Szeretve lenni: Az ÖT legfontosabb erőforrás - Mindennapi NLP - Személyiségfejlesztő tanfolyamok
12

Szeretve lenni: Az ÖT legfontosabb erőforrás

Az emberek túl szégyellősek, így sokszor nem is panaszkodnak, hogy nem szeretik őket. Mármint bizonyosra veszem, hogy mindenkit szeretnek. A probléma az, hogy ennek a szeretetnek a mértéke NEM mindig elegendő.

Mert, ha nézünk egy átlagos, teljesen hétköznapi (mondjuk keddi) esetet... (Nem, legyen inkább csütörtök, az jobban hétköznap.)

Például azt nézzük, hogy van egy párod, esetleg egy gyereked, családod, barátaid, munkatársaid. 

Ha van, akkor rengeteg a feladat. Ha valamelyik nincs, talán könnyebb, de talán NEM.

Minél több kapcsolattal rendelkezel, annál nagyobb szeretetben sütkérezhetsz. Bár lehet egy mindent elsöprő szerelem erejében átszellemülten kapaszkodni a franciaágy szélén, de azért ha máskor egy gyerek is hozzád bújik, minden sokkal boldogabb. 

Jó esetben az egész egy másik emberrel kezdődik. 

Ha van szerelmed,
akkor révbe futott az életed hajója. Vagy zátonyra. Ez a két lehetőség van csak, meg a többi, de ha csak ezeknél maradunk, akkor beláthatod, hogy egy párkapcsolat lehet boldog és kalandos, vagy nyugodt és békés, vagy csak simán jó - ez mind örömökkel teli, de sajnos lehet unalmas és lötyögős, bizalmatlan és hazug, vagy csak fájdalmasan döcögős - de rossz.

Ha viszont NINCS
párkapcsolatod, akkor szabad vagy, mint a madár - de talán nem te vagy a mintamadár, mert nincs kedved kirepülni a kalickádból, mert nincs kiért. Vagy elhiteted magaddal, hogy neked így is jó, vagy tényleg jó így. Mert természetesen párkapcsolat nélkül is lehet tartalmas és értékes életet élni. Például egy gyermeket nevelni. Bizonyos szempontból egy gyerek értékesebb, mint egy párkapcsolat (más szempontból nem).

Persze egy gyereket nevelni egyedül, az sem piskóta. 

A gyerek és a párkapcsolat kombinációja pedig a család, ami sokkal könnyebb és boldogabb életforma a család minden tagjának, mint a gyereket egyedül nevelni, néha mégsem tűnik jó megoldásnak.


Tehát, ha csak azt nézzük, hogy egyedül jobb-e élni, vagy valakivel szerelemben lenni, már az is bonyolult kérdés, de legtöbbször a szerelemben rejlik a helyes válasz.

Ha még azt is megkérdezzük, gyerekkel vagy gyerek nélkül, akkor többnyire a "gyerekkel" opció visz a teljesebb élet felé, bár a másik út is lehet ugyanolyan jó.

Így ha most belegondolnál mind az ötbe:

  • Szerető társ (párkapcsolat)
  • Gyerek
  • Nagyobb család (szülő, testvér)
  • Barátok
  • Munkatársak

Ha ezekbe mind belegondolnál, aggódom a tepsi épségedért, mert komoly agymunkát kellene végezned, hiszen itt nincsenek is jó vagy rossz válaszok, mert rengeteg tényező befolyásolhatja, hogy mit helyes, és mit nem. 

Magabiztosan kijelenthetem, hogy fogalmam sincs, mi a jó.

De.
Erős a feltételezésem, hogy minél többet birtokolunk ezen kapcsolatokból, és minél többet minőségi szinten is meg tudunk élni, annál jobban szeretnek a többiek minket. Ergó (Szikora Róbert): Így leszünk boldogabbak.

Például:

  • Van egy szerető társad.
  • Van egy gyermeked.
  • Van családod.
  • Vannak barátaid.
  • Vannak munkatársaid

És minden eséllyel boldog is leszel, ha:

  • A szerető társaddal gyakran és közelről élvezitek egymás társaságát.
  • A gyermeked életét te magad formálod, sokat tanítasz neki, foglalkozol vele.
  • Gyakran találkozol a családtagjaiddal, sok közös programotok van együtt.
  • A barátaidra mindig számíthatsz és bízhatsz bennük, és gyakran lógtok együtt.
  • A munkatársaid azok a barátaid, akikkel különösen sok idődet töltöd.

