Hétvégén Győrben tartottam tanfolyamot, és útban arrafelé, ahogy mentünk az autópályán, egyszer csak különös dolgok tűntek fel az út mellett. Óriási szélkerekek álltak, sőt forogtak egymás mellett. Nekem gyönyörűek voltak, mögöttük a felhős ég, alattuk a zöld fű, a változó táj, és ők csak álltak egymás mellett, mint több tucat óriási idegen lény, mintha egy más bolygóról kerültek volna ide valahogyan. A szélkerekek pedig lassan forogtak, együtt, ugyanazzal a sebességgel, és ahogy elhaladtunk mellettük, akkor láttam csak, milyen hatalmasak. És aztán mentünk tovább, ezek pedig ott álltak végig az út mellett, és messzebb is, sok-sok, nem számoltam meg, mennyi, de úgy tűnt, legalább száz ilyen csodát láttunk.
Mondhatni, spirituálisan megérintettek ezek az óriási gépek, talán azért, mert nem számítottam rájuk, talán azért, mert valami olyasmit sugalltak, amit nem is biztos, hogy meg tudnék fogalmazni. Tudom, hogy a szél megújuló energiaforrás, tehát ezek rendkívül hasznos szerkezetek, megóvják a Földet, arra pedig igazán ráfér a gondoskodás. Szívesen elücsörögnék pár órát egy ilyen mezőn, amin ezek a néma óriások állnak, s forognak a szélben rendületlenül, miközben összegyűjtik számunkra az energiát, amivel fűthetünk, hűthetünk, utazhatunk, bekapcsolhatjuk a számtalan kütyünket és bigyónkat, hogy csatlakozhassunk a hálóra, hogy kapcsolatban állhassunk egymással, hogy működtessük a magunk kis világát.
Láttál már ilyen erőművet?
Köszönöm nektek a hozzászólásokat!Biztosan lehet bután is építeni ezeket, rombolva, rossz helyre, ettől függetlenül nekem pozitív jelentéssel bírnak és jó érzéseket keltenek bennem.
Ja és igen, várom a következő akár 100 Hírlevelet is,mert ha nem jönnek, nagyon hiányérzetem lenne!Köszi.Trixi
Én Győrben lakom és már többször láttam ezeket a "csodateremtményeket", mikor az M1-en Budapestre szoktunk menni a rokonokhoz.Mikor először láttam, csak pár darab volt belőlük és teljesen elvarázsoltak, főleg, amikor a közelükbe értünk.Most, július utolsó szombatján megint mentünk Bp-re és ugyanazt láttam, mint Tibi, szinte gomba módra "elszaporodtak".Egyszerűen fenségesek,méltóságteljesek, tiszteletet parancsolóak.Vegyes érzések kavarognak bennem, mikor látom őket.Gyönyörűek, az egyenletes forgásuk nyugalmat áraszt, ugyanakkor olyan érzésem is támad, hogy ezek az Óriások olyan nagyon magányosak, nem mehetnek sehová, oda vannak "szegezve" arra az egy helyre az örökkévalóságig. Ez viszont szomorúságot is csal a szívembe velük szemben.Nekem olyanok, mintha mozdulatlan, néma parancsot teljesítő katonák volnának.Ez a kettősség – győnyörűek, mégis magányosak- valahogy fura.Aztán még azt is megfigyeltem, hogy messziről nézve, mintha más irányba forogna és a feje is más irányba állna.Ám mikor közeledtünk más lett a kép és mire teljesen a közelébe értünk,láttam, hogy egészen más irányba forognak a kerekek és a feje is más irányba néz.Ez az "érzéki csalódás" megint csak ámulatba ejtett.Olyan, mintha direkt játszana velem, hogy jó szándékkal "megtévesszen", hogy ezzel is ámulatba ejtsen, ha már egyszer nem tehet mást csak áll ott rendületlenül, beletörődve sorsába, legalább ezzel a kis "csellel" mosolyt csalva az arcomra.
Én is láttam Tata és Győr között ezeket a csodálatos szélkerekeket. Lenyűgöztek, hiszen létükről korábban nem hallottam, nem tudtam. Kb.10 éve Devonban (Nyugat Anglia) láttam ilyeneket, s irigykedve néztem. Kár, hogy én vezettem az autót, így nem tudtam önfeledten gyönyörködni bennük.
Nem szeretnék illúzió romboló lenni, de a szélkerekek meggondolatlan telepítése többet árt mint használ. Ha kicsit jobban utána néz az ember, hogy a németek, franciák, angolok hogy vonulnak ki tüntetni a "legyőzhetetlen óriások" ellen. Ha valaki megnéz pár videófelvételt, hogyan kaszabolják le a madarakat, hogy néz ki ha egy házra a hatalmas lapátok árnyékot vetnek, milyen az állandó surrogást hallani, még csukot ablaknál is. Nekem egyáltalán nem hiányoznak a közelemből. Mellesleg az előállításuk irtózatos energiát igényel, amit bizony füstölgő kéményű erőművekben állítanak elő.
Tényleg csalóka a dolog! Képzeljétek, olyan nagyok, hogy én még a repülóról is láttam őket! Igaz, nem tudom,pontosan, milyen magasan repültünk, de utazási magasság volt, nem fel- vagy leszállás.Tényleg, tudjá valaki milyen magasan repülnek az utasszállítók? Az biztos, hog a felhők fölött, mert kék volt az ég és sütött a nap!!!
Láttam már én is,és elég furcsa érzésem volt.Olyan legyőzhetettlen óriásnak tüntek.Azon gondolkodtam,hogy milyen kreativ emberek találhatták ki,és épithették meg.
Győr felé már nem csak 1 magányos van, hanem kb. 100, de ha annyi nem, akkor is nagyon sok!
Láttam bizony, méghozzá elég közelről! Először kb. 4 évvel ezelőtt munkából kifolyólag Győrből Jásdra kellett mennem, és valahol Dudar környékén van ez a magányos szélkerék, ami mellett elautóztam. Engem is annyira lenyűgözött, hogy félreálltam egy percre és csak néztem felfelé, majd kitörött a nyakam. Nagy élmény volt, azóta már láttam többet is, pl. Jánossomorján, és az M1-es autópálya mellettieket is. Én meg tudnám szokni a látványukat. Jobb, mint a füstölgő erőmű kémények!
Sziasztok! Hát Éva, nálunk is van, én Győr felé láttam őket!
"Méltósággal pörög" – ez jó…:)
Igen láttam. Lehetnének nálunk is de lehet,hogy "későnérő" nemzet vagyunk. ? Vagy itt lehetetlen? Látványnak is szép, szinte méltosággal pörög, teszi a dolgát MOST.
Ó, hét ez érdekes, mert tényleg, mesterséges építmény, és emiatt nem kellene illenie a természetbe, de végül is pont a természetet védi, emiatt tehát szerintem nagyon is illik. A mindent behálózó vezetékek tényleg rondábbak.
Én is láttam már és engem is mindig arra késztetnek, hogy csak nézzem és nézzem őket. Messziről nem is gondolná az ember, hogy milyen magasak. Sokak szerint elrontják egy táj képét – a magasfeszültségű vezetékek szerintem sokkal rondábbak, csak már megszoktuk őket. Remélem, egyszer ezekből is lesz annyi, hogy megszokhatjuk a látványukat.
Igen, Németországban. Sőt még azt az időjáráselőrejelző rendszert is volt szerencsém látni, amely segítségével ki, illetve bekapcsolják őket. Sajnos, nem minden szél alkalmas energia termelésre.