Mi az a stratégia?
Eszik vagy isszák?
Ez egy nagyon divatos szó, és sajnos pont ennyire túl is "misztifikálják".
A stratégia nem taktikák összessége.
A stratégia nem hosszútávú, több éves terv.
A stratégia nem egy cél elérésének az algoritmusa.
A stratégia nem egy 150 oldalas dokumentum ami egy széfben hever.
Ilyesmikkel keverik össze gyakran a stratégiát, és ennek egyenes következménye, hogy az emberek jelentős része nem tudja, mit jelent, mire tudja használni – és ezért végül sokan nem használják helyesen ezt a nagyon hasznos eszközt.
A terv és a stratégia közötti lényeges különbség, hogy az életben elég sok fontos dolog NEM tervezhető – ezek azok a pontok, ahol segít a stratégia.
Például már egy egyszerű sakkjátszma sem tervezhető az első lépésen túl, mert a terv azonnal felborul, amint a másik játékos olyat lép ami nincs a tervedben. Van egy másik oka is annak, hogy a sakkban gyakorlatilag lehetetlen tervezni: az összes lehetséges sakkjáték száma nagyságrendileg körülbelül 100000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 0000000000000000000000000 különféle játék.
Ugye ennyi tervet készíteni lehetetlen, már csak azért is mert az univerzumban található részecskék becsült száma a lehetséges sakkjátékok számának mindössze
0.00000000000000000000000000000000000001%-a, azaz kifogynánk a papírból elég hamar akkor is, ha a világmindenségben található összes égitest összes anyagát felhasználnánk arra, hogy valamiképpen írjunk rá.
Az élet is hasonló ehhez, csak a lehetséges „lépések” száma még nagyobb. A kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság, az előre nem láthatóság még nagyobb.
Például az üzleti életben ha kitalálsz egy tervet, akkor előre nem látható események garmadája következhet be: jön a versenytársad egy váratlan húzással, jön egy új hatósági szabályozás, megváltozik egy árfolyam, megváltoznak az ügyfeleid vásárlási szokásai, netán egy távoli országban feltalálnak valamit, és ez az egész tervedet fenekestül felborítja.
Volt terv, nincs terv!
Erre megoldás a stratégia.
Hogy akkor is el tudd érni a célodat, ha a jövő kiszámíthatatlan változásokat tartogat.
Leírok egy példát erre.
Ha el akarunk jutni a város egy bizonyos pontjára autóval, akkor vannak tényezők melyeket bele tudunk venni a tervünkbe (ha kellő időt és energiát fektetünk bele), például azt, hogy hol lesz forgalomkorlátozás, építkezés, útlezárás, felvonulás, tüntetés, filmforgatás. Ugyanakkor még ha rá is szánjuk az időnket és energiánkat arra, hogy ez alapján tervezzük meg az útvonalunkat, azt akkor
sem tudjuk belevenni a tervünkbe, hogy hol lesz dugó, baleset, csőtörés, hol romlik el a forgalmi jelzőlámpa, és így tovább.
Ezek váratlan, véletlenszerű dolgok.
Az esetek nagy részében általában minden rendben van, ezért rendszerint az az illúziónk, hogy A pont és B pont között elég egyszerűen tervet készíteni.
A tapasztalat azonban az, hogy általában akkor jön közbe valami, akkor borul a terv, amikor fontos, hogy odaérjünk. Fontos, hogy odaérjünk a színházba időben, fontos, hogy odaérjünk a bírósági tárgyalásra időben, fontos, hogy odaérjünk a kórházba időben.
Erre jó a GPS navigáció például. Az ilyen készülékeknek van egy képessége: amikor balra fordulunk ott, ahol jobbra kellene fordulnunk azonnal újratervezi az útvonalat.
Ha valahol akadállyal szembesülünk elég csak félrekanyarodnunk, és máris mutatja az új útvonalat, amin haladva el tudjuk érni a célt.
A GPS navigáció használatának képessége egy stratégia – mert ugye hiába van nekünk a legmodernebb kütyünk, ha nem tudjuk használni az adott helyzetben.
Tehát a stratégia nem más, mint a képességek használatának képessége.
A szemléletfejlesztés egyik alapvetése, hogy a képességek megszerzése tervezhető, azaz nem függ semmilyen külső körülménytől. Meg tudod tervezni, hogy egy képesség megszerzéséhez mennyit fogsz gyakorolni. Lehet, hogy hébe-hóba közbejön valami, és ki kell hagynod néhány alkalmat a gyakorlásra, de amennyiben tartod magad a tervedhez és eleget gyakorolsz, akkor megszerzed a képességet – legyen az idegennyelv-tudás, biciklizés, vagy éppen egy gondolkodási szokás.
Nyilván vannak egyedi sajátosságok, van aki lassabban tanul, van aki gyorsabban, de ez nem befolyásolja a tervezhetőséget.
A stratégiai gondolkodás pedig pontosan ezt jelenti : képességek megszerzésének megtervezését.
Például ha van egy vállalkozásod és fontos számodra, hogy a céged elérje a kitűzött célt, például hogy meglegyen a megcélzott bevétel, akkor nem tervre van szükséged, hanem stratégiára. Tény, hogy az esetek jelentős részében nem jön közbe semmi, de az is tény, hogy rengeteg csődhöz elég volt csupán egyetlen váratlan esemény.
A stratégiai gondolkodású vezető úgy építi fel a vállalkozásában a csapatát, hogy a váratlan helyzetekben is képesek legyenek arra, hogy folytassák útjukat a cél felé. A stratégiai gondolkodású vezető úgy építi fel a marketingjét, hogy ellenálló legyen a versenytársak ajánlataival szemben.
Ezek mind tervezhetők.
Stratégiát az élet minden területén alkalmazhatunk. Bár nyilván egy kifinomultabb stratégia elkészítése tapasztalatot igényel, de már döbbenetesen egyszerű, „józan paraszti ésszel” megalkotható stratégiákkal is döntő eredményeket tudunk elérni.
Lehet stratégiánk arra, hogyan érjünk el egy magasabb életminőséget, hogyan alakítsunk ki kiváló baráti és párkapcsolatot, hogyan őrizzük meg az egészségünket, vagy akár arra is, hogyan gyarapítsuk a vagyonunkat.
És természetesen lehet stratégiánk arra is, hogyan érdemes gondolkodnunk az élethelyzeteinkről ahhoz, hogy meg tudjuk őket oldani.
Kitűnő stratégiákkal teli Boldog Új Évet Kívánok minden kedves Olvasónak!
Hát akkor nekem úgy látom, meg kell tanulnom stratégiákat képezni arra, hogy bizonyos élethelyzeteimet hogyan kezeljem, hogy elégedett legyek az életemmel. Próbálkozom.