bíztatást, hogy még sikerülhet…CSAK IDŐ KÉRDÉSE MINDEN!!!Tudtam, hogy Rád mindíg számíthatok és, mint Jó Tanító; megértesz!!!Szia:Trixi
Nem rossz az elmefuttatásod, Trixi, amiről beszélsz, arról az jut az eszembe, amit az NLP mond: Nincs kudarc, csak visszajelzés. Meg az első sztrapacskám egyenes útja a budiba (még megevés előtt 🙂 De a második már jó lett!
Nem rossz az elmefuttatásod, Trixi, amiről beszélsz, arról az jut az eszembe, amit az NLP mond: Nincs kudarc, csak visszajelzés. Meg az első sztrapacskám egyenes útja a budiba (még megevés előtt 🙂 De a második már jó lett!
Ó, nagyon szívesen! Vigyázz, mert lassan le is telik! ;o)
Nekem most hírtelen a sütemény sütése jutott eszembe.Számomra nagyon macerás dolog, sokáig tart és általában sajnos nem úgy sikerül, ahogy kellene, pedig nagyon sok időbe telik egy igazán finom süti elkészítése és szívemet, lelkemet beleadom (a hozzávalók mellett). A fenti példa szerint, ha valamibe sok időt fektetünk, élvezetesek és hasznosak.Biztos így van, de ha a sok fáradsággal és lelkesedéssel készített süti mégis rosszul sikerül, akkor nincs öröm, csak üröm, kudarcélmény!Így aztán nem biztos, hogy még egyszer nekiállok ennek a sütinek, hogy megsüssem.Igaz, néhány okosságra így is rájöhetek, pl., hogy mit kellett volna másképp csinálnom, hogy sikerüljön.Csakhogy nem biztos, hogy ezek után még akarok egyáltalán gondolkodni azon, hogy mit csináltam rosszul,lehet, hogy kidobom úgy, ahogy van.Tudom,nem is a sütire vagyok dühös, hanem magamra, mégis "rajta" állok bosszút, azzal, hogy kidobom, magamat pedig megfosztom attól a kellemes érzéstől, hogy a következő süti mégis csak jól sikerül(ne), ha megsütném és esetleg büszke lehetnék magamra!Lehet, hogy ez rossz eszmefuttatás az idő eltöltésével kapcsolatban???Akkor bocsi…Trixi
Tibi, mindig ilyen nagylelküen osztogatod az idöt? Egy egész napot? Csak úgy? Ez igazán nagyon kedves töled ;o) Köszi!