9

A múlt kinyúlt

Az angolban annyiféle igeidő van, hogy a módosabb angol családok külön szekrényben tartják a múltat, a jelent és a jövőt. Mindent a megfelelő időben vesznek elő. Az egyszerű jelent a középső fiókban tartják, így mindig kéznél van, de a folyamatos befejezett jövőhöz kizárólag ködös, esti órákban, szórványosan nyúlnak hozzá. A lelkes, ám kissé zavarodott magyar nyelvtanulók néha nehezen döntik el, mikor hova nyúljanak, ezért legtöbbször csak a fejüket, állukat és egyéb testrészeiket vakargatják, márpedig a magyar nyelv igeidői ezerszer izgalmasabbak volnának, ha felismernék a bennük rejtőző lehetőségeket az anya- és apanyelvű beszélők.

Elhatároztam, hogy végleg rendet teremtek a magyar nyelv anglikán vonatkozású igeidőiben, s csak azért nem neveztem el mindezt anglicista hungarikumnak, mert az állati hülyén hangoznék. Mindazonáltal és hovatovább nagy szeretettel ajánlom kedves figyelmed középső részének írásom első fejezetét, amely a múlttal foglalkozik. Ugyanakkor nem szeretném, ha túl hosszúra nyúlna ez a cikk, ezért rövidre fogom magam, vagy ahogy az angol mondja: "Keep it short", ami röviden annyit tesz: "Még hosszú a nyár, tartsuk meg a rövidnadrágot."

Past Simple - Az egyszerű múlt

A magyarban a múlt elmúlt - ez olyan egyszerű, mint egy pofon, ezért is nevezzük egyszerű múltnak.

Az, hogy reggel elment a busz, egyszerű múlt.
Az, hogy vége lett a kedvenc szappanoperámnak, szintén egyszerű múlt, főleg azért, mert nem tudtam vele még kezet sem mosni.

Az, hogy vasárnap nem voltak nyitva az üzletek, szerencsére szintén egyszerű múlt, s fel lehetne ugyan hánytorgatni fűnek-fának az áldatlan korszakot, amikor döbbenten álltam vasárnap délben a Spar parkolóban, spar perc múlva rájöttem, hogy az utolsó ABC is zárva, és ezért az ABC utolsó betűjét, a zsét igencsak bőségesen kellett ontanom a benzinkút shop-jában - na ez már a másik kategória, amelyet mindjárt kifejtek.

Past Annoying - A bosszantó múlt

A bosszantó múlt kifejezésére a magyarban a hánytorgató képzőket alkalmazzuk.

Ez az igeidő a múltban bekövetkezett és befejezett, sőt, befejeződött cselekvésekre vonatkozik, amelyek totálisan padlóra küldték a szenvedő alanyt.

A bosszantó múltat egyszerű múltból képezi a leleményes magyar.

Az alábbi példákkal szeretném ezt bővebben is kifejteni:

  • Egyszerű múlt: Elhagyott a kedvesem.
  • Bosszantó múlt: Elhagyott az a bitang, hogy ott egye meg a fene a mocskos pofáját.
  • Egyszerű múlt: Megbüntetett a parkolóőr.
  • Bosszantó múlt: Megbüntetett az a senkiházi a tenyérbemászó arcával.
  • Egyszerű múlt: Vége van a hétvégének.
  • Bosszanó múlt: Itt a hétfő. Már megint.

Az egyszerű és bosszantó múlt között félúton, Vámosgyörk érintésével találkozhatunk a folyamatos múlttal.

Past Continuous - Folyamatos múlt

A magyarban a múltat egyszer tévesen összekeverték a folyamatos jelennel, és így a múlt folyamatosan jelen van az időnkben. Ezzel az igeidővel azokat a cselekvéseket és eseményeket illetjük, amelyek állandóan történtek régebben.

Példák:

  • Mindig el akarok kezdeni fogyózni, de ez folyamatosan elmúlik.
  • De hát, fiam, én csak jót akartam. Én mindig jót akarok. (Tudom, anyuka.)
  • Egész életemben próbáltam megérteni az embereket, csak sosem hagyták.

Past Perfect Simple - Egyszerű befejezett múlt

A múltban csináltam valamit, vagy történt egy esemény. Az esemény végül is megtörtént, amit csináltam, azt pedig jól megcsináltam.

A befejezett múlt napjaink jellemző igeidője. Jellemzően nincs folytatása.

Példák:

  • Géza. Húzzál el délre. Köztünk mindennek vége.
  • Kérelmét köszönettel megkaptuk. Értesíteni fogjuk.
  • Megkezdődött a közutak felújítása.
  • Elhatároztam, hogy leteszem a cigarettát.
  • Felírtam magamnak. Én foglak keresni.

A befejezett múltat a magyar nyelvben kiemelten kell kezelnünk. Ez azt jelenti, hogy kényszerű elfogadással célszerű üdvözölnünk minden ilyen eseményt, különben automatikusan átlépünk a szenvedő múltba.

Past Passive - A szenvedő múlt

Ez az, ami az angoloknak nincs is. Nekünk viszont van. Senki sem veheti el tőlünk.

Jellemzően történt valami a múltban, amit azóta sem tudtunk kiheverni. Szenvedésünk most és mindörökké tart.

A szenvedő múltat egyszerű múltból képezzük szenvedés által.

Példák:

  • Elhagyott a kedvesem. ---> Mondd, miért tetted ezt velem? Sosem fogom megbocsátani neked.
  • Becsaptak. ---> Soha többet nem bízom meg senki fiában. A lányában meg főleg nem.
  • Másokat előléptettek, engem meg kirúgtak. ---> Meséltem már neked, mit tettek velem? Igen? Jól van, de hányszor? Az úgy volt, hogy...

A szenvedő múltat ki lehet terjeszteni a jövőre, de ehhez ún. ragaszkodóképzőket kell alkalmaznunk, amelyek már a fejlettebb nyelvtani fonémák körébe tartoznak.

Következő írásunkban csak azért sem ezzel fogunk foglalkozni.

  • Tibi
  • 2017. június 5
Tibi
 

Click Here to Leave a Comment Below 9 comments
Boros Mária - 2017. július 10

Kősznöm.

Reply
Marta - 2017. június 9

Tibi, Te hoztad az eletembe az NLP-t, ezt is koszonom, de hogy a mai napomat Te tetted teljesse ezzel a cikkel ugyanis az osszes angol tanulasi fajdalmam nevetesbe fordult at…azert szivembol halas vagyok.

Reply
Hermecz Gyula - 2017. június 7

Fényt gyújtottál a rendetlen sötét szobámban! Köszönöm!

Reply
Rott Bernadett - 2017. június 7

Angol tanár vagyok….és kreatív írás gyakorló. Imádom az írásaidat, vedd tuttira, hogy a tanítványaim is értesülnek Rólad!
Gratulálok!
Üdvözlettel: Detti

Reply
Csilla - 2017. június 6

…felülmúl-t-hatatlan írás…mégha fel is hánytorgattad a’múltat’…:)!!!

Reply

Leave a Reply: