A teljes elmés írást úgy is elérheted, ha találsz egy élményt, amelybe mélyen bele tudsz merülni. Ilyen lehet például egy meghitt pillanat felidézése, vagy a kolbászos-nutellás kenyér. Adott esetben a kettő lehet ugyanaz. Valami, amiről sokminden az eszedbe jut, és mondanivalód van vele kapcsolatban. Gondolj bele ebbe a dologba, hagyj magadnak erre annyi időt, amennyire szükséged van, és amikor már jól benne vagy, akkor kezdj el írni. Kezdd el ott, ahol akarod, és írj, addig, amíg tudsz. Ne állj meg közben, hanem folyamatosan írj, ha épp nem jut az eszedbe, hol is tartottál vagy elveszted a fonalat, akkor nyugodtan hagyd ott a fonalat, és írd azt például, hogy "hát igen, blablabla, hol is tartottam, ja igen, ott, hogy", vagy hasonló. Gondolj közben arra, hogy csak magadnak írsz, és ez még csak egy teljes elmés anyag, amivel azt kezdesz majd, amit csak akarsz. Tulajdonképpen ez a nyersanyaga annak az írásnak, amit majd véglegesnek tekintesz...
Folyamatosan írj és maradj benne az élményben, ne engedd, hogy a figyelmed külső dolgokra terelődjön, például ha csenget a postás, ne engedd be. Ha pénzt hoz, akkor igen.
És lehet másképpen is csinálni, az meg olyan, hogy az eszedbe jut valami, és akkor azonnal nyitsz egy oldalt valahol, és elkezdesz gépelni, és írod és írod... Csak közben minden más elmarad. Erre a legjobb azt mondani: Ugyan, kit érdekel? De az ökológia vizsgálat az praktikus, ha ott van: zárd el a fürdővizet, mielőtt belemerülsz az írásba!
És persze ez nem A teljes elmés írás, hanem EGY változata, még nagyon sokmindennel felturbózhatod az írást, a könyvedet, a blogodat, magadat...