Tehát nincs általános megoldás, de van KONKRÉT, személyre szabott, vagyis:

Rólad szóló megoldás

Ha például most fognál egy papírt, le tudnád írni ezt az öt fontos kapcsolatot az életedben?

Szerintem nem, de ha egy tollat is fognál, akkor már bizonyosan. Mondjuk, hogy egy mondatban kellene jellemezned mind az ötöt, illetve csak azt, ami van, és ami nincs, de hiányzik. Ami nincs, és nem is hiányzik, azokat kihagyhatod.

Egy mondatos jellemzéseket írhatsz.
Például:

Párkapcsolat:
Szeretem a Gézát, de törődhetne velem többet is.
Vagy:
Úgy tetszik a Gizi, jól meg kellene neki mondanom.

Gyermek:
Pityuka egy igazi angyal. (elfogult)
Vagy:
Istikével többet kellene foglalkoznom. (gondoskodó)
Vagy:
Jézusom, mi lesz ebből a kölyökből?? (kétségbeesett)

Barátok:
Milyen kár, hogy egy sincsen!
Vagy:
Megint kellene együtt kirándulni.

És így tovább. Ha nagyon belemelegedsz, akár egy bekezdést is írhatsz mindegyikről.

Szabályok, megkötések és követelések:

Nincsenek.
Tényleg, azt írsz, amit csak akarsz. Senkinek sem kell elolvasnia. (Még neked sem.)

Nos, ha ezeket mind tisztán látod, vélhetően szeretnél JAVÍTANI ezeken a kapcsolatokon, hogy többen szeressenek. (És, ha nem is az a lényeg, hogy szeressenek, de hidd el, jól fog esni. Én nagyon szeretem, ha szeretnek. Szeretve léve szeretek lenni.)

Az is jó, ha sokan szeretnek nagyon, de az is, ha csak egy valaki, de az olyan borzasztóan nagyon, hogy a többi már a francot sem érdekli. És hogy az a másik egy csodás nő, egy bámulatos pasas, vagy egy kis fekete kutya, akinek te vagy a világ közepe, akkor is, ha slampos vagy és igénytelen, és unalmas vagy hisztis... 

Végül is mindegyik lehet nagyon jó.

A kapcsolataink értékesek. Érdemes ezeken javítani.

S ím, nagy örömmel osztom meg veled a boldogság titkát, amely nyomokban akár még mogyorót is tartalmazhat. Valójában ez csak 

Az öt legfontosabb belső erőforrás ahhoz, hogy szeressenek.

Az előfeltevés, hogy ésszerűen viselkedsz, és javítani akarsz a kapcsolataidon. Ezeket nem taglalom, tekintsük eleve igaznak. 
Ennek fényében tehát a legfontosabb belső erőforrások:

1. Idő

Az idő, mint belső erőforrás.

Tehát NEM

  • az idő, amiből sosincs elég
  • az idő, amely elúszik
  • az idő, amelyet mások szabnak meg
  • az idő, amelyik nem rólad szól.

Az idő az a belső erőforrásod, amellyel cselekszel. Amit épp csinálsz. Most az időd erről az írásról szól. (Köszönöm, tudod, ez annyira jól esik.)

Tehát egyszerűen tekintsd az időt annak, amit csinálsz. Ha egész nap dolgozol, akkor az időd egy iroda. Ha folyton csak másoknak kívánsz megfelelni, az időd egy népes társaság. Ha mindig a közösségi oldalakat bújod, akkor az életed egy vicces cicás videó.

Nos, most nyisd ki, kérlek az ablakot, és engedd be a változás szelét, hadd fújja ki onnan azt a téveszmét, miszerint nincs már időd saját magadra. (A szúnyoghálót ne szaggasd le, kérlek.) Vedd észre, hogy mégiscsak te dönthetsz sok kérdésben, még ha az talán nem is fog mindenkinek tetszeni, de akkor is a kezedben az életed. 

Ez azt jelenti, ha mostantól fontos dolgokat fogsz csinálni, akkor az életed lehet minden jó, egy igaz szerelem, egy boldog család, vagy dupla karamella fagyi tejszínhabbal édes tölcsérben.

Az idő szempontjából sosem az számít, mit értél el, vagy hol tartasz, hanem az, hogy MIT CSINÁLSZ éppen.

Te mit is csinálsz most?

2. Kreativitás a kapcsolatokban

A kreativitás az az univerzális erőforrás, amit bármelyik cikkbe bele lehetne írni, mert mindenhez kell. Most azonban beszéljünk kifejezetten az emberi kapcsolataidban hasznos kreativitásról.

Az egyik, hogy képes vagy őket kombinálni. A család a párkapcsolat és gyereknevelés kombinációja, így a családi programok a család minden tagjának jót tesznek. A barátaid is találkozhatnak a családoddal, vacsorázhatsz az üzletfeleddel, és még sok mindent megtehetsz.

De a kreativitás itt inkább azt jelenti, hogy olyan lehetőségeket is észreveszel, amelyek mellett korábban elmentél.

Például elmész egyedül egy koncertre, elviszed a gyereked az állatkertbe, meghívod egy kávéra egy barátod barátját - vagy ami csak az eszedbe jut.

Ilyeneket nem szoktál tenni, mert

  • erre nincs időd
  • ebben nem vagy jó
  • erre nincs pénzed

és így tovább, de ha észreveszed, hogy ezek csak belső korlátok (még a pénz is), akkor tudsz igazán nagyot lépni. A kreativitás tehát nem azt jelenti, hogy észreveszed magad körül a lehetőségeket, hanem azt, észreveszed MAGADBAN azokat.

Benned milyen lehetőségek is vannak?

3. Önfejlesztés

Ez egészen konkrét.

Mivel azt mondják, nincsen stagnálás, mert a dolgok vagy jobbak lesznek vagy rosszabbak, de sosem pont ugyanolyanok, vagyis ha nem fejlődsz, akkor sajnos hanyatlasz, a nagy kérdés, hogy te HOGYAN fejlődsz.

Mert ha nem fejlődsz, akkor a többi embernek talán ugyanolyan értékes maradsz, mint korábban, de nem ez a cél. A cél az, hogy MÉG ÉRTÉKESEBB legyél.

  • Az apuka, aki tud rollerozni, főzni és kártyázni is, azt még jobban szeretik a gyerekei.
  • A szerető, aki tud igazán szeretni, az maga is szeretve van.
  • A munkatársat, aki mindenhez ért, többre tartják.

Tehát nem csak az számít, MÁSOK hogyan szeretnek, hanem az is, hogy mások KIT szeretnek hogyan.

Téged szeretnek, tehát magadnak kell változnod talán a legtöbbet. 

Hogy éppen gitározol, finnül tanulsz, vagy az egyetemre jársz, az mindegy. A lényeg, hogy legyen igényed  valamire, ami fejleszt téged, amitől egy képességed magasabb szintre lép, amitől több leszel.

Neked mire van belső igényed?

4. Elfogadás

A kapcsolatokban néha ott vétik el az irányt, hogy azt gondolják, minden a befolyásolásról szól. Sajnos sokan a célokat akkorában tűzik ki maguk elé, hogy nem látnak tovább azokon. 

Nem minden a befolyásolásról szól, nem lehetsz biztos abban, hogy te tudod jobban. Aki mindig meg akarja változtatni a világot, aki mindenkinek megmondja, mit kellene csinálni, az sokszor melléfog. Nem kell tehát senkinek sem megmondanod semmit, a legegyszerűbb, ha egyszerűen megfigyeled magad körül az embereket, és észreveszed, hol tudnál segíteni. Elég egy új lehetőséget mutatni valakinek, nem pedig megmondani, mit tegyen.

Sokkal jobban fognak szeretni azok, aki azt látják, hogy te megérted őket, mert tisztán látod az akadályokat is, és először is elfogadod őket olyannak, amilyenek. Nem is biztos, hogy tudsz segíteni, de lehet, hogy igen. Ehhez azonban alaposan meg kell ismerned a másikat. 

5. Kommunikáció

Természetesen a kapcsolatok a kapcsolatokban tudnak megjavulni. A gyerekeddel le kell ülnöd beszélgetni. A munkatársaiddal érdemes mindent tisztázni. Az ügyfelednek küldj egy emailt. A párodnak talán csak a fenekét kell megfognod - nemcsak szavakkal tudsz beszélni, nem az a lényeg. A lényeg a kapcsolat fenntartásában van.

Alapvetően a legfontosabb, hogy a vonalon mindig legyen adás. Legyen kommunikáció. Akár telefon vagy email, de ha már csak egy koppintásnyi lájkot is kap valaki, már az is jelent valamit. Egy bitnyi figyelem, és jobb lesz a kedved.

Persze, ha nem a mobilod képernyőjét kopogtatod, hanem az ajtót, és behívnak, és tényleg beszéltek, az sokkal jobb. 

Az is sokat számít, hogy MIT mondasz, és az is, hogy HOGYAN.

A mikor és mit és hogyan kérdése az emberi kapcsolatokban a kommunikáció. Ha te JÓ vagy ebben, akkor jobban fognak szeretni, mintha rossz volnál abban.

Nagyon fontos, hogy aki fontos, annak őszintén elmondd, amit gondolsz.

Engem nagyon érdekel, most mit gondolsz.
Most őszintén. Te elmondod?


További cikkek emberi kapcsolatokról
10

Összhangban

Amikor a kutyám hozzám dugja a buksi fejét, akkor percekig csak simogatni kell, és ez nekünk jó érzés. Nem kell semmire sem rávenni a másikat, hanem egyszerűen csak összebújni pár percig. Szeretve lenni. Úgy vagyunk jók egymásnak, ahogyan vagyunk.Az emberek legtöbbször meg akarják győzni egymást mindenféle dolgokról. A kommunikáció célja az esetek zömében az akaratunk

Elolvasom
28

Gyengéden

Van egy problémám az emberekkel, meg úgy általában a világgal.Na, ez jól kezdődik.Mennyivel szerencsésebb lett volna az, hogy: Ez a mi világunk egy csodálatos hely (hej!), és az emberek fantasztikus lények.Maradjunk mégis az első változatnál, és elmondom, mi bajom az emberekkel. Elsősorban az, hogy sokszor csak magukra gondolnak. Az emberek nem tudnak elszakadni a saját

Elolvasom
0

Másoktól tanulni

A problémák majdnem mindig megoldhatók, és erről a mindennapi életben majdnem mindig megfeledkezünk, legalábbis nem jeleskedünk akadályelhárításból, azt gondolom. Épp ezért érdemes egy kicsit jobban is szemügyre venni életünk gondjait, bajait és fészkes nyavalyáit.Nézelődhetnénk sokáig, de a sok apró és piszlicsáré problémácska egy kupacba söprése helyett vegyük elő inkább a gigászi bajainkat, amelyek persze nem

Elolvasom
tibi
 

  • Eta szerint:

    Nagyon kedvesek az írásaid. Legjobban az tetszik, hogy mindenhová elcsepegtetsz egy kis humort.

  • Mezei Lili szerint:

    Egész érdekes, elgondolkodtató írás. Kerüli a sablonokat. Köszönöm. 🙂

  • Lena szerint:

    Hogy most mit gondolok, őszintén? Elmondom, mert érdekel, Tibi 🙂
    Az idővel kapcsolatban nagyon szemfelnyitó ez a nézőpontod, amit itt most átadsz -hogy amit ÉPP MOST TESZEK, az az idő az erőforrásom!!! A MOST.
    Nagyon nem mindegy, hogy ezzel mit kezdek.
    És igazából nincs is másmilyen idő, hisz mindig csak ez a MOST van, nemde? 🙂
    A kommunikációval kapcsolatban nagyon egyetértek veled, hogy fent kell tartani, és fontos, hogy legyen adás. A kapcsolatokat ápolni kell. De ennek kölcsönösen így kéne működnie, nem?
    Mit tehetünk, ha visszafelé nem áramlik eléggé? Nekem igen szarul tud esni, amikor pl. írok régi jó barátoknak, ismerősöknek őszintén, érdeklődve, és válaszra se méltatnak. Vagy heteket kell várni egy válaszra – pedig közben használják az adott chat vagy emailplatformokat. Ilyenkor nem igazán érzem, hogy fontos lenne nekik a velem fenntartott kapcsolat…

    • tibi szerint:

      Szia Lena!

      Köszönöm a hozzászólásod! 🙂

      Valóban van egy ilyen jelenség, hogy valakinek írsz, és nem reagál – miközben a Facebook-on vagy máshol vígan kommentelget.

      Sajnos ez is egy kicsit olyan, mint a hírlevélküldés. Ha kiküldünk 1000 levelet, azt megnyitják 300-an, elolvassák 200-an és hasznosítják a benne lévő információt ötvenen.

      Persze ezek nem valós arányok, csak a hasamra ütöttem (aúúú).

      Biztosan vannak, akiknek hiába írunk, és sokszor úgy van, ahogyan te is mondod. Nem elég fontos nekik a kapcsolat. Néha maga a személy fontos, mégsem válaszolnak, mert nem becsülik meg magát a kapcsolatot. Ezzel szerintem nem tudunk túl sok mindent kezdeni. Meg kell válogatnunk, hogy kivel állunk szóba 🙂

      Tibi

      • Lena szerint:

        Köszi 🙂 🙂
        Ez érdekes: “Néha maga a személy fontos, mégsem válaszolnak, mert nem becsülik meg magát a kapcsolatot.” Ha a személy fontos, akkor abból nem következik, hogy a kapcsolat is az? Vagy ez csak nekem triviális? 😀

        • tibi szerint:

          Sajnos nem következik belőle. Például nagyon fontos a gyerekem, imádom, csak érte élek.
          De nincs időm vele játszani, mert dolgozom érte.

