Nem vagyok nagy hajós, sőt kicsit hajós sem. Ültem már vízi járművön, és javarészt ebben ki is merül a hajós pályafutásom. Úszni tudok, de folyóban nem szoktam, így az áramlat szóról nekem nem az jut az eszembe, hogy egy folyó vagy más természetes víz folyik. Ettől még szeretem a tavakat, folyókat és patakokat, mint ahogyan a szelet is, főleg ha süt a Nap közben.

Az áramlatnak számomra van egy metaforikus jelentése, mégpedig az, hogy valami jó és nálam nagyobb dolog megy valahová, és én benne vagyok, így az a bizonyos dolog engem visz magával. És ez lehetne egy olyan sodrás is, ami nem oda visz, ahová menni akarok, de én ezt úgy szoktam elképzelni, hogy csatlakozom az áramlathoz, és nem ellene megyek, hanem vele, és bizonyos fokon képes vagyok azt kihasználni.

Flow

Úgy is mondjuk ezt, hogy flow, vagy flow-élmény, amelyről könyvet is írtak, és amelyet már mindannyian megtapasztaltunk, amikor valami olyasmit csináltunk, amiben jól éreztük magunkat, és nem kellett tudatosan figyelnünk, mert benne voltunk egy folyamatban, és minden történt magától, és valahogyan mozgásban is voltunk közben. Ilyenkor azt is érezhetjük, hogy valami megragad minket és visz magával, és egyszerűen csak átadjuk magunkat az áramlatnak.

Nem tudom, milyen gyakran éled át ezt az élményt, de azt gondolom, mindannyiunkra ránk fér az ilyesmi. Főleg hétfőn, mondjuk akkor, ha túl hirtelen kezdődik a hét, és úgy érezzük magunkat, mintha elkapott volna a gépszíj hirtelen, és ez nem annyira flow, sokkal inkább a “várj egy kicsit, a fejemet otthon hagytam” érzés. Vagy ha túl lassan indul a hét, vagy ha sehogy sem, mert nem érezzük azt, hogy mi is benne vagyunk a hétben, vagy a reggelben, vagy az életünkben.

Épp ezért hoztam neked egy Flow-gyakorlatot. Mert szeretném, ha te is gyakrabban átélhetnéd ezt az élményt, hogy jobban induljon a heted.

Először arra gondoltam, hogy minden olvasómnak küldök egy jegyet Tibetbe, és ott majd jól elmeditálgathat. Aztán inkább mégis valami egyszerűbbet választottam, hátha nem is alkalmas most neked egy tibeti út, így aztán egy olyan gyakorlatot választottam, amire nem megy rá a gatyám, és te is viszonylag könnyen megvalósíthatod.

Szabad írás

Olyan sokszor írtam már erről, hogy kicsit mintha már a csapból is ez folyna, de nem baj. Az a célom, hogy minél többen kipróbálják, megtapasztalják és használják. Számos előnye mellett ugyanis a szabad írás pontosan azt a flow-élményt adja, amiről fentebb értekeztem.

Nem szeretnék azonban túl nagy szabadságot adni neked a hét elején, nehogy nekem aztán úgy elszállj, hogy csak csütörtök felé szállingózzál vissza a szürke hétköznapokba, ezért most a szabad írásnak egy behatárolt gyakorlatát hoztam el neked. Ezt mederbe terelt szabad írásnak hívjuk.

Hogy lásd a különbséget:

A szabad írás LÉNYEGE mindkét esetben az, hogy

• KÉZZEL írsz, tehát szóba sem jöhet számítógép, akkor sem, ha nagyon gyorsan tudsz gépírni,
• úgy írsz, hogy egyetlen másodpercre sem állsz meg gondolkodni közben, hogy “jaj, mit is írjak, mit is írjak”, mert a szabad írás nem más, mint papíron gondolkodás.

Két szóval: Csak írj.

Csak írj, és ne állj meg.

A gyakorlat:

Megoldókulcs

Kell tehát egy füzet és egy jól fogó toll. A gyakorlat ideje 12 perc, hosszabb lehet, rövidebb nem. Rövidebb azért nem, mert a szabad írásnál nem kap el a gépszíj, hanem szép lassan beindul a flow, az áramlás, és legtöbbször úgy hat perc kell, hogy beinduljon ez a folyamat, mi pedig azért írunk 12 percig, hogy ki is teljesedjék. Viszont ha már benne vagy, és jól érzed magad, akkor nem kell kiszállni 12 percél, addig írsz, amíg szeretnél. Az én leghosszabb gyakorlataim túlmennek a 90 percen is, akkor sem azért hagyom abba, mert elfáradok, hanem bejön a gyerekem, vagy ugat a macska, nyávog a kutya, szóval történik valami, ami megszakít.

Egyetlen lépése van tehát ennek a gyakorlatnak.

Válassz egy nagy problémát az életedből. Egy olyat, amelynek a megoldását szívesen látnád az életedben, de már jó ideje nem sikerült túllépned rajta.

Lehet ez bármi. Betegség, szerelmi bánat, pénzhiány, rossz kapcsolat, stb. Akármi.

A feladat az, hogy írj a füzetedbe legalább 12 percen keresztül szabad írással (nem állhatsz meg közben!) a probléma MEGOLDÁSÁRÓL.

Tehát NEM azt kell írni, hogy “az a baj, hogy…”, és “megoldanám, DE…” vagy “és persze még az is van, hogy…”, NEM!

Ilyen mondatokat kell írni, hogy “Megoldás lehetne, ha…” és “Szívesen kipróbálom például azt, hogy…” vagy “Még ma elkezdem azt, hogy…”

Ennyi az egész. 12 percen át, szabad írással.

További lépések: NINCSENEK. Persze, eszedbe juthatnak dolgok, lehetsz vidám, lehetsz szomorú, elkezdhetsz valamit, befejezhetsz valamit, szőhetsz tervet, hálót vagy amit akarsz. A gyakorlat egyszerű, hogy hogyan folytatod, az legyen a te döntésed.

Addig szigorúan nyomd ki a telefonod repülőgépüzemmódba, zárd be a főnököd a vécébe, bújj el valahová, mert senki sem zavarhat ez idő alatt.

Bevállalod? Van magadra 12 perced?

Ha igen, oszd meg velem egy hozzászólásban, milyen volt.

S ha komolyabban is érdekel a szabad írás: