Nagyobb vagy, mint a problémád?

Egy igen érdekes megközelítésről ír T. Harv Eker "A milliomos elme titkai" c. könyvben, amely a fejünkben lévő pénzügyi modellről szól. A szerző a szegények és gazdagok gondolkodása közötti különbséget vizsgálja. A valódi gazdagság azonban nem csupán a pénzről szól, így ezt a könyvet jó szívvel tudom ajánlani azoknak is, akik a személyiségüket szeretnék fejleszteni, függetlenül attól, hogy akarnak-e gazdagok lenni, vagy sem.

Van azonban ebben a könyvben egy gondolat, amely nagyon megtetszett nekem, és amióta olvastam, számtalanszor felidézem magamban teljesen hétköznapi helyzetekben. Így szól: 

Nyilvánvalóan mindenki gazdag akar lenni - a szó jó értelmében. Tudom, a pénz nem boldogít, de a valódi gazdagság igen. Így levonhatjuk a következtetést: 

Ezt csak metaforikusan érdemes értelmezni, semmiképpen sem centiméterben mérjük a nagyságunkat, mint ahogy a problémáinkat sem kilóban. A metafora szerint a saját nagyságunkat összehasonlíthatjuk a problémáink méretével.

Mitől függ, mekkora egy probléma?

Az aprócska gondok nem is különösebben problémák, hiszen azokat egyszerűen meg lehet oldani, nem kerül nagyobb erőfeszítésbe. A közepes problémák már okozhatnak némi fejtörést, a nagyoknak pedig már rendesen neki kell durálni magunkat. A naaagyokat pedig sokszor már meg sem próbáljuk megoldani.

Rengetegféle probléma van a világon.

Egy probléma lehet anyagi természetű, emberi tényezőkön alapuló vagy egészségügyi. Egy probléma lehet zavaró, felháborító vagy ciki. Egy probléma lehet bagatell vagy súlyos vagy nevetséges esetleg vérlázító netalán elhanyagolható.

A problémák végtelen sokfélék tudnak lenni, és ezek a féleségek határozzák meg, hogy mi kell a megoldásukhoz.

Alapvetően nem érdemes csak a problémát elemezni, mert annak mérete nem határozható meg önmagában, csak saját magunkhoz tudjuk azt viszonyítani. Saját nagyságunk pedig a személyiségünk függvénye.

Nézzünk egy példát. 

Mondjuk, hogy elromlik az autód, és ez a probléma. Kiderül, hogy már nem érdemes megjavíttatnod, mert egy rakat pénzbe kerülne, és utána sem lenne jó, ezért a legjobb szegény verdától megszabadulni. Ez már nagyobb probléma, mint az előző. Vagy nem?

Ha tisztában vagy azzal, hogy nem tudsz autót javítani, de meg tudod azt mutatni a szerelőnek, és nagyjából erre a képességedre van csak szükség, hogy ez megtörténjen, akkor a problémát kicsinek fogod látni, hiszen a képességeiddel simán megoldod. A zsebbe nyúlós része is egy probléma, de ehhez is van egy képességed, legyen ez pl. az üzleti érzéked. Ha jó üzleti érzéked van, akkor elő tudod teremteni a pénzt, vagy eleve van neked elegendő most is. Az üzleti érzéked és a pénzed is nagyobbá tett téged, mint a probléma.

Amikor kiderül, hogy új autóra van szükséged, akkor azonban az eszedbe juthat, hogy az autókhoz egyáltalán nem értesz, nem lesz könnyű eladni, azt sem tudod, mit mondj róla és mennyiért hirdesd meg. Ebben az állapotában valószínűleg meg sem veszik, és amennyit kapnál érte, az úgysem volna elég egy új autóra, vagy ha igen, az összes pénzed elmenne rá. Kisebb vagy sajnos a problémánál ebben az esetben, az pedig nagyobb nálad, így egyelőre csak lerakod az autót, mert azt is el KÉNE adni, majd egyszer. Egyelőre csak félrerakod a problémát, de az közben egyre rosszabb lesz, mert bizonyos problémákat az idő növeszteni kezd. Állásában még jobban lepukkan a kocsi, már el sem mernél vele indulni, el kellene szállíttatni, de azért is neked kellene fizetni, ráadásul elmaradtál a kötelező biztosítással, azt is először rendezni KÉNE, de...

De persze ezt is simán-lazán megoldhatnád, ha nagyobb volnál, mint a probléma. Érdemes tehát minél nagyobbnak lenned, és akkor a legtöbb probléma nem fog megállítani.

Ahhoz pedig, hogy igazán nagy legyél, öt dologra van szükséged.

Mi kell ahhoz, hogy nagy legyél?

1. Önismeret

Sokan csukott szemmel élik az életüket. Egy csomó mindenre nem látnak rá, vagy egyszerűen elhanyagolják. Minél pontosabban ismered a saját életed és magad, annál tudatosabbá válsz. A tudatosság még nem tesz naggyá, de nélküle nem lehetsz nagy. 

Ha például alacsony a fizetésed, és azt gondolod, semmit nem tehetsz, de erről nem győződtél meg, mert

- fogalmad sincs, kitől kérhetnél fizetésemelést,
- nem jártál utána az adókedvezményednek,
- nem figyeled az álláshirdetéseket,

és egyáltalán nem is foglalkozol a problémával, akkor csak lerakod azt, mint a rossz autót a ház előtt. Idővel azonban rosszabb lesz a helyzet. Tudod, a karosszéria, meg minden.

Ha valaki elmondaná neked, hogy simán tehetsz egy csomó mindent, és kereshetsz sokkal több pénzt is, akkor tudnád, hogy ez rajtad múlik, és talán lépnél is valamit. De elég ritkán szokták ezt közölni veled, vagy ha mégis elmondják, nem biztos, hogy komolyan veszed a tanácsaikat. A hiedelmeid nem mindig ezt diktálják.

Minél jobban képben vagy azonban önmagaddal kapcsolatban, annál jobban fogod látni, hogy hol érdemes tenni valamit a megoldás érdekében. Tedd magad tájékozottá, végezz nyomozást, és tudj meg mindent az életedről. Nézz utána dolgoknak, tudd meg, mennyi a bevételed és a kiadásod, a magasságod és a súlyod, írd fel egy papírra a céljaidat, számold meg az ismerőseid, nevezd meg az igazi barátaid, készíts listáról arról, miben vagy jó, és miben akarsz még fejlődni, és így tovább. Minél többet tudsz, annál jobb.

2. Képességek

Bár az NLP szerint minden megvan benned, amire szükséged van, fontos azt is tudni, hogy a benned lévő képességekért meg kell dolgozni. A kreativitást fel lehet kelteni, a gyermeki jókedvre rá lehet ébredni, de sosem fogod magadban csak úgy felfedezni, hogy remekül zongorázol. 

Gondolj csak magadra. Melyek a legfontosabb képességeid? Mihez értesz? Miben vagy jó? Mi az, amiben elboldogulsz, vagy amit azért (ha nagyon muszáj) meg tudsz csinálni? 

Ezek a képességeid, amelyeknek a legfontosabb tulajdonságuk, hogy lehet őket FEJLESZTENI.

A képességeid naggyá tesznek, mégpedig minél nagyobbak ők maguk, te is annál jobban tudsz növekedni. Ha jól zongorázol, és elkezdesz sokat gyakorolni, hamarosan kiváló leszel. Ez a képességed naggyá tesz, mert a zenében örömöd leled, másokat is szórakoztathatsz vele, még pénzt is kereshetsz általa, és egy csomó egyéb lehetőséged nyílik, mert nagyon-nagyon jól zongorázol. 

Persze mindezek mellett nem árt, ha tudsz még biciklizni, kellemesen társalogni, tésztát gyúrni, csapot javítani és origamizni. 

Három csoportba soroljuk azokat a képességeket, amelyeket fontos fejleszteni:

1. Amiben jó vagy.
2. Amiben rossz vagy.
3. Minden egyéb

Kíváncsi vagyok, te miben vagy a legjobb... És vajon hogyan szoktad fejleszteni?

3. Jó tulajdonságok

A jó tulajdonságok belső erőforrások. Belső erőforrás a képesség is, de most inkább gondolok azokra a dolgokra, amelyeket nem kell gyakorolni, hanem egyszerűen meg lehet azokat találni. Ilyen lehet a nyugalom, a humor, a bátorság, a töretlen pozitív gondolkodás, a segítőkészség, és nagyjából az összes pozitív tulajdonság.

Ha például sokat panaszkodsz, akkor ez egy rossz szokás, és mögötte egy rossz gondolkodási modell áll, amely negatív nézőpontból mutatja neked az életed. Ebben a helyzetben megteheted, hogy alaposan elgondolkozol azon, hogy vajon segít-e ez neked, vagy többre mennél egy kis pozitív gondolkodással. Kipróbálhatod, milyen lehet egy vidámabb szemüvegen át tekinteni a világra, és eldöntheted, megtartod-e ezt az újfajta gondolkodást, vagy visszatérsz a panaszkodáshoz. 

Az önfejlesztésben néha túl van misztifikálva a személyiségünk és a változás, és persze ez így jó, mert sokszor valóban nagyon összetettek vagyunk odabent, és csak finom módszerekkel tudunk magunkon változtatni, például metaforákkal, hipnózissal vagy egy fél Unikummal.

Ugyanakkor az esetek egy részében elegendő csupán úgy DÖNTENI, hogy megváltozunk. Eddig zárkózott és félénk voltam, mostantól bátrabb leszek, és nyitni fogok az emberek felé. Ez nem lesz feltétlenül könnyű, de LEHETSÉGES.

A belső erőforrásaidat érdemes felfedezni. Rendelkezz egy csomó jó tulajdonsággal, mert ezek mind naggyá tesznek.

4. Cselekvés

Ha belegondolsz, a legtöbb probléma megoldási folyamatának két fázisa van, amelyek váltakoznak.

Az egyik a cselekvés, a másik a várakozás.

• Ha elviszed a kocsit a szerelőhöz, az a cselekvési fázis.
• Ha két napba telik, amíg megnézi, az a várakozási fázis.
• Amikor felhív, és elmondja, mi a probléma, valamit tenned kell, ez a cselekvés.
• A megrendelt alkatrész egy hét alatt jön meg - várakozol.

És ez így megy végig, mert ez így normális.

Ami nem normális: A hosszú várakozási idő.

Amikor erre kényszerülsz, kicsúszik a kezedből az irányítás, és begurul az ágy alá. 

Ha a szerelő egy hónapja ül az autódon, és semmit se mond, és te csak kétszer hívtad fel, akkor valami nincs rendjén. Azt hiszed, várakozási időben vagy, pedig nem. Rég rászólhattál volna a szerelőre, hogy kapja össze magát, vagy elvihetted volna az autót máshová. 

Ha lehet, kerüld el a hosszú várakozási időket. Mindig nálad van a labda. Ha mindig teszel valamit, ha folyamatosan cselekszel, a problémák mögéd törpülnek majd.

5. Tanulás

Nem baj, ha kisebb vagy a problémádnál, ha megpróbálsz nagyobbá növekedni.

Bármennyire is jók vagyunk, bele fogunk futni nálunk nagyobb problémákba. Valamibe, amire nem számítottunk, és amire nem voltunk felkészülve. Ilyenkor néha kisebbnek érezzük magunkat a problémánknál, ráadásul semmi sem állandó, így a kettőnk közötti különbség idővel vagy nagyobb lesz vagy kisebb. Ha semmit sem teszünk, akkor biztosan növekedni fog, vagyis elkezdünk töpörödni. A törpülés helyett azonban sokkal jobb döntés a növekedés. 

Kezdj el próbálkozni, tanulj, tájékozódj, fejlődj, kérj segítséget, légy kitartó, és elkezdesz növekedni. Ha te nagyobb leszel, a probléma lesz egyre kisebb, és mire felnősz hozzá, már nem is probléma lesz, csak egy sima (snassz) kis feladat.

Globális gondok

Mindenképpen szót kell ejteni azokról a problémákról, amelyek sokunkat érintenek egyidejűleg. 

Amikor egy probléma szinte minden embert elér, nagyon kicsinek érezhetjük magunkat, hogy bármit is tegyünk ellene. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezt a hatalmas problémát NEM EGYEDÜL kell megoldanunk, hanem mindannyiunknak, közösen.

• Egy családot érintő problémát a család szintjén érdemes megoldani. Mi a nagyobb: A család vagy a probléma?
• Egy egész országot érintő problémánál az ország lakosságának kell nagyobbnak lennie a gondnál.
• Ha az egész világ bajban van, mindenkinek együtt kell a probléma felé kerekedni.

Egy ilyen helyzetben két dolgot tehetünk. 

Az egyik, hogy tesszük a dolgunk, és a legjobbat hozzuk ki magunkból, mert ha a globális problémát nem is győzhetjük le egymagunk, de annak a személyünkre kivetülő következményeit és hatásait már igen. Tehetünk azért, hogy jobban éljük meg a helyzetet.

A másik az összefogás. Ha nemcsak egy ember tesz valamit, de tömegek viselkednek hasonló módon, hatványozódni fog a hatás. Létezik akkora probléma, amelyet csak együtt hidalhatunk át.

Az összefogás képessége pedig mindannyiunkban ott van. Különben nem is volnánk emberek. 

Hogyan használd ezt az egészet?

A mindennapokban, amikor belefutsz egy problémába, mindig mérd fel alaposan, hogy nagyobb vagy kisebb nálad egy probléma. Ha ezen az egy dolgon elgondolkozol, máris számos felismeréssel lehetsz gazdagabb. A felismerések nyomán döntéseket hozhatsz, s ha nem vigyázol eléggé, még a cselekvéstől sem fogsz megriadni. Akkor pedig nyakadon a pozitív változás. Csőstül jön a tavasz.

Az én nálam is nagyobb problémám, hogy túl sokat írok. De tudom kezelni!