          Fontos a nagymama, bármit megtennék érte – de anyák napján mégsem jutok el hozzá.

          Aggódom a barátom miatt, de nincs időm leülni vele beszélgetni.

          Ami még az eszembe jutott, hogy jellemzően én is azokra a levelekre válaszolok sokára, amelyeket nem lehet pár perc alatt megválaszolni. Ha valaki ír egy nagyon hosszú levelet, akkor még az elolvasására sincs mindig idő, ha pedig a válasz megírása is hosszabb idő, akkor ez tolódik. Ez persze nem általános, de ez is egy jelenség. Vagyis kérdezni és kérni is tudni kell…

          • Lena szerint:

            Értem. KöSzi a választ, Tibi!
            Ami a leveleket illeti: igen, amit nem lehet gyorsan megválaszolni, az tolódik. Nálam is. 🙂 Pont azért, mert kimerítő, alapos választ akar az ember adni ilyenkor, nem ? 🙂 / Én alapvetően chates kommunikációra gondoltam, amikor ott könnyen megválaszolható kérdésekre napokig-hetekig (vagy utána se) sem kapok visszajelzést. Ezekkel tényleg nem tudunk túl sok mindent kezdeni. Volt már, hogy ilyenkor hagytam is az egészet. Pl. rájöttem: nem férek bele az illető életébe. Nem is beszéltünk azóta se.

            A kommented első felében leírtakról az jutott eszembe, hogy tudják-e ezek az emberek, (akiket említettél) hogy mennyire fontosak neked, hogy aggódsz értük, stb? Érzik-e?
            Mert tapasztalataim szerint vannak emberek, akik leginkább az együtt töltött időből (személyes tali, telefonbeszélgetés) érzik, hogy szeretve vannak és fontosak. A minőségi időből, ahogy a Szeretetnyelvek írja. Én is eléggé ilyen vagyok, ezért is esik rosszul, ha valakinek aki szeret, nincs ideje rám,
            és ezért esik NAGYON JÓL, hogy pl. TE most itt időt szánsz arra, hogy válaszolsz.

            Mióta ezeket tudom, próbálok figyelni arra, hogy kik azok még a környezetemben, akiknek ez a “minőségi idő” kiemelt fontosságú, és náluk tudatosan igyekszem az állandó időhiányomban is vhogy úgy managelni az időmet, hogy beleférjen több velük való kontaktus. 🙂

          • tibi szerint:

            Szia Lena!

            Az emberek, akikre nincs idő, tudhatják is, hogy fontosak, meg nem is, de akkor is úgy van, ahogyan mondod, hogy az együtt töltött idő a mérvadó. Szerintem nem elég tudni, hogy fontos vagyok valakinek, ha nem vagyunk együtt eleget, akkor a “hajunkra kenhetjük” a nagy szeretetet 🙂

            Bár a szeretetnyelvek között vannak kevésbé nagy “befektetést” igénylő nyelvek is (pl. elismerő szavak), de az együtt töltött időnél nem igazán találhatunk fontosabbat.

            S ha valakinek tényleg nem férünk bele az életébe, akkor a legjobb, ha valaki máséba bújunk bele. Úgy kell neki 🙂

      • Izabella szerint:

        Szia Tibi,
        Lena esetét olvasva -ami bárkivel megtörténhet- nem szemlélhetjük olyan oldalról, hogy ez rólam szól én meg tettem amit az érték rendem kívánt pl. írtam, hívtam, …stb. és utána a labda nála van és ha ő ezt így látja akkor így lesz a jövőben, de én nyugodt lélekkel megyek aludni este, mert magam részéről megtettem mindent. Ezt a képet csak én gondolom, hogy neki már kellene válaszolnia, de neki lehet egész mást jelent egy platform vagy e-mailre válaszolni.

        • tibi szerint:

          Szia Izabella!

          Egyrészt teljesen igazad van. (Főként ha az adott személy nagyon fontos nekünk.)

          Másrészt viszont vannak helyzetek, amikor mégis megtehetjük, hogy nyugodt lélekkel megyünk aludni, ha az illető vígan használja az adott platformot, csak minket mellőz. Ilyenkor szerintem nem érdemes egy olyan busz után futni, ami úgysem áll meg nekünk 🙂

  • >